Ugrás a fő tartalomra

Potápi: a magyar-magyar kapcsolatok sosem voltak olyan erősek mint napjainkban

A magyar-magyar kapcsolatok soha nem voltak olyan erősek az elmúlt száz évben, mint napjainkban - mondta Potápi Árpád János hétfőn Budapesten az MTI tudósítása szerint.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Mádl Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében rendezett nemzetközi diaszpórakonferencián rámutatott: Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a határon túli magyarok és a diaszpóra kérdése.

Bárhol éljenek magyarok a világon, szavazatukkal alakíthatják a magyar politikát, a magyar nemzet hasznos tagjának érezhetik magukat - hangsúlyozta, utalva a vasárnap tartandó magyarországi választásra és népszavazásra.

Emlékeztetett: a 2010-ben elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvény értelmében, akik valaha magyar állampolgárok voltak, illetve magyar leszármazottal rendelkeznek, könnyített eljárásban kaphatják vissza, illetve meg az állampolgárságot.

Ők levélszavazat útján adhatják le voksaikat, ez a folyamat március 14-től már zajlik. A magyar Országgyűlés így egyfajta nemzetgyűlésként is felfogható - fűzte hozzá Potápi Árpád János.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár a magyar diaszpórapolitikában két fogalmat különített el: azokat a magyar közösségeket, amelyek a volt történelmi Magyarország területén élnek külhoni magyaroknak hívjuk, az ezen területen kívül élőket diaszpórának.

Hozzátette: ma Magyarországon közel 10 millióan élnek, az ország lakosságának 85-90 százaléka magyar nemzetiségű. A szomszédos államokban közel 2,5 millió magyart számlálnak, és akik ezen területekről mentek ki Nyugat-Európába, a tengeren túlra szintén mintegy 2,5 millióan vannak. Összesen 15 millió magyarról beszélhetünk az egész világon - összegzett.

Minden magyar számít, ugyanakkor a két közösség felé más és más módon kell közelíteni - hangsúlyozta.

Közép-Európában teljes társadalmi struktúráról lehet beszélni, az ehhez igazodó  - oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyházi - intézményrendszerrel. Jelen van a politikai intézményrendszer is, a magyar közösség pártjai valósítják meg az érdekképviseletet - emelte ki Potápi Árpád János, hozzátéve: ha a politikai intézményrendszer erős, akkor lehet a többi intézményrendszert is jól működtetni.

A legtöbb magyar intézmény az utódállamokban magyar segítséget is kap, de sok olyan intézmény van, amelyet 100 százalékosan a magyar állam működtet. Utóbbira fő példa Kárpátalja - mondta.

Magyarország jelenleg az ország történetének legnagyobb humanitárius programját valósítja meg - utalt a háborús helyzetre.

A nyugati diaszpóráról szólva az államtitkár kifejtette: esetükben a támogatás elsődlegesen az identitás megőrzését, erősítését szolgálja. A közösségekkel és szervezeteikkel napi kapcsolatban állnak - jelezte.

Potápi Árpád János kitért a diaszpóratanács 11 évvel ezelőtti létrehozására is, amely évente ülésezik Budapesten, mintegy száz küldöttel a világ minden tájáról. Véleményüket, javaslataikat figyelembe véve alakították ki a diaszpórapolitikát.  

Kiemelte a fiatalok bevonásának fontosságát, és azt, hogy meg tudják ismertetni őket a szüleik, nagyszüleik nyelvével, kultúrájával. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Hivatalos közlemény jelent meg a nők mozgósításáról

Egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ közben a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek.  A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra - mutattak rá a központnál. (MTI)

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: