Az orosz haderő továbbra is átcsoportosításokat hajt végre és láthatóan térségenként akarja legyőzni az ukrán hadsereget. Mariupol végleges elfoglalása után Harkiv és Kelet-Ukrajna térségében növeli a harci intenzitását, ezzel egyidőben pedig “nyomás alatt” tartja Nyugat-Ukrajnában rakéta támadásokkal, Kijev térségében pedig taktikai összecsapásokba bonyolódva leköti az ukrán hadsereget - olvasható Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő elemzésében. "Ezt láthatóan úgy tervezi, hogy időnként területeket ad fel, visszavonul majd ellenlökést hajt végre" - jegyezte meg. Tarjányi szerint attól, hogy közvetlenül nem tudják ágyúzni az ukrán fővárost, rakétákkal képes továbbra is csapásokat mérni az orosz hadsereg.T
Több szakértői véleménnyel ellentétben Tarjányi Péter nem gondolja úgy, hogy Moszkva feladta Kijev ostromát, hanem egyszerűen “játszik” a frontok közötti támadási egyensúllyal és fárasztja az ukrán védelmet. "Ez a történés méginkább erősíti, hogy Moszkva ugyan tárgyal, de a fő hangsúly még mindig a katonai megoldáson van a Kreml oldaláról. Ez a mai Törökországi tűzszüneti tárgyalások kapcsán nem annyira jó hír. Egyszerűen nem hiszem, hogy előrejutnak a felek, hacsak nem néhány humanitárius folyosó megnyitásában." - tette hozzá.
Fontos hír, hogy Moszkva pontosan meghatározta mikor alkalmazna atomfegyvert a háborúban: az Ukrajnai hadművelet bármilyen kimenetele nem jelent okot atomfegyver bevetésére. Moszkva nagyon szigorú biztonsági protokolljai szerint egyértelműen csak akkor használhatnak nukleáris fegyvert, ha Oroszországban fenyegetés éri az államot. "Magyarán, ha Moszkva veszít Ukrajnában akkor sem használ atomfegyvert. Csak abban az esetben, ha Oroszországban területén történik támadás" - magyarázta a szakértő-
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni nyílt támadása Svédországot és Finnországot is a NATO irányába mozdította. Tarjányi szerint ezek az országok is elkezdtek félni Moszkva nyílt háborús gondolkodásától. Azonban megint pontosítanám a médiában megjelenő cikkeket. "Attól, hogy gondolkodnak még nem tagok. Akkor sem ha a NATO vezetője azt mondja, ők gyorsan és biztosan be tudnának lépni a Szövetségbe. Először is erről mindegyik országban népszavazásnak kell dönteni, másrészt még a NATO országoknak is el kell fogadniuk egységesen a jelentkezést. Egyetlen ellenszavazat esetén az egész procedúra megáll. Mindkét esemény, idő és komoly munka, tehát ez a belépés megint csak nem mostanában fog megtörténni." - pontosított Tarjányi.
Korábbi hírek szerint az előző ukrán-orosz tárgyaláson mérgezés történt, amit később cáfolt több hírszerző szervezet is. A szakértő ezt a kommunikációs hadviselés számlájára írja.
Magyarországon egy döbbenetes hír látott napvilágot arról, hogy Oroszország közel tíz éve feltörte a magyar külügyminisztérium védett és nyílt informatikai rendszereit. Azóta tulajdonképpen “ki-be” járkál Moszkva a minősített magyar, NATO és EU adatok között. "Ha ez igaz akkor baj van nemzetbiztonsági szempontból itthon - nem is kicsi - amivel S.O.S foglalkozni kell" - emelte ki Tarjányi.
Emellett nagyon fontos téma az orosz energiahordozóktól való függetlenedés amit a szakértő szerint már sok-sok éve meg kellett volna tenni. Ennek megvalósítása évekig fog tartani - írta Tarjányi Péter.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: