Giertych eszmefuttatásában választ keres a magyar és a lengyel kormány EU-ellenes szövetségének okára, és a mostani orosz-ukrán háborút is új nézőpontból értékeli.
Giertych szerint létezett egy magyar-lengyel-orosz titkos terv, Ukrajna felosztásáról.
A terv szerint az orosz hadseregnek a mostani háborúban nagyon gyorsan le kellett volna rohannia Ukrajnának a Dnyepertől keletre eső, jórészt oroszajkú felét. Néhány nap alatt, érdemi ellenállás nélkül bevonultak volna Kijevbe, megbuktatva Zelenszkij elnököt és a kormányát. A Dnyepertől nyugatra fekvő területeket azonban nem akarták megszállni, mert onnan érdemi ellenállást vártak, amihez egy jóval nagyobb hadműveletre lett volna szükség, sokkal több katonával.
A terv szerint Ukrajna nyugati felébe, a menekültáradattól tartva, a lengyel illetve a magyar hadsereg vonult volna be, békefenntartóként. Giertych még azt is elképzelte, hogy ezt akár a nyugat-ukrajnai politikusok maguk kérték volna, hogy inkább NATO-tag országból érkezzenek katonák, mintsem az oroszokkal kelljen háborúzniuk. A lengyelek Lviv központtal vehették volna ellenőrzésük alá Észak-Nyugat-Ukrajna nagyobbik részét, míg Magyarország Kárpátalján biztosíthatta volna a békét. A terv szerint Ukrajna felosztása aztán állandósult volna, megadva az esélyt a lengyel és a magyar vezetőknek, hogy az országukat gyarapítva hősökké váljanak otthon, örökre bebetonozva hatalmukat.
Giertych szerint ezt a hódítást készítette elő a magyar és a lengyel kormányok állandó konfliktuskeresése az USA-val és az EU-val. Azért mentek bele végeláthatatlan vitákba az EU bíróságának szerepéről, illetve ostorozták az amerikai befolyást, hogy ha eljön a területszerzés ideje, akkor a nyugatiak rosszallása és az együttműködés az oroszokkal ne legyen annyira bizarr fordulat sem otthon, sem pedig a külföldiek előtt. Giertych feltételezése szerint a Nyugat-ellenes gesztusok egyben jelzések voltak Moszkva felé, hogy megbízható szövetségesek irányítják a magyar és a lengyel kormányt. Moszkva érdeke azt kívánta volna, hogy egy semleges zóna jöjjön létre az oroszok által ellenőrzött terület és Németország között.
Giertych szerint a szélsőjobboldali európai pártok tavaly decemberben tartott varsói, és idén január végén rendezett madridi találkozóin egyeztette Orbán a lengyel vezetőkkel a háborús terveket, bevonva a francia elnökválasztásra készülő Le Pent is - aki ezúttal nem orosz, hanem magyar bankhitelből megy neki a kampánynak.
Addigra az európai vezető politikusokat az amerikai kormány már értesítette, hogy az oroszok minden bizonnyal háborúba mennek Ukrajna ellen, az erről szóló figyelmeztetések már novemberben kimentek. A terv utolsó simításait az elmélet szerint Orbán február 5-i moszkvai látogatásán végezték el, amikor Orbán Viktor öt órán tárgyalt Putyinnal, hogy aztán csak annyit jelentsenek be, hogy áprilisban az MVM és a Gazprom talán leszerződik még egy kis gázra egymással. Putyin a találkozó után arról beszélt, hogy hazugság árán bővült a NATO 1997 után. Orbán Viktor szó nélkül vette tudomásul, hogy az orosz elnök szerint az országa nem lehetne tagja a nyugati katonai szövetségnek.
Csakhogy a titkos terv Giertych szerint nem sikerült, mert Ukrajna váratlanul keményen ellenállt az orosz támadásnak, és az orosz nyelvű keleti megyék és városok is hősiesen harcolnak, még három hét elteltével is. Ezt látva a nyugati és a lengyel közvélemény is határozottan ukránpárti lett, és a lengyel kormány elengedte a felosztási tervet. Sőt, nem hogy elengedte, de még az élére is állt az ukrán ügy védelmének. Kaczynski, a kormánypárt elnöke és Morawieczki miniszterelnök keddi kijevi látogatásukkal mutatták meg, hogy már teljesen más forgatókönyvben hisznek.
Giertych szerint már a fehérorosz-lengyel határon kialakított novemberi migránsválság is csak szemfényvesztés volt, hogy a lengyel hadsereg felsorakozhasson a keleti határokon, és a közvélemény felkészüljön egy menekültválságot megelőző katonai akcióra. Szerinte a magyar hadsereget is ezért mozgósították a keleti határok felé - ezt egyébként már február 22-én, vagyis két nappal a háború kitörése előtt rendelte el Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Már akkor arról beszélt, hogy fegyveres csoportok sodródhatnak át Magyarországra, vagyis a magyar hadvezetés arra számított, hogy az ukránok mindjárt totális vereséget szenvednek egy még el sem kezdődött háborúban, és fegyveresek menekülnek majd át a határon.
Giertych fura figurája a lengyel közéletnek, Bojtár B. Endre, a lengyel politika kiváló szakértője például “jó útra tért fasisztának” nevezte egy tavalyi cikkében. A Lengyel Családok Ligája nevű EU-szkeptikus párt elnökeként lett parlamenti képviselő, Kaczynskiék 2005-ös választási győzelme után koalícióra lépett velük, miniszterelnök-helyettes és oktatási miniszter is volt egy évig. Kemény jobboldali politikát vitt akkoriban, többek között azt javasolta, hogy homoszexuálisok ne taníthassanak állami iskolákban. Aztán szakított addigi szövetségeseivel, és tíz év múlva már Donald Tusk mellett tűnt fel Brüsszelben jogászként. Giertych azóta hevesen támadja a PiS-kormányt. Nemrégiben kiderült, hogy az ő telefonját is feltörték a Pegasus szoftverrel, szerinte a lengyel kormány kémkedett utána, nagy botrány lett belőle Lengyelországban.
Giertych mostani esszéjében azt írja, hogy 2011-ben Rómában egy egyházi rendezvényen már beszélgetett Ukrajnáról Orbánnal, aki nagyon nyers szavakkal szidta a keleti szomszédját.
Giertych nem mutat be bizonyítékot elmélete alátámasztására, hanem azzal érvel, hogy annyira logikusan következik a terv a két kormány évek óta vitt külpolitikájából, hogy további magyarázatra már nincs is szükség.
Fotó: a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő; FORRÁS: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: