Ugrás a fő tartalomra

Véget ért a NATO-csúcs: itt vannak a döntések

A NATO tagállamai megerősítették egységüket Oroszországgal szemben és Ukrajna további támogatása mellett - közölte a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg elmondta: a tagországok vezetői további, főként védelmet biztosító eszközök, köztük nukleáris, biológiai, vegyi és kiberfenyegetések elleni védelmet szolgáló eszközök, valamint tank- és légitámadást elhárító rendszerek és drónok biztosításáról döntöttek Ukrajna számára.

Mivel a háború új biztonsági környezetet teremtett, határoztak arról is, hogy a NATO megerősíti a szövetség keleti szárnyát, és új, többnemzetiségű harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Gyors reagálású erők 40 ezer katonáját helyezi át a keleti szárnyra, jelentős légi és haditengerészeti eszközökkel együtt.

Az MTI szerint a NATO-tagországok egyetértettek továbbá abban, hogy el kell kerülni a háború további elmérgesedését, és azt, hogy a háború Ukrajna határain túlra terjedjen, hogy Oroszország és a NATO közötti konfliktussá váljon. A szövetség világossá tette: nem részese a konfliktusnak, és nem szállít fegyvereket Ukrajnába - közölte Stoltenberg.

"Minden intézkedést és döntést meghozunk annak érdekében, hogy szavatoljuk az összes szövetséges teljes körű biztonságát és védelmét. Intézkedéseink továbbra is megelőző jellegűek, arányosak és nem szolgálják a helyzet elmérgesedését" - tette hozzá a főtitkár.

Tájékoztatása szerint a rendkívüli csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot adtak ki, amelyben feltétel nélküli támogatásukról biztosították Ukrajnát, és felszólították Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget az egy hónapja megkezdett inváziónak. A főtitkár kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fenyegetése az euro-atlanti biztonságra. A háború emberi szenvedést és pusztítást okoz Ukrajnában, veszélyezteti a békét Európában és a globális biztonságot.

Stoltenberg közölte: Oroszország megpróbálhat ürügyet teremteni vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére Ukrajnában azzal, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolja ilyen támadás előkészítésével. Vlagyimir Putyin orosz elnök retorikája felelőtlen és destabilizáló - fogalmazott, és kifejtette, hogy a  NATO aggódik a vegyi vagy biológiai fegyverek esetleges orosz használata miatt. A vegyi fegyverek bármilyen használata ugyanis teljesen megváltoztatná a konfliktus természetét, és messzemenő következményekkel járna a NATO-országokban élőkre is a mérgező anyagok terjedése miatt - tette hozzá.

Elmondta: a szövetség felszólította Oroszországot, hogy kezdjen hitelt érdemlő tárgyalásokat Ukrajnával konkrét eredmények elérése érdekében, kezdve a fenntartható tűzszünettel és a csapatai teljes kivonásával Ukrajna területéről. Oroszországnak a tűzszünet azonnali végrehajtásával kell megmutatnia, hogy komolyan gondolja a béke megteremtését célzó tárgyalásokat Ukrajnával. Felszólították továbbá Kínát és Fehéroroszországot, hogy tartózkodjék az orosz háborús erőfeszítések támogatásától - közölte.

A NATO főtitkára végezetül beszámolt arról is, hogy a szövetségesek úgy döntöttek: felgyorsítják erőfeszítéseiket, hogy mihamarabb teljesítsék a védelmi kiadásokra vonatkozó vállalásukat.

Információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson, megismételte az Ukrajna feletti repülési tilalmi zónára vonatkozó kérését, valamint egyszázalékos eszköztámogatásra kért ígéretet a NATO-tagállamok vezetőitől.

"Az emberek és városaink megmentéséhez Ukrajnának katonai segítségre van szüksége, korlátozások nélkül jelentette ki" - az ukrán elnök. Kifejtette, hogy Ukrajna az őt támogató országoktól tankjaik és repülőgépállományuk egy százalékára tartana igényt - mondta.

"A háború alatt a legrosszabb az, hogy nem kapunk egyértelmű válaszokat a segítségkérésekre" - fogalmazott Zelenszkij, majd hozzátette: a NATO cserbenhagyta Ukrajnát, az ország ugyanis kérése ellenére nem kapott egyetlen vadászgépet sem.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rakétatámadás ért egy orosz légibázist Moszkva mellett

Feltételezhetően ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Engels–2 légibázist – számolt a Twitterre feltöltött videók alapján a német Focus Online. A jelentések szerint két orosz Tu–95-ös vadászrepülő megsérült a robbanásban. A Focus szerint az orosz légierő gépei rendszeresen indítottak innen bombázásokat ukrán városok ellen. Az Engels–2 légibázis Moszkvától 450 kilométerre délkeletre, Szaratov mellett található, tehát nem az ukrán határ közelében - tudatta a Híradó . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták. Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz

Az EU pénzügyminiszterei nem járultak hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajnának

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében - tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden. Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor - tették hozzá. A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves u

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

Az ukrán hadsereg nem fog megállni a határnál

A háború nem csak Ukrajna területének a teljes felszabadításával ér majd véget, hanem szükség lesz Oroszország határövezetének a demilitarizálására is – jelentette be szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós műsorban. A tisztségviselő az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva azt mondta: „úgy gondolom, hogy egyértelmű konvencionális háború lesz, amelynek során Oroszország fokozatosan vissza fog vonulni az 1991-es határaihoz.” De mint hozzátette, „a háború ott biztosan nem áll meg, mert szükség lesz az Oroszországi Föderáció határainak a demilitarizálására.” „Ezért az orosz csapatokat 50-100 kilométerre el kell távolítani a határtól. Így alakulnak majd tovább a háborús fejlemények” – mutatott rá Mihajlo Podoljak. ( Kárpát.in.ua / RBK-Ukrajina ) Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Putyin: a háború elhúzódhat

Az ukrajnai "különleges hadművelet" elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán. Azt mondta, hogy az ősszel végrehajtott részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnába, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni "nincs értelme". Putyin szerint a "különleges hadművelet" hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott "jelentős eredményeket" Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy "új területek jelentek meg" és hogy az Azovi-tenger orosz "beltengerré" vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik "amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni". Az