Putyin kemény döntések előtt áll: hogyan és hol töltse fel kimerült szárazföldi erőit, támadja-e az ukrán védőknek küldött nyugati fegyvereket szállító járműveket és milyen áron eszkalálhatja vagy szélesítheti ki a háborút.
Annak ellenére, hogy nem sikerült gyors győzelmet aratnia, Putyin nem enged a növekvő nemzetközi nyomásnak, így a gazdaságát sújtó szankcióknak. A nyugati világ nagyrészt Putyin ellen sorakozott fel, de semmi nem utal arra, hogy az elnök elvesztette volna az orosz közvélemény többségének támogatását, amely túlnyomórészt az államilag ellenőrzött televízióból jut információhoz.
Az ukrán védők közben – ugyan fegyverhiányban szenvednek – az évek óta tartó amerikai és NATO-kiképzésnek, valamint a külföldi fegyverek és erkölcsi támogatás egyre gyorsuló beáramlásának hála a magabiztosság új jeleit mutatják. A megszálló erőknek viszont nehezére esik, hogy rendezzék a soraikat.
Az orosz hadsereg állapota talán a háború eddigi legnagyobb sokkját jelenti. Két évtizedes modernizáció és a hivatásos katonaság megerősítése ellenére Putyin erői rosszul felkészültnek, rosszul koordináltnak és meglepő módon megállíthatónak bizonyultak.
Nem ismert az orosz csapatveszteségek mértékének minden részlete, bár a NATO becslései szerint az első négy hétben hét- és tizenötezer közöttire tehető a halottaik száma – potenciálisan tehát annyian vesztek oda, mint ahány embert a Szovjetunió vesztett el az egy évtizedes afganisztáni háborúban.
Robert Gates, a CIA korábbi igazgatója és védelmi miniszter azt mondta, hogy Putyin elképesztően csalódott a hadsereg teljesítménye miatt.
„Itt vagyunk Ukrajnában, és azt látjuk, hogy a sorkatonák nem tudják, miért vannak ott, nincsenek jól kiképezve, óriási problémák vannak a parancsnoksággal és az irányítással, és hihetetlenül pocsék taktikát alkalmaznak” – mondta Gates egy fórumon, amelyet az OSS Society (a második világháború idején a Stratégiai Szolgálatok Hivatala néven ismert hírszerző ügynökség, a CIA elődje tiszteletére létrehozott csoport) rendezett.
Nehéz kívülről megbízhatóan megállapítani a harctéri tendenciákat, de néhány nyugati tisztviselő azt mondja, hogy lehetséges nagy változásokat lát. Mick Smeath, a légierő altábornagya, London washingtoni védelmi attaséja szerint a brit hírszerzés úgy értékeli, hogy az ukrán erők valószínűleg visszafoglaltak két várost a fővárostól, Kijevtől nyugatra.
„Valószínűleg Ukrajna sikeres ellentámadásai megzavarják az orosz erők azon képességét, hogy újraszerveződjenek és folytassák offenzívájukat Kijev felé” – mondta Smeath egy szerdai rövid nyilatkozatban.
Az ukrán haditengerészet csütörtökön közölte, hogy elsüllyesztett egy nagy orosz partra szálló hajót Berdjanszk kikötőváros közelében (amelyet orosz médiajelentések alapján talált meg és vett célba).
A szívós ukrán ellenállással szemben az orosz erők a városi területek bombázásához folyamodtak, de a fő zsákmány – Kijev – elfoglalásában alig haladtak előre. A Pentagon szerdán közölte, hogy egyes orosz csapatok Kijev külterületén lévő védelmi állásokba ássák be magukat ahelyett, hogy megpróbálnának előrenyomulni a főváros felé, és hogy az oroszok az elmúlt napokban néhány esetben területet vesztettek.
Az atlanti tanács csütörtökön közzétett értékelésében azt mondta, hogy nagyon valószínűtlen egy nagyobb orosz áttörés.
Nem sokkal azelőtt, hogy Putyin február 24-én megkezdte a háborút, egyes amerikai katonai tisztviselők úgy vélték, hogy rövid időn belül – talán csak néhány nap alatt – elfoglalhatja Kijevet, és néhány héten belül megtörheti az ukrán hadsereget. Putyin is gyors győzelemre számíthatott, tekintve hogy az első napokban nem küldte harcba a felvonultatott, több mint 150 ezer fősre becsült erőinek nagy részét. A légiereje sem próbált dominanciát elérni. Az elektronikus hadviselést és a kibertámadásokat is csak korlátozottan alkalmazta.
Putyin ostromtaktikához folyamodik a kulcsfontosságú ukrán városok ellen, távolról bombázza őket, miközben szárazföldi csapatai nagyrészt mozdulatlanok.
Stephen Biddle, a Columbia Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint Putyin taktikaváltása valószínűleg azon a reményen alapul, hogy Volodimir Zelenszkij elnök inkább feladja, mint hogy hagyja, hogy folytatódjon az öldöklés és a pusztítás.
„Nagyon valószínűtlen, hogy működjön ez a terv. Az ártatlan civilek lemészárlása, otthonuk és közösségeik lerombolása leginkább csak az ukrán ellenállást és elszántságot erősíti meg” – írta Biddle e-mailben.
John Kirby, a Pentagon sajtótitkára szerint az ukrán egységek ellentámadásba lendültek egyes területeken. Az ukránok azonban még úgy is nehéz harccal néznek szembe, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei felgyorsítják és kiszélesítik a kritikus fegyverek és utánpótlás, köztük légvédelmi rakéták és felfegyverzett drónok szállítását.
Biden megfogadta, hogy kampányolni fog Ukrajna számára nagyobb hatótávolságú légvédelmi rendszerek, valamint hajóelhárító rakéták szállításáért. Múlt héten egy újabb nyolcszázmillió dolláros fegyverkezési csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára.
Philip Breedlove, az amerikai légierő nyugalmazott tábornoka, aki 2013 és 2016 között a NATO európai főparancsnoka volt, jelenleg pedig a Közel-keleti Intézet Európa-szakértője, azt mondta, hogy nem biztos, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, de a végeredményt az fogja meghatározni, hogy Zelenszkij mit hajlandó elfogadni a tárgyalásos rendezés során.
„Szerintem nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország totális vereséget szenvedjen a csatatéren” – mondta Breedlove, mert Oroszországnak nagy erő tartalékai vannak, amelyeket igénybe vehet. Ukrajna azonban olyan magas ár megfizetésére kényszerítheti Oroszországot, hogy hajlandó lesz alkut kötni és visszavonulni.
„Szerintem erre van esély” – mondta Breedlove.
Mivel a háború kimenetele kétséges, Putyin tágabb értelemben vett célja is kétségessé vált, hogy megdöntse a hidegháború vége és a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Európában fennálló biztonsági rendet. Putyin azt követeli, hogy a NATO utasítsa vissza Ukrajna és más volt szovjet államok, például Georgia tagságát, és hogy a szövetség vonja vissza katonai jelenlétét a kelet-európai terjeszkedés előtti vonalak mögé.
A szövetség vezetői elutasították Putyin követeléseit, és a NATO-ra nem jellemző gyorsasággal erősítik meg a szövetséges erők jelenlétét az Ukrajnával határos Romániában, Szlovákiában és Magyarországon, valamint Bulgáriában, amely Ukrajnához hasonlóan a Fekete-tenger partján fekszik.
„Egységes az elhatározásunk, hogy fellépünk Oroszország azon kísérleteivel szemben, amelyek a nemzetközi biztonság és stabilitás alapjainak lerombolására irányulnak” – fogalmaztak a harminc szövetséges nemzet vezetői közös nyilatkozatban, miután csütörtökön Brüsszelben találkoztak.
Az Ukrajnában kibontakozó emberi tragédia beárnyékolta azt az Európa-szerte tapasztalható aggodalmat, hogy Putyin – ha nem is szándékosan, de téves számításból – vegyi vagy nukleáris fegyverek ukrajnai bevetésével eszkalálhatja a konfliktust, vagy katonai támadással próbálkozhat, hogy megbüntesse a szomszédos NATO-országokat az Ukrajnának nyújtott támogatásért.
„Sajnos most már egyetlen olyan ország sincs, amely abban az illúzióban élhet, hogy biztonságban van” – mondta Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a NATO európai tagországaira utalva.
Ezt a fenyegetést szem előtt tartva az Egyesült Államok és más szövetséges országok megkezdték a harcoló alakulatok összevonását Bulgáriában és más kelet-európai NATO-országokban – nem azért, hogy közvetlenül belépjenek a háborúba, hanem hogy Putyinnak azt az üzenetet küldjék, hogy ha kiterjesztené a harcokat, a szövetségesek ellenállásába ütközne.
A múlt héten egy bulgáriai szélfútta gyakorlótéren Ryan Mannina, az amerikai hadsereg őrnagya a régies nevű 2. lovasezredből azt mondta, hogy érezhető a feszültség: „Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy tőlünk alig néhány száz mérföldre háború folyik.”
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: