Ugrás a fő tartalomra

A németek többsége helyesli Ukrajna támogatását nehézfegyverekkel

A németek többsége egyetért azzal, hogy hazájuk nehézfegyverekkel is támogatja az Oroszország indította háborúban védekező ukrán hadsereget - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint egy hónap alatt megváltozott a közhangulat a védekezés mellett támadásra is alkalmas eszközök - harckocsik, harcjárművek - Ukrajnába küldésének ügyében.

Márciusban még a lakosság csaknem kétharmada, 63 százaléka ellenezte, hogy Németország ilyen fegyverekkel is segítse az ukrán hadsereget, a támogatók aránya pedig 31 százalék volt. Április végére az ellenzők aránya 39 százalékra süllyedt, és 56 százalék helyesli a kezdeményezést.

A kormánypártok hetekig folytatott viták után a napokban határozták el, hogy Németország úgynevezett könnyű- - főleg védekezésre szolgáló - fegyverek, többnyire vállról indítható rakéták után nehézfegyverzetet is küld Ukrajnába, elsőként 50 Gepard típusú, légvédelmi fegyverrendszerrel felszerelt páncélozott, lánctalpas járművet.

A kormány közvetetten - a körkörös cserének nevezett megoldással - is igyekszik támogatni Ukrajnát. Ez azt jelenti, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú - az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető - fegyvereket. Elsőként Szlovéniával terveznek ilyen akciót.

A nehézfegyverek ügye a többi között azért vitatott, mert sokan attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet, aki ilyen fegyverekkel segíti az ukrán hadsereget. Ez az aggodalom erőteljes a német lakosságban. A ZDF Politbarometer nevű felméréssorozatának új adatai szerint a németek többsége, 59 százaléka gondolja, hogy a nehézfegyverek Ukrajnába szállítása miatt növekedik a nyugati országok elleni orosz támadás veszélye. Pártok szerinti bontásban is ez az uralkodó véleményáramlat, a Zöldeket kivéve minden parlamenti (Bundestag-) párt támogatóinak többsége érzi úgy, hogy a nehézfegyverek szállítása növeli az orosz támadás veszélyét.

Ugyanakkor március után áprilisban is 50 százalék mindazok aránya, akik szerint a szövetségi kormány mindent együttvéve éppen megfelelően támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni küzdelemben. Azok aránya, akik szerint Berlin túl kevés támogatást nyújt, a márciusi 37 százalékról 32 százalékra csökkent, és márciusi 7 százalék után 13 százalék véli úgy, hogy még több támogatást kell biztosítani Ukrajnának.

A kormánypártok - szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) - közötti viták azonban rontották a kancellár, Olaf Scholz megítélését; a márciusi 72 százalék után 49 százalék érzi úgy, hogy az SPD-s politikus jól kezeli az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt keletkezett válságot.

A pártok közötti erőviszonyokat nem rendezte át a háború, továbbra is az SPD az első számú politikai erő, a szavazatok 25 százalékára számíthatna, ha a következő vasárnap lenne a Bundestag-választás. A második a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség 23 százalékkal, a harmadik a Zöldek pártja 21 százalékkal. Utánuk, a kisebb pártok körében a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki AfD következik 11 százalékkal, majd az FDP 9 százalékkal, és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 4 százalékkal.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos kérdés - Átléphetik-e a határt az alkalmatlanná nyilvánított hadkötelesek?

Sokan tapasztalhatják, hogy bár orvosi igazolással rendelkeznek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról, mégsem léphetik át az államhatárt. Az ilyen típusú orvosi igazolás, az úgynevezett „fehér jegy” az állampolgár szolgálati alkalmasságának, mozgósíthatóságának kategóriáját is tartalmazza - írta a Kárpátalja ma. A Katonai Orvosi Bizottság a következő kategóriákat határozza meg: korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra; békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas; katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható. A jelenleg érvényben lévő haditörvény értelmében az első két kategóriába tartozó személyek behívhatóak az általános mozgósítás során. Kizárólag azok az állampolgárok mentesülnek a mozgósítás alól, akik a „katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható” kategóriába tartoznak. A toborzás során figyelembe veszik a fogyatékkal élők egészségügyi állapotának sajátosságait. A Katonaorvosi

Szijjártó visszaszólt Zelenszkijnek

Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: "köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!", akkor "a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!" Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarországnak azt az álláspontját, amely szerint nem hajlandó támogatni a