A behívóról
Mivel a hadiállapot alatti behívók kiállítása és kézbesítése nincs jogilag pontosan szabályozva, így az általános információkra tudunk alapozni. A povisztka (повістка), vagyis behívó a hivatalos állami szerv – katonai sorozási hivatal, bíróság, valamint nyomozói vagy ügyészi szerv – idézése, írásbeli értesítése. Meghatározott személynek szól a behívó az intézmény pontos címével, a megjelenés helyével és idejével, továbbá figyelmeztetést tartalmaz a mulasztás következményeire.
A behívók tárgya a következő lehet:
1. Az adatok frissítése (Уточнення облікових даних)
Célja a katonai nyilvántartásba vételi és besorozási hivatalban végzett információk frissítése. Mindenekelőtt a család összetételére, valamint a hadkötelesek egészségi állapotára vonatkozó információk frissítését jelenti.
2. Behívó a katonai orvosi bizottság vizsgálatára (Проходження медкомісії)
A katonai nyilvántartásba vételi és sorozási hivatalnál az orvosi bizottságba történő idézéssel együtt rendszerint kiadnak egy igazolványt, amelybe a vizsgálatok eredményeit és az orvosi következtetéseket rögzítik. A dokumentum hátoldalán egy oszlop található a Katonai Orvosi Bizottság végső következtetéseinek rögzítésére a katonai szolgálatra való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságról. Az orvosi bizottság határozatát a járási katonai nyilvántartási és sorozási hivatal orvosi bizottságának titkára és elnöke írja alá. Ha a hadköteles nem ért egyet a bizottság határozatával, a Központi Katonai Orvosi Bizottsághoz vagy a járási közigazgatási bírósághoz nyújthat be panaszt.
3. Behívás katonai szolgálatra a fegyveres erők kötelékébe (Призов на військову службу в ЗСУ)
Az ilyen felszólításra történő megjelenés elmulasztása Ukrajna Büntető Törvénykönyvének 335. cikkelye (kijátszás) szerinti felelősségre vonást jelenthet. A gyakorlatban meglehetősen gyakori a katonai biztosok behívása előzetes orvosi vizsgálatra való felszólítás nélkül, de az orvosi bizottság vizsgálata ekkor is kötelező.
Az ukrajnai katonai szolgálatról szóló törvényének 15. cikke szerint a behívott személynek a következő sorozás kezdete utáni 10 napon belül meg kell jelennie a katonai nyilvántartásba vételi és sorozási hivatalban.
4. Érkezés a katonai állomásra (Прибути на призовну дільницю)
Az átvételi ponton történő megjelenés nem önálló dokumentum. A felszólítás nem jelent azonnali kiszállítást a honvédséghez. A tételjegyzéket (lista, hogy a polgár mit vigyen magával) általában az idézés hátoldalán tüntetik fel (sorozásnál és mozgósításnál egyaránt). Ebben az esetben is kötelező az orvosi bizottság kivizsgálása és határozata arról, hogy az illető alkalmas-e vagy sem a besorozásra.
Kinek van joga kézbesíteni a behívót?
A toborzó és szociális támogató központok az alábbi módon küldhetik ki a behívót a hadköteleseknek:
- közvetlenül a katonai nyilvántartási és besorozási iroda munkatársai;
- a munkáltató;
- az oktatási intézmények (egyetemek, főiskolák, szakiskolák);
- a rendőrök közvetítésével.
Az a bizonyos 24 óra
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal vezetőjének rendelkezése szerint minden 18–60 év közötti férfinak, aki az ország más területeiről érkezik a megyénkbe, 24 órán belül jelentkeznie kell a hadkiegészítő parancsnokságnál.
Felvetődik a kérdés, hogy a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal parancsai hatályosak-e.
A hadiállapot jogrendszeréről szóló törvény szerint a katonai közigazgatási hivatalok saját területi hatáskörükben hozhatnak határozatokat. A jogszabály 8. cikkelye széles körű jogalapot ad, többek között a munkaképes személyek kötelező munkavégzésének bevezetésére, a vállalkozások kapacitásának és munkaerő-forrásainak használatára. Ezen felül kijárási tilalmat vagy más speciális határozatot vezethetnek be megyénk területén.
Általános mozgósítás során (a Kárpátaljára érkező belső ukránokon kívül) minden 18–60 év közötti férfinak meg kell-e jelennie a hadkiegészítő osztálynál?
Nem, nem mindenkinek! Roman Gorbacs, az Ukrán Fegyveres Erők Személyzeti Osztályának vezetője az nv.ua hírportálnak kifejtette: ez csak az ukrán haderők tartalékosaira vonatkozik, illetve azokra, akik szerződést kötöttek tartalékos szolgálatra, valamint akik már megkapták a felszólítást.
Első ízben a kelet-ukrán harcokban résztvevő tartalékosokat mozgósították. Ez a kör folyamatosan bővült a már sorkatonai szolgálatban lévőkre, vagy korábban szolgált hadkötelesekre, és kiterjedt a további hadköteles polgárokra is. Azokat a behívottakat, akik korábban nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot, megfelelő szakmai képzésre küldik a kiképzőközpontokba. Csak ezután csatlakoznak a harci műveleteket végző egységekhez. Az Ukrán Fegyveres Erők központjaiban a képzés szakterülettől függően 7–20 napot vesz igénybe. Ha valakit kiképzés nélkül küldenek a frontra, az alábbi segélyvonalakat hívhatja: 0-800-500-410, 0-800-500-442 vagy 044-454-44-99.
Az nv.ua szerint a segélyvonalak jelenleg túlterheltek.
Olekszij Noszov ügyvéd beszámolója szerint, ha „nem megfelelő kiképzésben vettek rész a hadköteles polgárok, nem minden esetben lehet felelősségre vonni az illetékeseket, mivel a büntető törvénykönyvben nincs közvetlen felelősségre vonás a felkészületlen emberek frontra küldéséért. A kérdést törvényi szinten finomítani kell, mert aki nem vett részt kiképzésen, az nemcsak a saját, hanem mások életét is veszélyeztetheti” – magyarázta az ügyvéd.
Behívók közúton, hotelekben, éttermekben?
Előfordul, hogy a rendvédelmi szervek és a hadkiegészítő egységek munkatársai – Viktor Mikita parancsára hivatkozva – akár közúti igazoltatás után is kiadják a behívókat. De törvényes-e ez az eljárás?
Anna Dan regionális rendőrségi szóvivő megerősítette ezt a gyakorlatot az nv.ua-nak. Elmondása szerint, amikor a 18–60 év közötti férfiak átlépik a régió határát, az ellenőrző pontokon értesítik őket arról, hogy 24 órán belül jelentkezniük kell a hadkiegészítőkön. Erről a gyalogos járőrök is tájékoztatást adnak az utcákon. „A parancsot a regionális igazgatásunk adta ki. A rendőrség a katonai nyilvántartási és sorozási hivatallal együtt vesz részt a polgárok tájékoztatásában. A behívottak listáját a katonai nyilvántartási és besorozási hivatal állítja össze. Mi kisegítő funkciót látunk el” – mondta a rendőrségi szóvivő.
Olekszij Noszov ügyvéd szerint ugyanakkor a helyzet nem ennyire egyértelmű. A behívók olyan módon történő kiadása, hogy azokat korábban aláírta az illetékes tisztviselő, az utcán pedig hozzáírják a polgár nevét, törvénysértésként is értelmezhető.
„A mozgósításról szóló törvényben van egy közvetlen norma, amely előírja, hogy idézést csak annak a területi toborzóközpontnak a vezetője állíthatja ki, amelyhez az illetőt bejegyezték. Vagyis a „térden kiállított” idézések kiadása jogilag okirat-hamisításként is értelmezhető, mivel az illetékes szerv vezetője a személy adatai nélkül írja alá a papírost” – vélekedik Noszov.
Viszont hozzátette, hogy ha valaki a dokumentum kézhezvétele után nem jelenik meg a megadott időben a hadkirendeltségnél, 1500-tól 3400 hrivnyás közigazgatási bírságra számíthat. Azok, akik első ízben megjelentek, átmentek az orvosi bizottságon, alkalmasnak találták őket, de nem jelentek meg a sorkatonai állomáson – már bűncselekményt követnek el.
– Még ha az idézést jogellenesen is állították ki, a behívó jogi tény. Ha valaki nem reagál erre a tényre, fennáll annak a veszélye, hogy tetteit jogsértésként kezelik. Ez csak kockázat, nem garantált helyzet – mondta az ügyvéd.
Tehát amennyiben átvettük a behívót, tudomásul vettük a jogi tényt, és kötelesek vagyunk megjelenni a feltüntetett címen és időben. Igazoltatás közben ellenállni nem ajánlott, mivel bűncselekménynek minősíthetik a magatartásunkat. Ha úgy érezzük, hogy a rendvédő szervek nem jogszerűen jártak el, csak bírósági úton bizonyíthatjuk igazunkat, védőügyvédhez kell fordulnunk.
Behívó a postaládánkban?
Amennyiben a behívót nem személyesen vette át az állampolgár, nem tekinthető átvettnek. Ha valaki be van jelentve az adott címre, az nem jelenti azt, hogy életvitelszerűen ott tartózkodik, így a postaládában hagyott behívó egyébként sem jutna el feltétlenül a címzettjéhez.
Tóth Tünde/Kárpátalja ma
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: