A lisszaboni törvényhozás képviselőihez szólva az ukrán államfő ismételten törvénytelen cselekmények elkövetésével vádolta az orosz csapatokat egyebek között az ostromlott déli Mariupol városában. Konkrét bizonyítékot mindazonáltal nem nyújtott állításainak alátámasztására.
Zelenszkij felkérte a lisszaboni vezetést, hogy támogassa az orosz olajra vonatkozó globális embargót.
A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég egy mariupoli tömegsír jelentős kibővítéséről számolt be. A vállalat a márciusban és április közepén készült felvételek összehasonlítása alapján azt állítja, hogy a temetkezési helyszínt a múlt héten kiszélesítették, s már több mint kétszáz új sírt foglal magában. A tömegsír egy meglévő temető határában található Manhus településen, 20 kilométerre nyugatra Mariupoltól.
Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter csütörtökön a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy Kijev egy nemzetközi jogászcsapat közreműködésével olyan mechanizmuson dolgozik, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajnát Oroszország külföldön befagyasztott pénzeszközeiből kárpótolják az orosz támadás következtében előállt veszteségeiért.
A kijevi vezetés szerint a február 24-én kezdődött háborúban Ukrajna infrastruktúrájának mintegy 30 százaléka szenvedett különböző fokú károkat, amelyek összege már mintegy 500 milliárd dollárt tesz ki.
Az Európai Unió egy nemzetközi újjáépítési alap létrehozásán fáradozik, miközben egyes uniós politikusok a nyugati szankciók következtében zárolt orosz pénzek, a többi között az orosz központi bank 300 milliárd dolláros tartalékainak a felhasználását sürgetik erre a célra.
„Kitűztük a legfontosabb célunkat, a központi bank és az Oroszországi Föderáció Jóléti Alapjának a pénzét” – hangoztatta Maljuszka. „Ezek egy helyen vannak, egy tulajdonosuk van, és ez a tulajdonos kétségtelenül bűncselekményeket követ el” – mondta az ukrán igazságügy-miniszter az orosz államra utalva, és hozzátette, hogy a tulajdonosnak „sok pénze van”.
Elemzők szerint összesen mintegy 500 milliárd dollár befagyasztott orosz állami vagyonról van szó.
„Tudjuk, hol keressük” – mondta Maljuszka. Közölte, hogy a pénz nagy része az Egyesült Államokban van, a többi Nagy-Britanniában és különböző uniós országokban. Maljuszka szerint Ukrajna azt javasolja, hogy a vezető nyugati hatalmak írjanak alá a kárpótlási mechanizmus összehangolásáról szóló megállapodást.
„Nagy a politikai érdeklődés eziránt. Minden nyugati ország érti, hogy rendkívül furcsán veszi ki magát, hogy adófizetői pénzéből segíti Ukrajnát, annak ellenére, hogy nála van az Oroszországi Föderáció pénze” – vélekedett az ukrán tárcavezető, aki szerint az orosz állami források célbavétele még nem jelenti azt, hogy lemondanának az orosz oligarchák és Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó emberek lefoglalt vagyonának megcsapolásáról.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön újabb fogolycseréről számolt be. „Ma 19 embert hoztunk haza, tíz katonát és kilenc civilt” – ismertette mikroblogján. Azt nem közölte, hogy hány orosz foglyot adtak át a kiszabadított ukránokért cserébe.
A litván vezetés 60 nappal, június 29-ig meghosszabbította az ukrajnai orosz háború nyomán elrendelt rendkívüli állapotot.
A rendkívüli jogrend keretében a balti állam hatóságai megállíthatják és átkutathatják a határtérségben közlekedő járműveket. Mindemellett megerősítették a stratégiai fontosságú infrastruktúra védelmét, és felfüggesztették az orosz, illetve fehérérosz rádió- és televíziós műsorok sugárzását.
Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter a BNS helyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy a balti állam tábori tarackokat küldött katonai segély gyanánt Ukrajnába. Felidézte, hogy a kijevi vezetés korábban Stinger típusú légvédelmi rakétákat, páncéltörő és légvédelmi eszközöket, lőszereket, gránátokat, gépkarabélyokat és pisztolyokat kapott Litvániától.
(MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: