Kárpátalja kormányzója elmondta, mi lesz azokkal a magyar katonakorú férfiakkal, akik elhagyták az országot
Számos olyan kárpátaljai család van, ahol a férfiak Magyarországra, vagy még távolabb mentek a háború kitörése után. Ez azonban az általános hadkötelezettség bevezetése után már nem volt legális - olvasható a hvg.hu cikkében. Arról, hogy mi vár rájuk, mikor (és ha) visszatérnek, már Viktor Mikitát, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjét kérdezte a lap.
Már az ungvári városháza épületébe lépve is egyértelmű, hogy az ország nyugati sarkában is él a háborús készültség.
„Ukrajnai szlovákok, románok és ukránok is ugyanúgy elmentek, mint a magyarok. Ellenben sok magyar harcol most is az ukrán hadsereg soraiban Donbaszban és az ország más területein. Ők igazi patrióták” – kezd bele, mikor arról kérdezték, mi lesz azokkal, akik elmentek az országból. Aztán kifejtette, hogy egy törvénytervezet szerint viszont büntetőjogi felelősséggel tartoznak azok a katonaköteles férfiak, akik a háború idején elhagyták Ukrajnát és nem tértek vissza. Ezt a törvényt ugyan még nem fogadták el, de büntetés mindenképpen lesz, csak még nem dőlt el, hogy pénzbeli, vagy ennél súlyosabb retorziókkal kell szembenézniük.
A térség problémáira kitérve a kormányzó hangsúlyozta, hogy most legfontosabb újraéleszteni a gazdaságot, fejlesztésekre, a vállalkozók ösztönzésére van szükség. „Sok be nem fejezett kórházunk is van. Rengeteg menekült érkezett, jelentősen megnőtt a létszáma a lakosságnak, ezért az egészségügyi szféra túl van terhelve. Beregszászon is van egy kórház, ami 90 százalékban van kész, 30 millió hrivnya hiányzik az induláshoz” – számolt be a legnagyobb nehézségekről Viktor Mikita.
Állítólag sokan a segélyszállítmányokban érkező áruk egy részét a boltok polcain vélték felismerni. Erre Mikita úgy reagált, ez csak az orosz információs háború része. „Tudják, hogy ez a régió kapta először a legtöbb segítséget az első napokban, Magyarországról, Szlovákiából és Romániából rengeteg segély érkezett. Sok magyar nagy segélyszervezet vesz ebben részt, de magánakciókból is sok segítség érkezik. Még itt sincs azonban elég tartalék ahhoz, hogy mindenkit ellássunk. Ennek a 400 ezer embernek is joga van ahhoz, hogy ingyen kapjon élelmet, akik itt élnek és rászorulnak. Arról nem is beszélve, hogy kevesen vannak azok is, akik ezeket az élelmiszereket meg tudnák vásárolni. A szállítmányokat azonnal átpakolják vasúti vagonokba, a folyamatot videókamerákkal is rögzítik és több ország tagjai is részt vettek benne, tehát volt rálátásuk arra, hogyan zajlik” – cáfolta a híreket a katonai adminisztráció vezetője. Hozzátette viszont, hogy valóban létezik a jelenség azon a szinten, hogy most vám nélkül lehet behozni a termékeket, ezért sokan átmennek a határon bevásárolni, utána ezeket eladják a piacon. „Ez seftelés, de nincs köze a segélyszállítmányokhoz” – állítja.
Fotó: Túry Gergely/HVG
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: