„Felelősségre lehet-e vonni Putyint? Igen. Valószínű, hogy bíróság elé áll? Nem hiszem, hogy ez egyhamar megtörténhet” – mondta a Szabad Európának Tanya Domi, a Columbia Egyetem adjunktusa, aki a kilencvenes években az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) boszniai missziójában dolgozott. Domi hozzátette azonban, hogy a délszláv háborúk bűnöseinek kiadásához és felelősségre vonásához is hosszú évek kellettek.
Harminc éve kezdődött Szarajevó, a bosnyák főváros ostroma. A várost nem sokkal azután kerítette be Slobodan Milošević hadserege, hogy Bosznia-Hercegovina kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától.
Az évekig húzódó ostrom több ezer civil áldozatot követelt. További nyolcezer boszniai muszlim férfit és fiút öltek meg 1995-ben Srebrenicában a boszniai szerbek, amelynek felelőseit évekkel később, a II. világháború óta először népirtás miatt ítélték el Hágában.
Három évtizeddel később, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően is egyre több bizonyíték lát napvilágot háborús bűnökre. A Szabad Európának nyilatkozó két nemzetközi jogász szerint számos párhuzam figyelhető meg az akkori és a mostani események között.
Dr. Laura Cohen a szintén New York-i Queensborough Community College-CUNY Harriet és Kenneth Kupferberg Holokausztközpont ügyvezető igazgatója, és a Balkánon végzett terepmunkát a népirtás felderítésére.
Tanya Domi valószínűtlennek tartja, hogy az ukrajnai események miatt létrejönnek úgynevezett ad-hoc törvényszékek, hasonlók, mint amelyeket a ruandai és délszláv népirtások után hoztak létre. Ennek oka, hogy Oroszország is tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, márpedig ennek kellene elfogadnia a törvényszékek felállítását. Oroszország mellett jó eséllyel Kína sem támogatna ilyen döntést – mondta.
Ehelyett – mondta – az ukrajnai vérontás ügye várhatóan a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerül. „Az NBB gyengesége, hogy nem rendelkezik olyan végrehajtási mechanizmussal, amelynek segítségével kimehetnének és letartóztathatnák X személyt Y bűncselekményért. Ez egy gyengeség” – mondta.
Ugyanakkor – tette hozzá – a törvényszék megfelelő támogatással rövid távon is hasznos munkát végezhet a bűncselekmények dokumentálásában. „Jelenleg is vannak olyan hírek, amelyek szerint Ukrajna főügyésze tárgyalásokat folytat az NBB-vel. Valójában már most is megosztják egymással az információkat, ami nagyon fontos.”
Ezenkívül – mint mondta – jó esély van rá, hogy az NBB nemzetközi körözést ad ki az ukrajnai mészárlásokért felelős személyek ellen, akik így Oroszországon kívül letartóztatásra számíthatnának. „Ha valaki ellen letartóztatási parancsot adnak ki, vagy mondjuk az ukrán főügyész megállapította, hogy egy oroszországi szereplő megsértette a nemzetközi jogot és Ukrajna törvényeit, akkor gondolom, hogy a nemzetközi közösség támogatni fogja és fel fogja venni ezeket az embereket az Interpol letartóztatási listájára” – mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozataiban nemcsak háborús és emberiség elleni bűnökkel, hanem népirtással is vádolta Oroszországot. Dr. Laura Cohen szerint a népirtás szót még korai lenne használni, azonban az nem kétséges, hogy az orosz hadsereg háborús és emberiség elleni bűncselekményeket követett el.
Dr. Cohen elmondta: a népirtás tényállásához kell az is, hogy a legmagasabb szintű döntéshozók tudatos döntést hoztak civilek megöléséről. Népirtás miatt tehát a legnagyobb eséllyel magas rangú katonatisztek és állami vezetők ellen emelhetnek vádat.
„Bosznia-Hercegovinában a legtöbb alacsonyabb rangú háborús bűnöst, ha egyáltalán vádat emeltek ellenük, a nemzeti bíróság előtt állították bíróság elé. A Nemzetközi Büntetőbíróságot viszont a legmagasabb szintű bűnösökkel foglalkozott.”
Arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés nem hagyná figyelmen kívül a vádemeléseket, Tanya Domi azt válaszolta: „Szerintem Putyin páriaként fog meghalni. Ő most egy olyan személy, aki bűncselekményeket követett el. És tudjuk, mi történt Ratko Mladićcsal és Radovan Karadžićcsal Boszniában. Ignorálták a bíróságot, több mint tíz évig bujkáltak, de végül mégis bíróság elé állították őket, ahogy Milošević szerb elnököt is. Ő volt az első államfő, akit háborús bűnökkel vádoltak meg. Felelősségre lehet vonni Putyint? Igen. Valószínű, hogy bíróság elé áll? Nem hiszem, hogy ez egyhamar megtörténhet.”
Domi emlékeztetett arra, hogy Miloševićet végül a bukása után maga a szerb kormány adta ki, mert Szerbiának már túl sokba került a háborús bűnösök védelme.
Ugyanakkor, mint mondta, „nagyon tragikus, de a legtöbb ukrajnai áldozatnak nem fognak igazságot szolgáltatni.” Szerinte azért, hogy az igazságszolgáltatás teljesebb körű legyen, a legtöbbet azzal tehetik az ukrán hatóságok, ha dokumentálják a háborús bűnöket és együttműködnek az NBB-vel.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: