Ugrás a fő tartalomra

Milošević sorsára juthat Putyin?

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság a délszláv háború után számos háborús bűn elkövetőjét vonta felelősségre. Nemzetközi jogi szakértők a Szabad Európának nyilatkoztak arról, van-e esély az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök felelőseinek elszámoltatására.

„Felelősségre lehet-e vonni Putyint? Igen. Valószínű, hogy bíróság elé áll? Nem hiszem, hogy ez egyhamar megtörténhet” – mondta a Szabad Európának Tanya Domi, a Columbia Egyetem adjunktusa, aki a kilencvenes években az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) boszniai missziójában dolgozott. Domi hozzátette azonban, hogy a délszláv háborúk bűnöseinek kiadásához és felelősségre vonásához is hosszú évek kellettek.

Harminc éve kezdődött Szarajevó, a bosnyák főváros ostroma. A várost nem sokkal azután kerítette be Slobodan Milošević hadserege, hogy Bosznia-Hercegovina kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától.

Az évekig húzódó ostrom több ezer civil áldozatot követelt. További nyolcezer boszniai muszlim férfit és fiút öltek meg 1995-ben Srebrenicában a boszniai szerbek, amelynek felelőseit évekkel később, a II. világháború óta először népirtás miatt ítélték el Hágában.

Három évtizeddel később, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően is egyre több bizonyíték lát napvilágot háborús bűnökre. A Szabad Európának nyilatkozó két nemzetközi jogász szerint számos párhuzam figyelhető meg az akkori és a mostani események között.

Dr. Laura Cohen a szintén New York-i Queensborough Community College-CUNY Harriet és Kenneth Kupferberg Holokausztközpont ügyvezető igazgatója, és a Balkánon végzett terepmunkát a népirtás felderítésére.

Tanya Domi valószínűtlennek tartja, hogy az ukrajnai események miatt létrejönnek úgynevezett ad-hoc törvényszékek, hasonlók, mint amelyeket a ruandai és délszláv népirtások után hoztak létre. Ennek oka, hogy Oroszország is tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, márpedig ennek kellene elfogadnia a törvényszékek felállítását. Oroszország mellett jó eséllyel Kína sem támogatna ilyen döntést – mondta.

Ehelyett – mondta – az ukrajnai vérontás ügye várhatóan a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kerül. „Az NBB gyengesége, hogy nem rendelkezik olyan végrehajtási mechanizmussal, amelynek segítségével kimehetnének és letartóztathatnák X személyt Y bűncselekményért. Ez egy gyengeség” – mondta.

Ugyanakkor – tette hozzá – a törvényszék megfelelő támogatással rövid távon is hasznos munkát végezhet a bűncselekmények dokumentálásában. „Jelenleg is vannak olyan hírek, amelyek szerint Ukrajna főügyésze tárgyalásokat folytat az NBB-vel. Valójában már most is megosztják egymással az információkat, ami nagyon fontos.”

Ezenkívül – mint mondta – jó esély van rá, hogy az NBB nemzetközi körözést ad ki az ukrajnai mészárlásokért felelős személyek ellen, akik így Oroszországon kívül letartóztatásra számíthatnának. „Ha valaki ellen letartóztatási parancsot adnak ki, vagy mondjuk az ukrán főügyész megállapította, hogy egy oroszországi szereplő megsértette a nemzetközi jogot és Ukrajna törvényeit, akkor gondolom, hogy a nemzetközi közösség támogatni fogja és fel fogja venni ezeket az embereket az Interpol letartóztatási listájára” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozataiban nemcsak háborús és emberiség elleni bűnökkel, hanem népirtással is vádolta Oroszországot. Dr. Laura Cohen szerint a népirtás szót még korai lenne használni, azonban az nem kétséges, hogy az orosz hadsereg háborús és emberiség elleni bűncselekményeket követett el.

Dr. Cohen elmondta: a népirtás tényállásához kell az is, hogy a legmagasabb szintű döntéshozók tudatos döntést hoztak civilek megöléséről. Népirtás miatt tehát a legnagyobb eséllyel magas rangú katonatisztek és állami vezetők ellen emelhetnek vádat.

„Bosznia-Hercegovinában a legtöbb alacsonyabb rangú háborús bűnöst, ha egyáltalán vádat emeltek ellenük, a nemzeti bíróság előtt állították bíróság elé. A Nemzetközi Büntetőbíróságot viszont a legmagasabb szintű bűnösökkel foglalkozott.”

Arra a kérdésre, hogy az orosz vezetés nem hagyná figyelmen kívül a vádemeléseket, Tanya Domi azt válaszolta: „Szerintem Putyin páriaként fog meghalni. Ő most egy olyan személy, aki bűncselekményeket követett el. És tudjuk, mi történt Ratko Mladićcsal és Radovan Karadžićcsal Boszniában. Ignorálták a bíróságot, több mint tíz évig bujkáltak, de végül mégis bíróság elé állították őket, ahogy Milošević szerb elnököt is. Ő volt az első államfő, akit háborús bűnökkel vádoltak meg. Felelősségre lehet vonni Putyint? Igen. Valószínű, hogy bíróság elé áll? Nem hiszem, hogy ez egyhamar megtörténhet.”

Domi emlékeztetett arra, hogy Miloševićet végül a bukása után maga a szerb kormány adta ki, mert Szerbiának már túl sokba került a háborús bűnösök védelme.

Ugyanakkor, mint mondta, „nagyon tragikus, de a legtöbb ukrajnai áldozatnak nem fognak igazságot szolgáltatni.” Szerinte azért, hogy az igazságszolgáltatás teljesebb körű legyen, a legtöbbet azzal tehetik az ukrán hatóságok, ha dokumentálják a háborús bűnöket és együttműködnek az NBB-vel.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos kérdés - Átléphetik-e a határt az alkalmatlanná nyilvánított hadkötelesek?

Sokan tapasztalhatják, hogy bár orvosi igazolással rendelkeznek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról, mégsem léphetik át az államhatárt. Az ilyen típusú orvosi igazolás, az úgynevezett „fehér jegy” az állampolgár szolgálati alkalmasságának, mozgósíthatóságának kategóriáját is tartalmazza - írta a Kárpátalja ma. A Katonai Orvosi Bizottság a következő kategóriákat határozza meg: korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra; békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas; katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható. A jelenleg érvényben lévő haditörvény értelmében az első két kategóriába tartozó személyek behívhatóak az általános mozgósítás során. Kizárólag azok az állampolgárok mentesülnek a mozgósítás alól, akik a „katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható” kategóriába tartoznak. A toborzás során figyelembe veszik a fogyatékkal élők egészségügyi állapotának sajátosságait. A Katonaorvosi

Szijjártó visszaszólt Zelenszkijnek

Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: "köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!", akkor "a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!" Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarországnak azt az álláspontját, amely szerint nem hajlandó támogatni a