Ugrás a fő tartalomra

Moldovát bírálta az ukrán miniszterelnök-helyettes

Éles vita alakult ki Kijev és Chisinau között az orosz–ukrán háború kapcsán. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azzal vádolta meg a Moldovai Köztársaságot, hogy egyszerre igyekszik lojális lenni Kijevhez és Moszkvához - írta a Magyar Nemzet. A chisinaui vezetés válaszként nyomatékosította: mindent megtesz Ukrajna és az ukrán menekültek támogatásáért.

A Libertatea portál cikke szerint Kijevnek jóval nagyobb elvárásai vannak Chisinauval kapcsolatban. 

Az ukrán miniszterelnök-helyettes azért is méltatlankodott, hogy a Moldovai Köztársaság egyfajta „pótkocsiként” csatlakozott Ukrajnához, és úgyszintén letette az európai uniós csatlakozási kérelmét. 

Verescsuk egy interjúban ukrajnai látogatásra szólította Maia Sandu moldovai elnököt, hogy „meggyőződjön arról, keményebben kell fellépni Oroszországgal szemben”. Elmondta: Moldovát is Ukrajna, „a megerőszakolt ukrán nők” védelmezik.

A Moldovai Köztársaság elnöki hivatala reagálásában leszögezte: Chisinau erején felül segít Ukrajnának, egyebek mellett menedéket nyújt kilencvenezer ukrajnai menekültnek, az első naptól fogva elítélte az orosz agressziót, emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette a bucsai és más helyeken történt atrocitásokat, kiállt Ukrajna mellett az ENSZ-ben, és eleget tett a nemzetközi pénzügyi szankcióknak. 

A Moldovai Köztársaság kijevi nagykövete, Valeriu Chiveri a kijevi bírálatokkal kapcsolatban azt mondta, „az érzelmeken alapuló és a valóságtól elszakadt kijelentések nem segítenek, hanem éppen ellenkezőleg, megosztanak”.

Mint arra a Libertatea portál emlékeztet, Ukrajnában már korábban felháborodást keltett, hogy a chisinaui kormány nem adott el a szomszédos országnak hat, évek óta használaton kívüli MiG-29-es vadászgépet az Oroszországgal fenntartott viszony megóvása miatt. Chisinau egyébként egyfajta semleges státust igyekszik magának kialakítani, Moszkva nem sorolta a „barátságtalan államok” közé Moldovát. 

Az etnikailag és politikai szempontból is rendkívül megosztott Moldovai Köztársaság vezetése nem feltétlenül Oroszország katonai agressziójától tart, hanem a válság okozta elszegényedés, esetleges gázhiány miatti belső elgédetlenség felerősödésétől, amely újra a hatalomba emelheti az oroszbarát erőket Moldovában.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Aresztovics: ha nem lesz elegendő ember a védekezésre, akkor mozgósítás lesz

Ukrajna területén körülbelül 40 millió ember él, ezért szükség esetén az ország hadserege jelentősen, akár 5,5 millió fővel növelhető – jelentette ki Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy interjúban, melyet az RBK-Ukrajina hírportál szemlézett. Aresztovics a Fegin Live Live YouTube-csatornának nyilatkozatkozva megjegyezte: Ukrajnának van mozgósítási potenciálja. „Ha nem lesz elegendő ember a védekezésre, akkor mozgósítás lesz. Még egyszer. Van egy 5,5 millió fős mozgósítási tartalékunk” – mutatott rá. A tanácsadó felvetette: a Nyugat segíthet Ukrajnának az új katonák felfegyverzésében és felszerelésében - írta a Kárpát.in.ua. Ugyanakkor rámutatott: jelenleg nem soroznak be diákokat a hadseregbe. Szerinte azonban megeshet, hogy „mindenki vagy nagyon sokan elmennek”.  „Ha egymillió főt mozgósítanak Oroszországban, milyen külföldre utazásról beszélhetünk? Azt akarjuk, hogy Ukrajna egyáltalán fennmaradjon, vagy a sorbonne-i vagy oxfordi tanulással akarjuk meg

Zelenszkij: ha Oroszország elismeri a „népszavazások” eredményeit, nincs miről tárgyalnunk Putyinnal

Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt négy megyéjében tartott álreferendumokat, akkor nincs miről tárgyalnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be az RBK-Ukrajina hírportál. „Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el ezeket az álreferendumokat, az úgynevezett „krími forgatókönyv” végrehajtásával, ami egy újabb kísérlet területeink annektálására, azt jelenti, hogy nincs miről beszélnünk Volodimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök szerint az annektálás az a lépés, amely Putyint egytől egyig az egész emberiséggel állítja szembe - írta a Kárpát.in.ua. „Ezért a világ minden országától megfelelő jelzéseket várunk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: