Ugrás a fő tartalomra

Németország "szó szerint szegényebb lesz" Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt

Németország "szó szerint szegényebb lesz" Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt a háború előtt készített előrejelzésekhez képest, de az állam nem vállalhatja át a lakosságot és a vállalkozásokat terhelő összes költséget - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a német gazdaság idei alakulásáról készített kormányzati előrejelzés bemutatóján.

Az Európai Unió legnagyobb gazdasága a háború előtt, januárban készített prógnózisban jelzett 3,8 százalékkal szemben 2,2 százalékkal növekedhet - ismertette a miniszter.

Azzal kapcsolatban, hogy az energia drágulása miatt a szerdai kormányülésen elfogadtak és a törvényhozás elé terjesztettek egy újabb támogatási csomagot, amely a többi között tartalmazza, hogy júliustól három hónapig csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet és 9 euróra (3420 forint) csökkentik a havi bérlet árát a közösségi közlekedésben, kiemelte, hogy "lehetetlen és nem is kívánatos" minden költség átvállalása, mert a hatékonyság javításához szükség van az árakban megmutatkozó piaci ösztönzőkre.

Robert Habeck hangsúlyozta, hogy Ukrajna "a szabadságáért, a demokráciájáért, az államformájáért és a függetlenségéért harcol, de ezzel értünk is harcol, Németországért, Európáért, a békerendünk alapját jelentő értékekért".

Ezért Németország a többi európai "liberális demokráciával" együttműködve pénzzel, fegyverrel -  beleértve a nehézfegyverzetet -, és az Oroszország elleni szankciókkal is támogatja Ukrajnát, és teljes erővel dolgozik, hogy függetlenné váljék az orosz energiaimporttól.

Mindez Ukrajna közvetlen támogatását jelenti, de Németország és Európa közvetett módon is támogatja az orosz invázió ellen harcoló országot, méghozzá a gazdaságban zajló folyamatok révén. Ennek a támogatásnak "nagy ára van, de meg kell fizetnünk ezt az árat" - fejtette ki a Zöldek politikusa.

Ismertette, hogy az utóbbi hetekben sikerült jelentősen csökkenteni az Oroszországból importált kőolaj és földgáz arányát a németországi fogyasztásban. A kőolaj esetében a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra, a földgáznál az 50 százalék feletti szintről 35 százalékra csökkent ez az arány. Mindazonáltal a leválás az orosz importról az energia drágulásához, a korábban vártnál magasabb inflációhoz és gyengébb gazdasági növekedéshez vezet - húzta alá a gazdasági miniszter, hozzátéve: az ukrajnai háború és gazdasági következményei megmutatják, hogy Németország "sérülékeny".

A lengyelországi és bulgáriai orosz gázszállítás leállításáról szólva kiemelte, hogy Moszkva "fegyverként" használja az energiahordozókat, de az ellátás egyelőre mindkét országban stabil.

Megjegyezte: Németország súlyos helyzetbe kerülne, ha egyik napról a másikra leállna az orosz földgázgázimport, a gazdaság recesszióba kerülne, teljesítménye akár 6,5 százalékkal csökkenhet tavalyhoz képest.

Azonban a tárca adatai szerint nincs fennakadás a gázszállításokban, és a földgáztározók töltöttsége emelkedik, az április eleji 27 százalék után már 33,5 százalékos, megfelel a sokévi átlagnak.

A minisztérium előrejelzése szerint Németország hazai összterméke (GDP) az idei 2,2 százalék után jövőre 2,5 százalékkal növekedhet. Az infláció az idén 6,1 százalékos lehet, 2023-ban 2,8 százalékra mérséklődhet.

A kormányülésen elfogadott csomag a többi között azt tartalmazza, hogy az EU-s szabályoknak megfelelő legalacsonyabb szintre csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterhet. Így a dízel ára nagyjából 30 centtel, benziné 14 centtel csökkenhet a június-augusztusi időszakban a kormányzati számítások szerint.

Az adófizetők fejenként bruttó 300 eurót is kapnak. Az energiaköltség-támogatás nevű egyszeri juttatás a jövedelemadó hatálya alá tartozik, aminek révén a magas keresetűek kisebb nettó összeghez jutnak, mint az alacsony keresetűek. A gyermekes családok gyermekenként további 100 eurót kapnak.

A nyári időszakra szóló 9 eurós havi bérletet a tervek szerint a helyi mellett a regionális közösségi közlekedésben is bevezetik. Ez az intézkedés jelentős tehercsökkenést jelent, tekintve, hogy például Berlinben 86 eurót kell fizetni a havi közlekedési bérletért.

Ez az energiahordozók drágulásának ellensúlyozását szolgáló második támogatási csomag Németországban. A szövetségi parlament (Bundestag) várhatóan május 20-án dönt róla, elfogadása biztosra vehető.

A február elején kidolgozott első támogatási csomag a legkevésbé jómódú rétegek fűtési költségeinek csökkentését szolgálta. Ebben rendelkeztek a többi között arról, hogy a lakhatási támogatásban részesülők kétszemélyes háztartás esetén 175 euró egyszeri támogatást kapnak. Nagyobb háztartásokban a háztartás harmadik tagjától fejenként további 35 euró jár, az egyedül élők pedig 135 eurót kapnak.

Az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt a háztartásoknak az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért Németországban. A benzin és a dízel üzemanyag ára például először az idén lépte át a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

A hadköteles férfiak nagy valószínűséggel egyhamar nem hagyhatják el Ukrajnát

A hadiállapotot február 24-én vezették be Ukrajnában, és azóta folyamatosan tart. Ez azt jelenti, hogy több mint fél éve tilos külföldre utazni a hadköteles, 18 és 60 év közötti férfiak számára. Az állampolgárokat azonban érdekli, hogy ez változhat-e a közeljövőben, és átléphetik-e a határt a hadiállapot idején? A katonai szakértők megjegyzik, hogy a hadköteles férfiak nagy valószínűséggel nem hagyhatják el az országot háború idején. Véleményük szerint a korlátozás addig tart majd, amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben. Petro Csernik katonai szakértő szerint a határok megnyitásáról és a szabad külföldre utazás lehetőségéről még egyhamar nem lehet beszélni. ( Kárpátalja ma ) Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: