Ugrás a fő tartalomra

Putyin: Oroszországnak jogában állt elismerni a két Donyec-medencei entitás függetlenségét és katonai segítséget nyújtani nekik

Az ENSZ a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) együtt kész biztosítani a civilek evakuálását Mariupolból az általuk választott célállomásra - jelentette ki António Guterres, a világszervezet főtitkára, amikor kedden a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Mint mondta, az ENSZ az ICRC-vel együtt kész lesz minden erőforrását felhasználni arra, hogy az orosz és az ukrán hatóságokkal együttműködve garantálja evakuálásukat Mariupolból Oroszországba, vagy az ukrán hatóságok által ellenőrzött területre. A főtitkár megismételte azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy ENSZ-Oroszország-Ukrajna kapcsolattartó csoportot a humanitárius folyosók megszervezésére.

Putyin felajánlotta, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői megismerjék az ukrán hadifoglyok fogva tartásának körülményeit. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg köteles elengedni a civileket az orosz erők által körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből, ha valóban vannak ott ilyenek. Bűncselekménynek nevezte a polgári személyek felhasználását élő pajzsként.

Az elnök szerint Mariupolban a helyzet "tragikus", de kijelentette, hogy a városban már nem folynak harcok, még az Azovsztal területén sem. Emlékeztetett rá, hogy az orosz hadsereg 130-140 ezer ember evakuált az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosból.

Az orosz vezető egyebek között azt hangoztatta a világszervezet vezető tisztségviselőjének, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalásokat Kijevvel és folytatja az eszmecserét. Kifejezte reményét, hogy a harcok ellenére sikerül diplomáciai úton megállapodásra jutni. Elmondta, hogy Ukrajna javaslatot tett a Krím és a Donyec-medence ügyének a legmagasabb szintű megtárgyalására, de álláspontja szerint ezekről az ügyekről biztonsági megállapodás nélkül nem lehet megegyezni.

Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz hadseregnek nem volt köze a civilek meggyilkolásához az ukrajnai Bucsában, és hogy Moszkva tisztában vele, ki követte el a "provokációt", miután az orosz és az ukrán tárgyalóküldöttség Isztambulban "meglehetősen komoly áttörést ért el". Rámutatott, hogy Kijev tárgyalási pozíciója a bucsai incidenst követően jelentősen megváltozott.

Putyin azt állította, hogy Moszkva "kénytelen volt elismerni" a donyecki és a luhanszki "népköztársaságok" függetlenségét annak érdekében, hogy véget vessen a "népirtásnak" a Donyec-medencében, miután az ukrán vezetők nyíltan hangoztatták, hogy nem szándékoznak végrehajtani az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

Az orosz elnök szerint ezekkel a megállapodásokkal kísérlet történt a békés rendezésre, ám a Donyec-medencét az ukrán vezetés blokád és katonai nyomás alá helyezte. Megismételte álláspontját, miszerint az egész Ukrajna körüli probléma a 2014-es kijevi "államcsíny" után alakult ki.

"Ez nyilvánvaló tény" - fogalmazott.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszországnak jogában állt elismerni a két Donyec-medencei entitás függetlenségét és katonai segítséget nyújtani nekik. Emlékeztetett az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovóra vonatkozó ítéletére, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egy állam valamely területének nem kell engedélyt kérnie a központi hatóságoktól arra, hogy kinyilvánítsa szuverenitását.

Putyin szerint a törvényszék ezzel "precedenst teremtett". Rámutatott, hogy Oroszország pontosan úgy ismerte el a két Donyec-medencei "népköztársaságot", ahogy a világ számos állama Koszovót, a két entitás pedig katonai segítséget kért Moszkvától az ellenük katonai műveleteket végrehajtó állammal szemben, aminek megadásához szerinte Oroszországnak joga volt, az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének 51. cikkével összhangban.

Putyin azt hangoztatta, hogy az ENSZ egyik alapítójaként és a Biztonsági Tanács állandó tagjaként mindig támogatni fogja az általa egyedülálló egyetemes struktúrának tekintett világszervezetet. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi ügyekben az ENSZ dokumentumait tekinti alapvető szabálynak, nem pedig azokat a "papírokat", amelyeket egyes országok a maguk számára írtak. Mint mondta, Oroszország meglepetéssel tekint arra, hogy egyes országok kizárólagos jogokra próbálnak igényt formálni a világon.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Behívók az utcán - Zelenszkij utasítást adott ki

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke augusztus 1-én válaszolt arra az elektronikus petícióra, amelyet az ellenőrzőpontokon, benzinkutaknál vagy éppen utcákon való katonai behívó átadása ellen indítottak. Az erről szóló petíciót június 29-én tették közzé a kormány hivatalos oldalán, és 26 740 állampolgár támogatta. Volodimir Zelenszkij utasította Denisz Smihal miniszterelnököt, hogy az ukrán törvényeknek megfelelően találjanak megoldást erre a kérdésre – tudatta az UNIAN hírügynökségre hivatkozva a Kárpátalja ma. Roman Horbacs, az ukrán fegyveres erők szárazföldi parancsnokságának személyzeti osztályvezetője július 15-én jelentette ki, hogy a behívókat az utcán és más nyilvános helyeken is kézbesíthetik, mert ezt a törvény nem tiltja KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Az állami határőrség hivatalos közleményt adott ki, miért nem engedik ki Ukrajnából a kettős állampolgárságú férfiakat

Március végétől megtagadták a kettős állampolgársággal rendelkező, katonaköteles férfiak kilépését Ukrajnából abban az esetben, amikor az illető ukrán útlevéllel is rendelkezik. A hadiállapot bevezetése előtt, valamint egy rövid ideig még utána is, bevett gyakorlat volt, hogy más ország útlevelével szabadon lehetett átlépni a határon. Ám ez a lehetőség férfiak esetében mára megszűnt. Sokáig semmiféle magyarázattal nem szolgáltak a hatóságok, ám most az állami határőrség hivatalos Facebook-oldalán választ adott a kérdésre, írta a Kárpáti Igaz Szó. A tájékoztatóban az áll, hogy amennyiben valaki több állampolgársággal is rendelkezik, az ukrajnai jogrendben kizárólag ukrán állampolgárnak minősül, ezért azok a szabályok vonatkoznak rá, mint az ukrán állampolgárokra, azaz hadiállapot idején a 18 és 60 év közötti férfiak – a törvényileg előírt bizonyos kivételektől eltekintve – nem hagyhatják el az ország területét. A határőrségi kommüniké arra is emlékeztet, hogy az állampolgársági törvény

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: