Ugrás a fő tartalomra

Sorsdöntő, történelmi pillanathoz érkezett a kárpátaljai magyarság

Sorsdöntő, történelmi pillanathoz érkezett a kárpátaljai magyarság: a gazdasági és politikai nehézségek után a háború még jobban felgyorsította az elvándorlást. De vajon van-e még visszaút, megállítható-e a demográfiai változás?

A hadköteles korú férfiak számára Ukrajna most egyirányú utca. A háború kirobbanását követő első hetekben a rendszer még úgy működött, hogy ha a magyar útlevélben volt pecsét a belépésről, akkor kifelé is szabad volt az út – így a kettős állampolgárok az úti okmányaikat „megforgatva” szabadon közlekedhettek. 

Aztán az ukránok stratégiát váltottak - írta a Magyar Nemzet. Most már a számítógépes rendszerükkel ellenőrzik a dokumentumokat, és azt a hadköteles korú férfit, akinek ukrán állampolgársága is van, nem engedik ki az országból, rosszabb esetben még ott helyben a kezébe nyomják a behívót. 

Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója szerint csak egy későbbi seregszemle után fog kiderülni, hogy milyen mértékben fogyatkozott meg a magyarok lélekszáma. Mert hogy megfogyatkozott, azt ő sem vitatja. Hozzáteszi azonban, hogy valójában a férfiak nagy része már a háború előtt is külföldön dolgozott idénymunkákon. 

"Eddig hazajártak a családhoz. Elképzelhető, hogy ezután ez fordulni fog, inkább a családot viszik magukkal" – mondta a Magyar Nemzetnek.

Kérdés viszont az is, hogy Kárpátalján milyen jövő vár a magyarokra, mikor már eddig is feszült volt a helyzet. Rezes József úgy véli, erre is csak az idő fog választ adni, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a háború után pozitív irányba mozdul el a kisebbségek ügye. "Ukrajna fiatal állam, amely éppen nemzetépítésben van. Az eddigi megosztottságot a háború elsöpörte, a fronton mindenki egy. Amit évek alatt nem tudtak elvégezni, azt Vlagyimir Putyin megtette" – magyarázta. Hozzátette, az ukrán médiában eddig is kétségtelenül rossz volt a magyarok megítélése, de ez egy évek óta tartó folyamat, amely a háborúval csak beért. Provokációtól ugyanakkor nem tart, emlékeztet rá, hogy az eddigi incidensek mögött is az oroszok álltak, nem pedig az ukrán szélsőségesek. 

"Mi is bizonyítottunk. Vannak magyarok, akik a fronton harcolnak. Mások a frontvonalak mögött veszik ki a részüket a munkából" – mondta, reményét fejezve ki, hogy ezt Kijevben is látják.

Arról egyébként nincsenek hivatalos információk, hogy hány kárpátaljai magyart soroztak már be, de arról igen, hogy a háború már hármuk életét követelte.

A frontra kerülni nem is feltétlenül olyan könnyű - jegyezte meg a lap. Az egyik kibúvó, ha egyszerűen nem veszik át a behívót. De ha meg is érkezik a dokumentum, még akkor sem nyomnak fegyvert automatikusan az ember kezébe. Ezután még csak jelentkezni kell a hadkiegészítő parancsnokságon, ahol eldől, hogy az illető egyáltalán alkalmas-e katonának. Elsőbbséget élveznek azok, akik már szolgáltak, hátul állnak a nagycsaládosok. Hallani olyanról, aki önként jelentkezett, mégsem hívták be - írta a Magyar Nemzet.

"Az emberek fele elmenekült. Ki kell találnunk, hogy ezeket az embereket hogyan csábítsuk vissza. Ehhez meg kell kérdeznünk őket is, hogy mit szeretnének. Túl a munkahelyteremtésen és a többi közhelyen. Ez egyébként nemcsak Kárpátaljára, de az egész ukrán államra is igaz" – magyarázta a lapnak Tóth Győző, a beregszászi városi tanács képviselője.

"Azért mindenki ott segít, ahol tud. A gazdaság működtetéséről sem lehet teljesen lemondani. Én munkát adok, adót fizetek, ami ugyancsak hozzájárul a győzelemhez – mondta. Feladatának érzi azt is, hogy elmagyarázza, Magyarország mennyit segít a bajban.

Hogy látják-e erőfeszítéseiket Kijevben, abban már Tóth Győző sem biztos.   Elmondása szerint beregszászi képviselőként, városi szinten remek az együttműködésük az ukránokkal, kölcsönös a tisztelet. De a nagypolitikára, arra már nincsen befolyásuk. Szerinte Kárpátalján a szélsőségesek sem jelentenek problémát, az itteniek megtanultak egymás mellett élni. "Nem vagyunk szeparatisták. Soha nem is létezett ilyen politikai szándék. Még ha ezt a kártyát sokszor fel is használták. Ukrán állampolgárok vagyunk. Elítéljük a háborút. De a magyarságunk mellett is a végsőig kiállunk. Ebben nem tágítunk!" – jegyezte meg.

"Nincs olyan krízis, amit ne lehetne megoldani. Amit ember elrontott, azt ember hozhatja helyre. De csak akkor, ha a krízisben lévők képesek megérteni egymást. Az biztos, hogy ugyanúgy nem mehetünk tovább, mint eddig. Az ember jobbá válásában is azt tanítjuk, hogy ha egy magatartás rosszat eredményezett, akkor másként kell élni a továbbiakban, hogy jó legyen" – fogalmazott Marosi István görögkatolikus pap bizakodóan. Pozitív példaként említette még, hogy az egyházak között viszonylagos béke uralkodik, oda egyelőre nem gyűrűzött be a feszültség.

Hogy mi lesz Ukrajna és benne a kárpátaljai magyarság sorsa, arra szerinte is korai még választ adni. "A Bibliából is tudjuk, hogy nemzetek és népek születtek és el is tűnhetnek a történelem színpadán. Szerintem egy nemzetfejlődést vagy annak szakaszait csak utólag lehet értékelni. Különösen azt, hogy megszületett-e a küzdelem által az egységes nemzet vagy sem. Egyébként is az ukrán nemzet nem most születik, mert eddig is volt, évszázadok óta van. De elhamarkodott azt mondani, hogy a folyamat befejeződött. Ezzel minden nemzet így van. Mi, emberek aktuálisan egy nemzetfejlődés adott szakaszát éljük csak. Ráadásul ebben a szakaszban rengeteg a seb. A nemzettudat sajátos értékek felismerését és helyes önértékelést is jelent. Ha pusztán egy agresszorral szemben fogalmazzuk meg magunkat, az újabb hibákat hordozhat magában" – figyelmeztetett.

Kárpátalja a béke szigete, ahol nem találkozni harckocsikkal, amelyet nem ért el a fegyverropogás. Azért a magyarságra még másfajta harcok is várnak - írta a Magyar Nemzet. A háború árát itt is megfizetik. Csak a következő, sorsdöntő évek döntik majd el, hogy a megmaradásukba kerül-e.

Nyitókép: Kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar–ukrán határra az Ukrajnában kitört háború elől menekülve. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos kérdés - Átléphetik-e a határt az alkalmatlanná nyilvánított hadkötelesek?

Sokan tapasztalhatják, hogy bár orvosi igazolással rendelkeznek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról, mégsem léphetik át az államhatárt. Az ilyen típusú orvosi igazolás, az úgynevezett „fehér jegy” az állampolgár szolgálati alkalmasságának, mozgósíthatóságának kategóriáját is tartalmazza - írta a Kárpátalja ma. A Katonai Orvosi Bizottság a következő kategóriákat határozza meg: korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra; békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas; katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható. A jelenleg érvényben lévő haditörvény értelmében az első két kategóriába tartozó személyek behívhatóak az általános mozgósítás során. Kizárólag azok az állampolgárok mentesülnek a mozgósítás alól, akik a „katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható” kategóriába tartoznak. A toborzás során figyelembe veszik a fogyatékkal élők egészségügyi állapotának sajátosságait. A Katonaorvosi

Szijjártó visszaszólt Zelenszkijnek

Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: "köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!", akkor "a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!" Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarországnak azt az álláspontját, amely szerint nem hajlandó támogatni a