Ukrinform.hu: hírek, információk Ukrajnából és Kárpátaljáról

Határozott fellépésre szólított fel Oroszországgal szemben Liz Truss brit külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy megbékítési kísérletekkel nem lehet eltántorítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai agressziótól - írta a Szabad Európa. A brit diplomácia vezetője csütörtöki boszniai látogatásán fontosnak nevezte, hogy a nyugati országok és szövetségeseik ne hagyjanak fel Ukrajna támogatásával. „Az orosz agressziót nem lehet megbékíteni. Erővel kell vele szembeszállni (…) Tanulnunk kell a történelem leckéiből” – mondta további szankciókat és fegyverszállításokat sürgetve. „Nem hagyhatjuk, hogy egy elhúzódó és egyre fájdalmasabb konfliktus alakuljon ki Ukrajnában. Kérlelhetetlenül folytatnunk kell a katonai segítségen és a szankciókon keresztül Ukrajna győzelmének biztosítását. Nem vehetjük most le a lábunkat a gázpedálról” – jelentette ki. A külügyminiszter emellett országa elkötelezettségét hangoztatta a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása mellett, az orosz „rosszindulatú befolyáso

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja arra reagált, hogy az Ukrajna orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket. "Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele" - fogalmazott a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok "szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül", így nem világos, miért van szükségük "jegyre az orosz koncentrációs táborba". Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében egyszerűsített eljárással kapnak orosz állampolgárságot Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeinek lakosai. Ugyanez vonatkozik a Donyeck és Luhanszk megye megszá

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt üzente Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek, hogy "már nem 1938-at írunk", és értésére adta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről a békéért cserébe - számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál. Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta azt, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében. "Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez. Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett, hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük" - jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.. (MTI) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az orosz megszállóknak még mindig nagyon sok fegyverük van. A háború következő néhány hete nagyon nehéz lesz - írta a Twitteren Olekszij Danilov az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Megjegyezte: Oroszország taktikát váltott, jelenleg Donyeck és Luhasznk megyék bekebelezésére összpontosít. „Helytelen alábecsülni az ellenség erejét. Oroszország stratégiai tervei változatlanok maradnak – Ukrajna, mint állam elpusztítása. Annak érdekében, hogy az Oroszországi Föderáció soha többé ne fenyegesse függetlenségünket és államunk létét, meg kellene semmisítenünk a világ második legerősebb hadseregét - idézte Danilovot az RBK-Ukrajina hírportál. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arra buzdította a kormányokat és vállalatokat, hogy „végezzenek az orosz exporttal”, és ezzel kényszerítsék Moszkvát befejezni az Ukrajna elleni háborút - tudatta a Szabad Európa. „Az üzenetem nagyon egyszerű. Semmisítsétek meg az orosz exportot” – mondta Kuleba Svájcban, a davosi Világgazdasági Fórumon. „Amíg Oroszország pénzhez jut az olaj- és gázeladásból, a zsebe meglehetősen tele van” – tette hozzá. Az Európai Unió most egy olyan javaslaton dolgozik, amely betiltaná az orosz olaj- és gázimportot a 27 tagú közösségben, de több ország, különösen Magyarország azt mondta, hogy segítségre és átállási időszakra lesz szüksége, ha aláírja az intézkedést. Az ENSZ közben sürgette az orosz hatóságokat, hogy engedjék útjára az ukrán kikötőkben rekedt gabonát, hogy elkerülhető legyen a globális élelmiszerhiány. A háború és az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt megugrott a gabona, az étolaj, a műtrágya és az energia ára. KÖVESSEN MI

Több tucat várost vettek tűz alá a Donyec-medencében az orosz erők, amelyek egyre közelebb kerülnek a régió két kulcsfontosságú városának bekerítéséhez. Civilek ezreit fenyegeti a veszély, hogy olyan csapdába esnek, ahonnét nincs kiút – közölte az ukrán hadsereg. Az orosz erők negyven várost lőttek a még Kijev kezén lévő terület legkeletibb szegletében, a Donyec-medencében – jelentette a Szabad Európa. Az oroszok előretörtek a Sziverszkij-Donyec folyó partján egymással szemben fekvő két kulcsfontosságú város, Szeverodonyeck és Liszicsanszk irányába, a harcok elérték Szeverodonyeck határát. „Az orosz csapatok eléggé előrehaladtak ahhoz, hogy már aknavetőkkel is lőhessék a várost” – közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki terület kormányzója a közösségi médiában. A két város elestével az egész luhanszki terület orosz ellenőrzés alá kerülne, ami a Kreml egyik deklarált háborús célja. A liszicsanszki rendőrség összegyűjti a meggyilkolt emberek holttestét, hogy tömegsírokba temesse őket – mondt

A Miniszteri Kabinet módosított a határátlépési szabályzaton, valamint az egyes dolgozók katonai szolgálat alól való felmentésének rendjén. A rendelet értelmében a háború alatt engedélyezik a sofőrök, a vasutasok és a sportolók külföldre történő utazását. A rendelet engedélyezi az egészségügyi, valamint a hadseregnek, más katonai szerveknek és a lakosságnak szánt humanitárius segélyeket szállító sofőröknek a külföldre történő utazást. A járművezetők számára az ország elhagyásával kapcsolatban az Infrastrukturális Minisztérium vagy a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció hozza meg a döntést. Összesen 30 napot tartózkodhatnak külföldön, amennyiben ezt meghaladják, vagy a külföldre utazás célja megváltozott, a fent említett hivatalok visszavonják az érintett sofőrrel kapcsolatos határátlépési határozatot a jogsértést követő hét munkanapon belül. A külföldre utazás olyan cégek járművezetői számára is engedélyezett, amelyek rendelkeznek engedéllyel a külföldi áruszállításra. Ebben az esetbe

Továbbra is működik és fogadja az Ukrajnából érkező menekülteket a magyar-ukrán határon létrehozott öt segítségpont - közölte a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Beregsurányban. Soltész Miklós emlékeztetett, a Záhonyban, Beregsurányban, Lónyán, Barabáson és Tiszabecsen működő segítségpontokon az elmúlt három hónapban kiemelkedő segítséget nyújtottak a határ túloldaláról érkező menekültek ellátásában. Ezeket a pontokat a karitatív szervezetek és a civil segítők segítségével a jövőben is fenntartja a kormány, de ahol lehet és szükséges, kevesebb munkatárssal és segítővel látják el a feladatokat - fogalmazott a humanitárius tanács elnöke. Hozzátette, Magyarországra eddig 724 ezer menekült érkezett Ukrajnából; közülük mintegy 22 600-an nyújtottak be menedékkérelmet, a magyar hatóságok pedig 120 ezer ideiglenes tartózkodási igazolást adtak kin nekik. Az érintett telepü

Jelenleg mintegy nyolcezer ukrán hadifogoly van a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területén és naponta százával érkeznek újabbak - jelentette ki Rogyion Mirosnyik, a "Donyecki Népköztársaság" moszkvai nagykövete csütörtökön a Szolovjov Live online tévécsatornán. Gyenyisz Pusilin, a "népköztársaság" vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélmű területén azt követően is fogtak elrejtőzött ukrán fegyvereseket, hogy a főerők már megadták magukat. Úgy vélekedett: még nem mondható el, hogy a létesítmény területét teljes mértékben megtisztították, de folytatódik a föld alatti helyiségek aknamentesítése és a hátramaradt ukránok már nem jelentenek veszélyt. Az orosz legfelsőbb bíróság közölte, hogy vasárnap zárt tárgyaláson fogja eldönteni, hogy terrorszervezetnek minősítse-e a Moszkva által neonácinak tekintett ukrán Azov alakulatot. Az ülés zártságát a testület azzal indokolta, hogy az ügy

A világ nem fogadja el orosz elnök feltételeivel diktált békét Ukrajnában. Vlagyimir Putyinnak nem szabad nyernie, és nem is fog - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az RBK-Ukrajina hírportál szerint. Szerinte Putyin csak akkor lesz hajlandó tárgyalni a békéről, amikor belátja, hogy nem tudja megtörni az ukránok védelmét. Scholz megjegyezte: most nemcsak Ukrajna sorsa, hanem a nemzetközi rend is a tét. "Ezért nagyon világos a célunk – nem engedhetjük meg, hogy Putyin megnyerje ezt a háborút, és úgy gondolom, hogy nem is fogja megnyerni” - fogalmazott. Az ukrán fegyveres erőknek és a nemzetközi közösség támogatásának köszönhetően most kevésbé tűnik valószínűnek az, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát, mint a háború elején - hívta fel a figyelmet a német kancellár. Hozzátette: "egy atomhatalom (Oroszország) úgy tesz, mintha joga lenne átrajzolni a határokat." "Ez imperializmus, amely azzal fenyeget, hogy visszavezet minket abba az időbe, amikor a háború a pol

Oroszország Ukrajna elleni háborúja a kimerültség szakaszába lépett, így nehéz megjósolni a végét - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportál szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hozzátéve, a tagországoknak készen kell állniuk Ukrajna folyamatos támogatására. Stoltenberg szerint a háború 13 hete alatt Oroszország súlyos stratégiai hibákat követett el, és Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudta végrehajtani a gyors hatalomátvételre vonatkozó tervét. Ukrajna ugyanakkor bebizonyította, hogy kész és képes ellenállni - tette hozzá. Stoltenberg figyelmeztette a szövetségeseket, készüljenek fel egy elhúzódó háborúra. Ukrajnának hosszú távú támogatásra lesz szüksége - jegyezte meg. "A NATO elsődleges feladata a támogatás nyújtása, méghozzá hosszú távon. Ezért arra kérem a szövetségeseket, hogy töltsék fel a készleteiket" - mondta. A főtitkár megismételte: a NATO nem részese a konfliktusnak, és igyekszik megakadályozni az eszkalációt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot és a mozgósítást. Számos panasz érkezik azonban az állampolgároktól, miszerint a behívókat az ellenőrzőpontokon, az utcán és a boltokban is osztogatják a férfiaknak. A behívók kézbesítésének szabályairól Ihor Volosin rivnei jogász beszélt. A behívón szerepelnie kell a területi toborzó és szociális támogatási központ (egykori hadkiegészítő parancsnokság – a szerk.) vezetője aláírásának, a dokumentum egy konkrét személy nevére kell szóljon. Ennek értelmében az utcán, a boltokban, a hotelekben és más nyilvános helyeken a személyi igazolvány alapján kitöltött behívók átadása törvénytelen. A behívó átadásakor a központ dolgozói nem kényszeríthetnek senkit arra, hogy azonnal jelenjenek meg a hadkiegészítő parancsnokságon. Felajánlhatják, hogy elszállítják önöket a központba, azonban mindenkinek jogában áll nemet mondani és kijelenteni, hogy a behívón szereplő időpontban jelenik majd meg. Amennyiben ez mégis megtörténik, azért Ukrajna B

Ha Kijev szükségét látja, újabb mobilizációs hullámot rendelnek el és akár az utolsó katonáig folytatják a küzdelmet az orosz megszállók ellen Ukrajnában - reagált Olekszij Aresztovics arra a felvetésre, hogy Ukrajnának a béketárgyalások folytatására kellene törekednie. Az elnöki hivatal elnökének tanácsadója hangsúlyozta: Ukrajna nem hajlandó egyetlen területéről sem és akár nyugati segítség nélkül is folytatja a megszállókkal szembeni küzdelmet. Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter szerint Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez. A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását. Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda

A keleti fronton nagyon dinamikusan változó a helyzet, az ukrán hadsereg különböző "manőverek" végrehajtásához folyamodik, ezek azonban nem jelentenek visszavonulást - jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében. "Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. E

A NATO-tagállamok informális megállapodásra jutottak arról, hogy nem fognak bizonyos fegyverrendszereket szállítani Ukrajnának – erősítették meg szerdán az észak-atlanti szövetség illetékesei. A dpa német hírügynökségnek nyilatkozó források szerint mindennek hátterében az áll, hogy a lehető legkisebbre akarják szorítani a NATO és Oroszország lehetséges konfrontációjának kockázatát. A NATO tagállamai eddig tartották magukat ehhez az informális egyezséghez attól tartva, hogy Oroszország hadba lépésként értékelhetné nyugati harckocsik és harci repülők szállítását Ukrajnának és katonai megtorló intézkedéseket tenne - tudatta a Híradó . Az illetékesek szerint ezért tartózkodott Lengyelország márciusban attól, hogy átadja MiG-29-es harci repülőit Ukrajnának. Tod Daniel Wolters tábornok, az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, aki egyben a NATO legfőbb európai katonai főparancsnoka (SACEUR) is, akkor hírszerzési elemzésekre hivatkozva arról beszélt, hogy a MiG-29-esek átadása Ukrajnának

Március 27-én lépett életbe az a törvénymódosítási csomag, amely jelentősen szigorítja az ukrán hadsereg és egyéb fegyveres testületek alakulatainak, fegyvereinek, lőszereinek mozgására, elhelyezkedésére vonatkozó információk terjesztésének megítélését hadiállapot és szükségállapot idején. A Büntető törvénykönyv Speciális részének Ukrajna nemzetbiztonságának alapjai elleni bűncselekmények című 1. fejezete bővült a 114.2-es cikkellyel. Ennek 1. pontja büntetendőnek mondja ki hadiállapot vagy szükségállapot idején fegyverek, fegyverzetek és lőszerek Ukrajnába irányításával, haladásával (beleértve az Ukrajna területén történő mozgásukat is) kapcsolatos információk terjesztését, ha az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara, Ukrajna Védelmi Minisztériuma, Ukrajna Védelmi Minisztériumának Hírszerzési Főosztálya, Ukrajna Biztonsági Szolgálata vagy a partnerországok hivatalos forrásai korábban nem tették közzé (nem terjesztették) azokat. Ezért a tényállásért háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés r

Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: "köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!", akkor "a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!" Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarországnak azt az álláspontját, amely szerint nem hajlandó támogatni a

Vlagyimir Putyin orosz elnök kitalált valóságban él, és nem veszi észre, hogy az ukránok a végsőkig harcolni fognak a földjükért és a szabadságukért - jelelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi világgazdasági fórumon. Szavai szerint Putyin környezetének kellene segítenie abban, hogy az orosz elnök "kijöjjön a virtuális valóságból". Utána valószínűleg meg lehet majd próbálkozni a háború diplomáciai úton történő lezárásával - tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a lehetőség napról napra bizonytalanabbá válik, mivel "a megszállás felszámolásával egyre több olyan szörnyűségre derül fény, amelyet orosz katonák követtek el". "Ez a háború mindenképpen véget ér, biztos vagyok abban, hogy lesz békefolyamat, lesznek tárgyalások, és biztosan lesz béke is. A kérdés az, hogy Ukrajna pontosan kivel fog tárgyalni. Kérdés, hogy Ukrajna melyik orosz elnökkel fog tárgyalni. És ez Oroszország jelenlegi államfőjétől is függ" - jelentette ki Zelenszkij.

Szlovákia lehet Oroszország következő célpontja, ha Ukrajna elveszíti a háborút - jelentette ki a davosi Világgazdasági Fórumon Eduard Heger szlovák miniszterelnök. "Ha Ukrajna elbukik, Szlovákia lesz a következő. Nekik (Ukrajnának) nyerniük kell" - idézte a kormányfőt az RBK-Ukrajina ukrán hírportál. Heger felszólította az európai vezetőket, hogy hagyjanak fel az alkudozással. "Túl sokáig cseréltük az értékeinket olcsó gázra és olajra. A Putyinnal kötött kompromisszum provokálta ki az ukrajnai háborút. Nincs szükség arra, hogy ukránok vérét ontsák ki az Európai Unió értékeiért" - fogalmazott a szlovák miniszterelnök. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajna a maga részéről azt tervezi, hogy mielőbb megnyeri az Oroszország elleni háborút - jelentette ki Dmitro Kuleba. Az ukrán külügyminiszter kiemelte: vannak azonban olyan kérdések, amelyekben az ország soha nem fog kompromisszumot kötni. "Vannak olyan elemek, amelyekben soha nem kötünk kompromisszumot. Még ha a fél világ támad is minket és engedményekre kényszerít, nem fogjuk megtenni" - idézte az RBK-Ukrajina hírportál a minisztert. Kuleba elmondta, melyek azok a kérdések, amiben Kijev nem hajlandó egyeszkedni: a területi integritás; az orosz megszállóknak teljesen el kell hagyniuk az ország területét; Ukrajna saját maga határozza meg külpolitikáját orosz beavatkozás nélkül. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Bírálta a magyar kormányt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz olajjal szembeni embargóval kapcsolatos álláspontja miatt. Az ukrán elnök e kijelentéseit a davosi Világgazdasági Fórumon tette, ahol szerdán ismét felszólalt - számolt be a Népszava . "Eljutottunk a hatodik (szankciós) csomaghoz, benne az olajembargóval. Mindenki azt mondja, hogy ez idő alatt Oroszország 200 milliárd dolláros összegre tesz szert. Ilyen összegért bármilyen fegyvert beszerezhetnek. És bevezették a hatodik csomagot? Nem. Miért? Magyarország kifogásolja. Valami nem stimmel az olajjal. Valahogy másképp látják a világot" – fogalmazott. Mint mondta, Magyarország azzal érvel, hogy jelentős eszközökre van szükségre van szüksége ahhoz, hogy lemondjon az orosz olajról. "Elmondják nekik, hogy Ukrajnában emberek, gyerekek halnak meg, megölik őket. Mint a 18 éves gyilkos Texasban… Úgy nálunk 18 éves katonák érkeztek Oroszországból, és egyszerűen gyerekeket kínoztak. Elmondták nekik ezt, mire azt mond

Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint az állami költségvetés stabilizálása érdekében az adókat a háború előtti szintre kell emelni. A tárcavezető úgy véli, az államnak segítségre van szüksége a hadsereg finanszírozásához - írta az UNIAN hírügynökség. "Úgy gondolom, hogy minden adót vissza kell állítani a háború előtti szintre. Segítettük az üzletet. Most segítenünk kell az államot, amely finanszírozza a hadsereget" - mondta Marcsenko. Az UNIAN emlékeztet, az orosz csapatok teljes körű inváziójának kezdete óta az adószolgálat szinte minden ellenőrzést felfüggesztett, a Legfelsőbb Tanács pedig törvénycsomagot fogadott el, amelynek célja a dereguláció és a hadiállapot idején az adók csökkentése. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Denisz Shihal ukrán miniszterelnök szerint Ukrajna sokat adhat a megújuló Európának. "Ukrajna sokat adhat a megújuló Európának. Élelmiszerbiztonság, energiaátállás, digitalizáció, új, ígéretes piac, új befektetési lehetőségek és természetesen a kollektív európai biztonság megerősítése, hiszen az ukrán hadsereg a világ egyik legerősebbjének bizonyult" - mondta a kormányfő. A miniszterelnök megismételte, hogy az EU-csatlakozás Ukrajna legfontosabb geopolitikai célja a következő években, amire nem kell 15 évet várni. A miniszterelnök meggyőződése, hogy ezt sok európai vezető megérti, és azt is, hogy az orosz háború óta mennyit változott Európa és a világ geopolitikai térképe. "Az ukrán nép a vérével bizonyította, megérdemeljük, hogy egyenrangú tagjai legyünk az Európai Uniónak. Ezért reméljük, és meg is fogjuk győzni szövetségeseinket, hogy a következő hónapban megadják Ukrajnának az EU-tagjelölti státust" - hangoztatta Smihal. Véleménye szerint ez mutatja meg, hogy a

Nemzetközi tanácsadócsoport, alakult amelynek feladata javaslatokat kidolgozni Ukrajna biztonságának szavatolására a jövőben, és amelynek vezetői Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. A csoport megalakulását Jermak jelentette be kedden, a davosi Világgazdasági Fórumon. Jermak hozzáfűzte, hogy a csoportba a biztonsági szféra, a politika és a diplomácia vezető személyiségei, valamint a téma kutató szakértői kapnak meghívást. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az Ukrajna és a biztonságáért garanciát vállaló országok között jogilag kötelező érvényű megállapodásnak kell létrejönnie, amelyet a garanciát vállaló államok törvényei szerint ratifikálnak. Szükségesnek nevezte, hogy a biztonsági garanciák közül az első helyen Ukrajna saját ellenállóképességeinek bővítése szerepeljen. Jermak szavai szerint ez alapján a garanciát vállaló országoknak "korlátozás és politikailag motivált akadályok nél

A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában. Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány. Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt "ez nem jelent háborús fenyegetést" - fűzte hozzá. Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja - hangsúlyozta. Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok "eltaktikázták magukat": arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő - de mint azóta kiderült, ukrán tudatú - lakoss

Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez - szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon. A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását. Kissinger hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, s nem szabad, hogy "a pillanat hevében elragadtassák magukat". A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján. "A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvo

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Csehországban szerdától újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség. Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra - jelentette ki Vilém Sládek a szövetség szóvivője kedden Prágában. A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. "Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót" - magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő. A három hónapos működési tilalom után várható, hogy ezeknek a honlapoknak a látogatottsága jelentősen lecsökken - jegyezte meg. A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónap

A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt - közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ott maradtak a holtestek is.  Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése. "Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg" - állította a tanácsadó. Hozzátette, hogy e