Ugrás a fő tartalomra

Hadijelentés: az orosz erők ismét lőtték Harkivot, Donyeck megyében megrongálódott az ammónia-csővezeték

Az orosz erők ismét tűz alá vették az Ukrajna keleti részében lévő Harkiv megyeszékhelyű várost, a támadások következtében három polgári lakos sérült meg, köztük egy 16 éves fiú – közölte a Harkiv megyei ügyészség.

A hivatal hozzáfűzte, hogy valamennyi áldozatot kórházba szállították. Az ágyúzások következtében számos lakóházban és melléképületben keletkeztek károk.

Az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték az északkelet-ukrajnai Szumi megye sosztkai, Oroszországgal határos járását is. Az ukrán állami határőrszolgálat közlése szerint a tüzérségi támadás körülbelül egy órán át tartott.

„A határőrök több, mint húsz lőszerrobbanást rögzítettek a határhoz közeli egyik település infrastruktúrájánál” – írta a határőrszolgálat a hivatalos honlapján közzétett jelentésében. Hozzátette, hogy az eddigi információk alapján személyi sérülés nem történt.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy harci cselekmények következtében megrongálódott a régióban az oroszországi Togliattitól a dél-ukrajnai Odesszáig tartó ammónia-csővezeték.

A kormányzó szavai szerint az ammóniafelhő Bahmut felé haladt, de nem jelent veszélyt a városban lakók egészségére. Megjegyezte, hogy ezt az ágat 2014 óta nem használják, a szelepek zárva vannak, de most tömítettségének sérülése miatt ammónia szivárgott ki belőle.

Kiemelte, hogy a mentést végzők megvizsgálták a sérült területet, amely a vezeték 7,5 kilométeres szakasza, és amelyben megközelítőleg 250 tonna ammónia van. A szivárgást azonban jelentéktelennek találták, az ammóniafelhő legfeljebb négy kilométer sugarú körben okozhat károkat. Eddig 45 szakembert és kilenc tartálykocsit vontak be kárelhárításba.

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében eközben arról számolt be, hogy az ukrán erők sikeres offenzívával visszavettek egy újabb települést, Mikolajivkát, a déli Herszon régióban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy a régióban több falvat is neveznek Mikolajivkának, a vezérkar jelentéséből pedig nem derült ki, melyikről van szó.

A szintén a déli országrészben lévő, fekete-tengeri kikötőváros, Odessza helyi önkormányzata közölte, hogy megkezdték a város központjában a február 24. után, a háború első heteiben a település védelmére felállított betonszerkezetek eltávolítását. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy múlt szerdán Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője kijelentette: Odessza városának elfoglalása változatlanul Oroszország elsődleges céljai között szerepel.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen elfoglalt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője a Facebookon tudatta, hogy a továbbiakban nem tartozik a hatáskörébe az oroszokkal folytatandó katonai fogolycsere, ezt a faladatot átadta a védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU). Hozzátette, hogy a hadifogoly-nyilvántartások már elkészültek, a szervezési kérdéseket kidolgozták és a kommunikációs csatornák is kiépültek a cseréhez.

Verescsuk közölte, hogy az általa vezetett reintegrációs minisztérium továbbra is felelős a hadifogoly-nyilvántartás vezetéséért és az illetékes nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésért.

Közben megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete. Az Ukrajinszka Pravda szerint a washingtoni külügyminisztérium hivatalosan ugyan még nem jelentette be, de a kijevi amerikai nagykövetség honlapján már megjelentették az életrajzát, benne azzal, hogy május 29-én érkezett meg Kijevbe. Sajtóértesülések szerint várhatóan a hét végén adja át megbízólevelét Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Hivatalos közlemény jelent meg a nők mozgósításáról

Egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ közben a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek.  A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra - mutattak rá a központnál. (MTI)

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: