Técső város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.
Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.
1211-ben Tecu néven említik először.
1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt. A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett. Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.
1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely.
Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye 13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.
Magyarországi testvérvárosai: Jászberény, Kazincbarcika, Nagykálló, Vác, Balmazújváros.
Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.
(Wikipédia)
További történeteket itt olvashat!
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: