Ugrás a fő tartalomra

Magyarországon egyre kevesebben tartják agressziónak Ukrajna lerohanását

Már csak a kérdezettek 56 százaléka minősíti agressziónak az orosz inváziót Magyarországon – olvasható ki a Publicus Népszava számára készített felméréséből.

A friss és a korábbi Publicus-adatokat összevetve kiderül: az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak. A március elején készült kutatásban még a kérdezettek 64 százaléka vélte így, a március végi kutatás idején már csak 58 százalék volt ez az arány, most pedig még ennél is 2 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Vagyis két hónap alatt 8 százalékkal csökkent a támadást agressziónak tartók aránya. Közben 15 százalékról 28-ra nőtt, majd 25 százalékra esett vissza azok köre, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják.

A háború megítélésében továbbra is nagy különbségek vannak a megkérdezettek pártpreferenciája szerint. Míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsai csak 42 százalékban jelölték be az „inkább agresszió” választ, addig az ellenzékhez húzók – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül – 85 százalékban gondolják „inkább agressziónak” az orosz támadást.

Az elmúlt két hónapban nem csak az orosz szerep megítélése változott: ha nem is jelentős, de elmozdulás érzékelhető abban, mennyire tartják valószínűnek a magyarok, hogy átterjed a háború Magyarországra. Március eleje óta 79-ről 81 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint ez már inkább nem valószínű. Kicsit jobban tartanak a magyarok az orosz atomcsapástól: most a megkérdezettek 77 százaléka nem vagy inkább nem tartja valószínűnek ezt, míg két hónappal korábban még 4 százalékponttal többen mondták ezt. Ezzel együtt most a kérdezettek 49 százaléka azt mondta, hogy kicsit vagy nagyon, de szorong amiatt, hogy háború van Ukrajnában.

Míg a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségét meglepő módon közel azonos módon ítélik meg mindkét politikai oldal támogatói, addig a már megszokott módon tátongó a szakadék, ha a kormányzat megítélése kerül terítékre. Míg például az ellenzékiek 81 százaléka úgy látja, hogy Orbán Viktor kormányfőnek a jelenleginél keményebben kellene elítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, addig a Fidesz-híveknek csak 15 százaléka véli ezt. A pártpreferenciák szerint hasonló megosztottság mutatkozott meg, amikor a kormány háborúra adott eddigi reagálását kellett értékelni.

A felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a magyar kormány eddig reagált a háborúra. Míg március elején 60 százaléknyian vélték így, május elején a kérdezettek 66 százaléka mondta ezt. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az összes megkérdezett körében 72 százalékos többség nemmel felelt arra a kérdésre: „Támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért”. A kormánypártiak teljesen elutasítóak, alig 6 százalékuk vállalna kicsi vagy nagyobb áldozatot. Az ellenzékiek 61 százaléka lenne hajlandó erre. 44 százalékuk akkor, ha csak kicsivel kellene mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, közel ötödük viszont akkor is, ha érdemben többet kellene fizetniük.

Stabil 62 százalékos többség mutatkozik abban, hogy „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.” Ráadásul pártpreferenciától és életkori csoportoktól függetlenül mindenütt – legalább 57, legfeljebb 87 százalékos – többségben vannak azok, akik inkább egyetértenek ezzel az állítással. Váratlan, konszenzus közeli állapot rajzolódik ki abban, hogy – pártpreferencia és lakhely szerint bontva is – alig értenek egyet egy olyan állítással, miszerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Ezzel mindössze 5-18 százaléknyian látszanak egyetérteni. Ellenpontozza viszont mindezt, hogy a Fidesz-KDNP-nél 56, a Mi Hazánknál 53 százaléknyian vannak, akik inkább egyetértettek azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője. Az együttes ellenzékhez és a Kétfarkú Kutya Párthoz húzóknak csak 10, illetve 18 százaléka értett egyet ezzel az állítással.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rakétatámadás ért egy orosz légibázist Moszkva mellett

Feltételezhetően ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Engels–2 légibázist – számolt a Twitterre feltöltött videók alapján a német Focus Online. A jelentések szerint két orosz Tu–95-ös vadászrepülő megsérült a robbanásban. A Focus szerint az orosz légierő gépei rendszeresen indítottak innen bombázásokat ukrán városok ellen. Az Engels–2 légibázis Moszkvától 450 kilométerre délkeletre, Szaratov mellett található, tehát nem az ukrán határ közelében - tudatta a Híradó . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták. Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz

A zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát

Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal.  Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk - akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának - ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, "úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít". Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és "előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt". Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy "ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik mind

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

Az EU pénzügyminiszterei nem járultak hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajnának

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében - tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden. Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor - tették hozzá. A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves u

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: