Ugrás a fő tartalomra

Magyarországon egyre kevesebben tartják agressziónak Ukrajna lerohanását

Már csak a kérdezettek 56 százaléka minősíti agressziónak az orosz inváziót Magyarországon – olvasható ki a Publicus Népszava számára készített felméréséből.

A friss és a korábbi Publicus-adatokat összevetve kiderül: az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak. A március elején készült kutatásban még a kérdezettek 64 százaléka vélte így, a március végi kutatás idején már csak 58 százalék volt ez az arány, most pedig még ennél is 2 százalékkal kevesebben gondolják ezt. Vagyis két hónap alatt 8 százalékkal csökkent a támadást agressziónak tartók aránya. Közben 15 százalékról 28-ra nőtt, majd 25 százalékra esett vissza azok köre, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják.

A háború megítélésében továbbra is nagy különbségek vannak a megkérdezettek pártpreferenciája szerint. Míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsai csak 42 százalékban jelölték be az „inkább agresszió” választ, addig az ellenzékhez húzók – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül – 85 százalékban gondolják „inkább agressziónak” az orosz támadást.

Az elmúlt két hónapban nem csak az orosz szerep megítélése változott: ha nem is jelentős, de elmozdulás érzékelhető abban, mennyire tartják valószínűnek a magyarok, hogy átterjed a háború Magyarországra. Március eleje óta 79-ről 81 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint ez már inkább nem valószínű. Kicsit jobban tartanak a magyarok az orosz atomcsapástól: most a megkérdezettek 77 százaléka nem vagy inkább nem tartja valószínűnek ezt, míg két hónappal korábban még 4 százalékponttal többen mondták ezt. Ezzel együtt most a kérdezettek 49 százaléka azt mondta, hogy kicsit vagy nagyon, de szorong amiatt, hogy háború van Ukrajnában.

Míg a nukleáris fegyverek bevetésének valószínűségét meglepő módon közel azonos módon ítélik meg mindkét politikai oldal támogatói, addig a már megszokott módon tátongó a szakadék, ha a kormányzat megítélése kerül terítékre. Míg például az ellenzékiek 81 százaléka úgy látja, hogy Orbán Viktor kormányfőnek a jelenleginél keményebben kellene elítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt, addig a Fidesz-híveknek csak 15 százaléka véli ezt. A pártpreferenciák szerint hasonló megosztottság mutatkozott meg, amikor a kormány háborúra adott eddigi reagálását kellett értékelni.

A felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a magyar kormány eddig reagált a háborúra. Míg március elején 60 százaléknyian vélték így, május elején a kérdezettek 66 százaléka mondta ezt. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy az összes megkérdezett körében 72 százalékos többség nemmel felelt arra a kérdésre: „Támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért”. A kormánypártiak teljesen elutasítóak, alig 6 százalékuk vállalna kicsi vagy nagyobb áldozatot. Az ellenzékiek 61 százaléka lenne hajlandó erre. 44 százalékuk akkor, ha csak kicsivel kellene mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, közel ötödük viszont akkor is, ha érdemben többet kellene fizetniük.

Stabil 62 százalékos többség mutatkozik abban, hogy „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie.” Ráadásul pártpreferenciától és életkori csoportoktól függetlenül mindenütt – legalább 57, legfeljebb 87 százalékos – többségben vannak azok, akik inkább egyetértenek ezzel az állítással. Váratlan, konszenzus közeli állapot rajzolódik ki abban, hogy – pártpreferencia és lakhely szerint bontva is – alig értenek egyet egy olyan állítással, miszerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Ezzel mindössze 5-18 százaléknyian látszanak egyetérteni. Ellenpontozza viszont mindezt, hogy a Fidesz-KDNP-nél 56, a Mi Hazánknál 53 százaléknyian vannak, akik inkább egyetértettek azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője. Az együttes ellenzékhez és a Kétfarkú Kutya Párthoz húzóknak csak 10, illetve 18 százaléka értett egyet ezzel az állítással.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Mikor törvénytelen a behívók átadása? - A jogász válaszol

Ukrajnában 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot és a mozgósítást. Számos panasz érkezik azonban az állampolgároktól, miszerint a behívókat az ellenőrzőpontokon, az utcán és a boltokban is osztogatják a férfiaknak. A behívók kézbesítésének szabályairól Ihor Volosin rivnei jogász beszélt. A behívón szerepelnie kell a területi toborzó és szociális támogatási központ (egykori hadkiegészítő parancsnokság – a szerk.) vezetője aláírásának, a dokumentum egy konkrét személy nevére kell szóljon. Ennek értelmében az utcán, a boltokban, a hotelekben és más nyilvános helyeken a személyi igazolvány alapján kitöltött behívók átadása törvénytelen. A behívó átadásakor a központ dolgozói nem kényszeríthetnek senkit arra, hogy azonnal jelenjenek meg a hadkiegészítő parancsnokságon. Felajánlhatják, hogy elszállítják önöket a központba, azonban mindenkinek jogában áll nemet mondani és kijelenteni, hogy a behívón szereplő időpontban jelenik majd meg. Amennyiben ez mégis megtörténik, azért Ukrajna B

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Az ukrán kormány módosított a határátlépési szabályzaton

A Miniszteri Kabinet módosított a határátlépési szabályzaton, valamint az egyes dolgozók katonai szolgálat alól való felmentésének rendjén. A rendelet értelmében a háború alatt engedélyezik a sofőrök, a vasutasok és a sportolók külföldre történő utazását. A rendelet engedélyezi az egészségügyi, valamint a hadseregnek, más katonai szerveknek és a lakosságnak szánt humanitárius segélyeket szállító sofőröknek a külföldre történő utazást. A járművezetők számára az ország elhagyásával kapcsolatban az Infrastrukturális Minisztérium vagy a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció hozza meg a döntést. Összesen 30 napot tartózkodhatnak külföldön, amennyiben ezt meghaladják, vagy a külföldre utazás célja megváltozott, a fent említett hivatalok visszavonják az érintett sofőrrel kapcsolatos határátlépési határozatot a jogsértést követő hét munkanapon belül. A külföldre utazás olyan cégek járművezetői számára is engedélyezett, amelyek rendelkeznek engedéllyel a külföldi áruszállításra. Ebben az esetbe

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: