Ugrás a fő tartalomra

Putyin ismertette a német kancellárral az Ukrajna ellen indított háború fő feladatait

A Moszkva és Kijev közötti tárgyalások menetéről, valamint Ukrajnával kapcsolatos humanitárius ügyekről tárgyalt pénteken telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár.

A telefonbeszélgetésről a Kreml sajtószolgálata közleményt adott ki, amely szerint Putyin azt mondta Scholznak, hogy a tárgyalási folyamatot az ukrán fél lényegében blokkolta. Az orosz elnök és a német kancellár megállapodott abban, hogy az ukrajnai helyzet humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban, beleértve a mariupoli Azovsztal evakuálását, a felek különböző csatornákon keresztül folytatják a kapcsolattartást.

Putyin az orosz elnöki hivatal szerint ismertette a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett háború fő feladatait, beszélt a polgári lakosság biztonságának garantálása érdekében hozott intézkedésekről. Kitért arra is, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek közreműködésével kimenekítették az ukrán biztonsági erők által az Azovsztal üzemben fogva tartott civileket.

A moszkvai tájékoztatás szerint az orosz elnök a megbeszélés során arra is felhívta a figyelmet, hogy "az ukrán neonácik" továbbra is durván megsértik a nemzetközi jogot, és embertelen, terrorista módszerekhez folyamodnak.

A német n-tv hírtelevízió értesülései szerint a kancellár a háború azonnali befejezésére szólította fel az orosz elnököt. "Ukrajnában minél előbb meg kell kötni a tűzszünetet" – számolt be a megbeszélés érdemi részleteiről a német szociáldemokrata politikus a Twitteren. "Az az állítás, hogy (Ukrajnát) nácik irányítják, hamis. Rámutattam továbbá Oroszország felelősségére a globális élelmezési helyzet romlásában" – írta Scholz, Putyinra utalva.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken újságíróknak azt mondta, hogy az orosz fél az Azovsztal blokkolásával kapcsolatban Putyin elnök erre vonatkozó utasításából indul ki, amelynek értelmében a civilek a számukra tetszőleges irányba elhagyhatják az acélművet, amit meg is tettek.

"Ami a katonákat illeti, megmondták nekik, hogy ők is távozhatnak, ha leteszik fegyvert, ennek megfelelően fognak bánni velük, minden sebesült meg fogja kapni a szükséges orvosi segítséget" - emlékeztetett Peszkov.

A szóvivő Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arra vonatkozó bejelentését kommentálta, amelynek értelmében újabb tárgyalási forduló kezdődött az Azovsztal többszakaszos evakuálásáról, amelyben a ICRC is részt vesz. Verescsuk szerint a folyamatban Törökország közvetítő szerepet fog játszani. Az ukrán tisztségviselő május 7-én közölte, hogy a gyár területéről már minden civilt evakuáltak.

Eduard Baszurin, a donyecki "népi milícia" parancsnokhelyettese a Pervij Kanal televíziónak elmondta, hogy az alakulat egységei lehetőség szerint veszteségek nélkül javítják pozícióikat annak érdekében, hogy ellenőrzésük alá vonják az Azovsztal területét. Mint fogalmazott, folyamatban van az ukrán fegyveresek "összeszorítása", hogy kevesebb lehetőségük legyen az ellenállásra. A donyecki milicisták tüzelőállásokat semmisítenek meg, de nem mennek le a pincébe - fogalmazott.

Gyenisz Pusilin, a donyecki "népköztársaság" vezetője, ugyancsak a Pervij Kanal műsorában azt mondta: a "népi milícia" mindent megtesz annak érdekében, hogy "az Azovsztallal kapcsolatos helyzet végre véget érjen", és Mariupol az újjáépítéssel foglalkozhasson. Mint mondta, az üzemben bekerített fegyvereseknek lehetőségük van rá, hogy kijöjjenek.

"Kapcsolatban állnak képviselőinkkel. Néhányan készek előjönni, de félnek a nacionalista társaiktól" - mondta Pusilin.

Hozzátette: nem számít, hogy bárki kijön-e, a milicisták "folytatni fogják munkájukat".

A Mariupolért folytatott harcok február 25-én kezdődtek. Orosz tájékoztatás szerint mostanra az ukrán fegyveres csoportokat a lakónegyedekből teljes egészében a blokád alá vett az Azovsztal üzem területére szorították ki.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos kérdés - Átléphetik-e a határt az alkalmatlanná nyilvánított hadkötelesek?

Sokan tapasztalhatják, hogy bár orvosi igazolással rendelkeznek a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról, mégsem léphetik át az államhatárt. Az ilyen típusú orvosi igazolás, az úgynevezett „fehér jegy” az állampolgár szolgálati alkalmasságának, mozgósíthatóságának kategóriáját is tartalmazza - írta a Kárpátalja ma. A Katonai Orvosi Bizottság a következő kategóriákat határozza meg: korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra; békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas; katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható. A jelenleg érvényben lévő haditörvény értelmében az első két kategóriába tartozó személyek behívhatóak az általános mozgósítás során. Kizárólag azok az állampolgárok mentesülnek a mozgósítás alól, akik a „katonai szolgálatra alkalmatlan, a katonai nyilvántartásból kizárható” kategóriába tartoznak. A toborzás során figyelembe veszik a fogyatékkal élők egészségügyi állapotának sajátosságait. A Katonaorvosi

Szijjártó visszaszólt Zelenszkijnek

Magyarország ezután is segíteni fog Ukrajnának - írta a külgazdasági és külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, ha mindaz, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Davosban mondott, ukránul azt jelenti, hogy: "köszönjük nektek magyarok, hogy befogadtatok több mint 720 ezer menekültet, köszönjük, hogy ellátjátok őket, köszönjük, hogy munkát adtok nekik, köszönjük, hogy felajánlottátok 130 ukrán gyerek gyógykezelését, köszönjük, hogy felajánlottátok a sebesült ukrán katonák kórházi ellátását, köszönjük, hogy 1000 ukrán fiatalnak készek vagytok ösztöndíjat adni, köszönjük hogy készen álltok egy iskolánk, valamint egy óvodánk újjáépítésére, és köszönjük, hogy segítetek a belső menekültek elszállásolásában!", akkor "a válaszunk az, hogy szívesen és ezután is segíteni fogunk!" Szijjártó Péter arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálta szerdán Magyarországnak azt az álláspontját, amely szerint nem hajlandó támogatni a