Ugrás a fő tartalomra

Steinmeier: az EU és a NATO egésze Ukrajna mellett fog állni, és minden támogatást megad számára ebben a válságos helyzetben

Az európai egység megőrzésének fontosságát és a háború sújtotta Ukrajna melletti kiállás szükségességét hangoztatta szerdán bukaresti látogatása alkalmával Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, Klaus Iohannis román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén.

"Meggyőződésem, hogy nemcsak Németország és Románia, hanem az Európai Unió és a NATO egésze Ukrajna mellett fog állni, és minden támogatást megad számára ebben a válságos helyzetben" - mutatott rá a német elnök, hozzátéve, hogy a nemzetközi segítségre még hosszú ideig szüksége lesz Ukrajnának, akkor is ha az orosz invázió véget ér a következő hetekben.

Steinmeier országa szolidaritásáról biztosította a konfliktusövezethez közelebb lévő kelet-európai országokat, rámutatva, hogy német katonák részt vesznek Litvánia védelmében, a német légierő gépei pedig hozzájárultak a román légtér védelméhez. Elismeréssel beszélt arról a segítségről is, amit a román hatóságok és az ország lakosság a háború borzalmai elől menekülő ukránok befogadásakor tanúsítottak.

Iohannis rámutatott: a két ország közti partnerségi egyezmény megkötése óta eltelt három évtizedben Németország Románia legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és már harmadik a külföldi befektetők rangsorában. A román elnök kitért arra is, hogy Románia a schengeni tagfelvételhez fűzött "jogos elvárása" ügyében is számít Németország támogatására.

A román elnök úgy értékelte: a nemzetközi közösségnek további szankciókkal kell fokoznia az Oroszországra gyakorolt nyomást, az ország nemzetközi elszigetelését, annak érdekében hogy véget vessen az Ukrajna elleni agressziónak. Iohannis a NATO keleti szárnyának további erősítését sürgette és bejelentette: Németországgal közösen újabb támogatói konferenciát szerveznek a menekültáradat miatt nehéz helyzetbe került Moldova megsegítésére.

Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Moldovára is kiterjedhet-e a háború, és lehetségesnek tartja-e az ország közeledését a NATO-hoz, illetve az EU-hoz, Iohannis kifejtette: bár ott is voltak provokációk, nincs olyan információ, amely szerint Moldova célponttá vált volna Oroszország számára. Hozzátette: Moldova semleges ország, és nem kérte felvételét a NATO-ba, az Európai Unióhoz viszont csatlakozni szeretne, és ebben Románia minden támogatást megad számára.

Iohannis ugyanakkor támogatta, hogy az Oroszország elleni újabb szankciós csomag kiterjedjen az orosz energiahordozók fokozatos kivezetésére is. Szerinte Románia záros határidőn belül le tud mondani az orosz gáz- és olajimportról, ha erről közös döntés születik az EU-ban.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ma éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdetnek ki Magyarországon

A kormány az alaptörvényben biztosított jogával élve ma éjféltől kihirdeti a háborús veszélyhelyzetet - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon közzétett videóban. "A ma esküt tett kormány azonnal megkezdte a munkáját. Egyetlen percet sem vesztegettünk, mert a szomszédunkban háború zajlik. Egy olyan háború, amelynek még senki sem látja a végét" - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háború folyamatos veszélyt jelent Magyarországra, kockára teszi a fizikai biztonságunkat és veszélyezteti a gazdaság és a családok energiaellátását és anyagi biztonságát is. "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ehhez mozgástérre és azonnali cselekvőképességre van szüksé

Mikor törvénytelen a behívók átadása? - A jogász válaszol

Ukrajnában 90 nappal hosszabbították meg a hadiállapotot és a mozgósítást. Számos panasz érkezik azonban az állampolgároktól, miszerint a behívókat az ellenőrzőpontokon, az utcán és a boltokban is osztogatják a férfiaknak. A behívók kézbesítésének szabályairól Ihor Volosin rivnei jogász beszélt. A behívón szerepelnie kell a területi toborzó és szociális támogatási központ (egykori hadkiegészítő parancsnokság – a szerk.) vezetője aláírásának, a dokumentum egy konkrét személy nevére kell szóljon. Ennek értelmében az utcán, a boltokban, a hotelekben és más nyilvános helyeken a személyi igazolvány alapján kitöltött behívók átadása törvénytelen. A behívó átadásakor a központ dolgozói nem kényszeríthetnek senkit arra, hogy azonnal jelenjenek meg a hadkiegészítő parancsnokságon. Felajánlhatják, hogy elszállítják önöket a központba, azonban mindenkinek jogában áll nemet mondani és kijelenteni, hogy a behívón szereplő időpontban jelenik majd meg. Amennyiben ez mégis megtörténik, azért Ukrajna B

Belügyminisztérium: a behívóosztások törvénytelenek

Ukrajnában többen is panaszkodnak, miszerint a hadkiegészítő parancsnokságok tömegesen osztják a behívókat tapasztalatlan és motiválatlan férfiaknak, ami csak ront a helyzeten. A Belügyminisztériumnál úgy vélik, a mozgósításnak minőségesnek kell lennie, s nem a mennyiség számít - tudatta a Kárpát.in.ua. A helyzetről Viktor Andrusziv belügyminiszteri tanácsos nyilatkozott az ukrán 24-es csatornának. A szakértő hangsúlyozta, Ukrajnának van elegendő forrása, azonban meg kell érteni, hogy azoknak a csapatoknak, amelyek az első napok óta harcolnak, pihenésre van szüksége. „Rotációt kell végeznünk, mert az emberek lelkileg sem bírják elviselni ezt a leterheltséget” – mondta Andrusiv. Megjegyezte, hogy valójában van elég fegyver és egyenruha. „Van elég tartalékos is, de van egy probléma: helyre kell állítani a rendet a hadkiegészítő parancsnokságokon” – mondta a miniszter tanácsadója. „Nem lehet mindenkit sorban behívni […] Ezek a behívóosztások törvénytelenek, hiszen a helyzetet nem ismerve

Megpróbálták megölni Vlagyimir Putyint

Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna ellen indított háború kitörése után meg akarták gyilkolni - állítja Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője "Nem is olyan régen merényletet kíséreltek meg ellene, mint mondják, a Kaukázus képviselői. Ez nem nyilvános információ. Teljesen sikertelen próbálkozás volt, de tényleg megtörtént... Kb. 2 hónapja" - mondta el Budanov az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Kiemelte: ahhoz hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy "Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette".  A hírszerzési főnök aláhúzta, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot "ki nem kergeti" a területéről. Értésre adta, hogy ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a vissz

Megfoszthatják az ukrán állampolgárságtól azokat a férfiakat, akik a hadiállapot idején hagyták el Ukrajnát

Azokat az ukrán férfiakat, akik a hadiállapot idején elhagyták az országot, és 30 napon belül nem tértek vissza Ukrajnába, megfoszthatják állampolgárságuktól. A törvénytervezetet már benyújtották a Legfelsőbb Tanács elé - írta az RBK-Ukrajina hírportál . A határozat azokat a személyeket érintené, akik alapos indok nélkül távoztak és nem tértek vissza Ukrajnába. Ezt az intézkedést kiterjesztik az Oroszországba távozottakra is. Jelenleg a következő kategóriába tartozó férfiak elhagyhatják az országot: Akik egészségügyi okok miatt alkalmatlan katonai szolgálatra, s ezt a hadkiegészítő parancsnokságon kapott okmánnyal igazolni is tudja. Életvitelszerűen külföldön élnek (útlevelében rendelkezik pecséttel az állandó lakcímről vagy „Konzuli regisztrációra elfogadva” – jelöléssel a diplomáciai képviselettől). Külföldön végzi tanulmányait (szakiskolában, felsőoktatási intézményben), s ezt igazolni is tudja. Ha azon ellenőrzőcsoport tagja, mely részt vesz a külföldön tartózkodó gyerekek helyzeté

Az ukrán kormány módosított a határátlépési szabályzaton

A Miniszteri Kabinet módosított a határátlépési szabályzaton, valamint az egyes dolgozók katonai szolgálat alól való felmentésének rendjén. A rendelet értelmében a háború alatt engedélyezik a sofőrök, a vasutasok és a sportolók külföldre történő utazását. A rendelet engedélyezi az egészségügyi, valamint a hadseregnek, más katonai szerveknek és a lakosságnak szánt humanitárius segélyeket szállító sofőröknek a külföldre történő utazást. A járművezetők számára az ország elhagyásával kapcsolatban az Infrastrukturális Minisztérium vagy a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció hozza meg a döntést. Összesen 30 napot tartózkodhatnak külföldön, amennyiben ezt meghaladják, vagy a külföldre utazás célja megváltozott, a fent említett hivatalok visszavonják az érintett sofőrrel kapcsolatos határátlépési határozatot a jogsértést követő hét munkanapon belül. A külföldre utazás olyan cégek járművezetői számára is engedélyezett, amelyek rendelkeznek engedéllyel a külföldi áruszállításra. Ebben az esetbe

Nem lehet elfogadni az ukrán állampolgárság megvonásáról szóló törvényjavaslatot

A képviselők visszavonták aláírásaikat, ezért a Legfelsőbb Tanács nem fogja vizsgálni a 7381. számú törvénytervezetet, amely elfogadása esetén állampolgárság-megvonással büntetné a mozgósítás elől külföldre távozó férfiakat – adta hírül az rbc.ua hírportál szombaton Olha Szovhirja, a parlament alkotmánybírósági megbízottja Telegram-csatornájára hivatkozva. A Kárpát.in.ua hírportál szerint Szovhirja közölte: „nem fogják vizsgálni a parlamentben a napokban bejegyzett 7381. számú törvénytervezetet, amely az állampolgárság megvonásával büntetné a mozgósítás elől külföldre távozókat.” Mint jelezte, a képviselők visszavonják aláírásukat a törvényjavaslat alól. „Hogy miért nem lehet elfogadni a törvényjavaslatot, elmagyaráztam a kollégáimnak. Az egyensúly helyreállt a társadalmi elvárás és az alkotmány között” – mutatott rá Olha Szovhirja. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: