Ugrás a fő tartalomra

Ezt a 7 pontot kell teljesíteni Ukrajnának, hogy megőrizhesse EU-tagjelölti státusát

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie A brüsszeli testület a tagjelöltséggel kapcsolatban Ukrajnának átadott dokumentumban jelezte, fenntartja a státusz megvonásáról szóló döntés lehetőségét abban az esetben, ha Ukrajna nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit - írta a 444.

1. Az Alkotmánybíróság reformja

Az ukrán Alkotmánybíróság és az ukrán elnöki hivatal közötti viták általánosak voltak az elmúlt években, ami több esetben éles szembenállássá fajult. A helyzetet bonyolította, hogy a testület elnökét, Olekszandr Tupickijt még a Janukovics-korszak végén nevezték ki, és ezt a pozícióját Petro Porosenko elnöksége idején is megőrizte. A korrupcióval vádolt Ab-elnököt 2021 tavaszán vitatott jogszerűségű rendelettel felfüggesztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ám a csatározások folytatódtak.

Május végén Andrij Szmirnov, az államfő hivatalának helyettes vezetője arról nyilatkozott, hogy a teljes igazságügyi reform keretében át kell gondolni, egyáltalán szükség van-e az Alkotmánybíróságra. Az Európai Bizottság erre a kérdésre alighanem igennel válaszolna, minthogy kéri egy új összetételű, szakmai alapokra és átláthatóságra épített testület felállítását.

2. A bírósági reform folytatása

Az ukrán parlament 2016 júniusában döntött a bírósági reformcsomagról, akkor fogadták el az ehhez szükséges alkotmánymódosítást. Az új szabályozás a bírókkal és a bíróságokkal kapcsolatban fontos jogköröket vont el az elnöktől, és helyezett át a parlamenthez. A korrekciók után a Legfőbb Igazságügyi Tanácsot az elnöki hivataltól független Legfőbb Igazságszolgáltatási Tanács váltotta 2017 januárjában, biztosítandó a bírói függetlenséget, 2021-ben viszont létrehozták az ezt a testületet ellenőrizni hivatott etikai tanácsot. Innentől bonyolultabb a kép, ugyanis utóbbi előbbi tevékenységét és tagjait értékelve lesújtó képet vázolt fel, melynek következményeként 15 LIT-tagból 10 távozott 2022 januárjában, és azóta káosz van.

3. Küzdelem a korrupció ellen

Az általánosságokon túl ez a legkonkrétabb és legbotrányosabb pont. 2014 után két olyan független intézmény jött létre Ukrajnában, amelyek feladata a korrupcióellenes küzdelem. Az egyik a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (eredeti rövidítéssel: SZAP), amelynek első vezetőjét 2020 nyarán lemondatták. Ekkor pályázatot írtak ki, majd hosszú procedúra után 2021 végén beszámoltak az eredményekről: a bírálóbizottság jelentése szerint Olekszandr Klimenko, az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) nyomozója 246 pontot gyűjtött, Andrij Szinyuk, a legfőbb ügyészség ügyésze 229-et.

A győztes kinevezése azonban elmaradt, arra hivatkozva, hogy Irina Venediktova legfőbb ügyésznek is ellenjegyeznie kell azt. A SZAP-nak azóta sincs vezetője, egyes vélemények szerint azért, mert Klimenko a NABU munkatársaként részt vett annak az ügynek a nyomozásában, amelyben felmerült a gyanú, hogy Oleg Tatarov, az elnöki iroda vezetőhelyettese súlyos korrupciós cselekményekben vett részt korábban. Az elnöki hivatal az Ukrajinszka Pravda szerint mindent megtett, hogy befagyassza az ügyet, amelyet a Nemzetbiztonsági Szolgálatok (SZBU) el is sülyesztettek.

Az elmúlt években egyébként komoly csaták zajlottak számos ügyben – Csausz bíró csodálatos esetéről itt írtunk – a lojális SZBU és a független NABU között.

Az Európai Bizottság most ha néven nem is nevezi Klimenkót, de kéri, hogy ne késlekedjenek tovább a már lebonyolított SZAP-pályázat győztesének kinevezésével. Emellett ugyancsak pályázatot javasol a NABU új igazgatójának pozíciójára, amit a háborúra tekintettel nem lesz egyszerű lebonyolítani.

4. Küzdelem a pénzmosás ellen, bűnüldözési reform

Általánosabb pont, a pénzmosás elleni küzdelem jegyében a FATF nemzetközi pénzügyi akciócsoport sztenderdjeinek bevezetését irányozzák elő, valamint átfogó stratégiai tervet fogadtatnának el a bűnüldözés reformja kapcsán.

5. Oligarchátlanítás

Volodimir Zelenszkij az utolsó békeévben átfogó harcot indított az oligarchák ellen, a vonatkozó szabályokról és polémiákról ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Az elnök a csatái közepette Rinat Ahmetovval, az ország leggazdagabb és legnagyobb informális hatalmú emberével is összecsapott, ám rövidesen elhomályosították ezeket a konfliktusokat a háborús fejlemények.

Zelenszkij egyelőre annyit tud felmutatni, hogy rács mögé juttatta Viktor Medvedcsukot, aki harminc éven át tartó oligarcháskodás mellett az ellenzék meghatározó politikusa is volt. Az Európai Bizottságnak összességében nincs kifogása az ellen, hogy az oligarchák befolyását a politikára, a médiára és az igazságszolgáltatásra lenullázzák, ám feltétele, hogy mindezt jogállami alapokon tegyék, aminek a szabályozás nem minden ponton felel meg.

6. Sajtószabadság

Sokféleképpen értelmezhető pont, de tény: az ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács (RNBO) felhasználásával már a háború előtt is tévécsatornákat és más tömegtájékoztatási eszközöket lehetetlenített el, záratott be vagy vegzált kitartóan, köztük nemcsak olyanokat, amelyek orosz narratívákat közvetítettek, hanem az ellenlábas exelnök, Petro Porosenko érdekeltségeit is. A hadiállapot idején aztán szintlépés történt ebben.

7. Nemzeti kisebbségek ügye

Ezt a pontot a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál értékelése szerint kifejezetten a magyar kormány követelése miatt illeszthették a csomagba, és nincs különösebb jelentősége.

Az Európai Bizottság a Velencei Bizottság javaslatainak a figyelembe vételét szorgalmazza az Ukrajna nemzetiségeiről, a szabad nyelvhasználatról és az oktatásról szóló szabályozással kapcsolatban. Mint ismert, Magyarország amiatt akadályozta Ukrajna közeledését a NATO-hoz, mert északkeleti szomszédunk nem volt hajlandó érdemben módosítani a 2014 után meghozott jogfosztó törvényeket, amelyek az ukrán nyelv primátusára hivatkozva lényegében megszüntetnék a magyar tannyelvű iskolákat, és korlátoznák az anyanyelvhasználatot médiában, rendezvényeken, intézményekben és másutt.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Hivatalos közlemény jelent meg a nők mozgósításáról

Egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ közben a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek.  A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra - mutattak rá a központnál. (MTI)

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: