Ugrás a fő tartalomra

Kövér László szerint az ukrán elnöknek pszichés problémája van

Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét a nemzeti összetartozás napján arról kérdezte a Hír TV riportere, hogy ha vége a háborúnak, számítania kell-e a kárpátaljai magyarságnak valamiféle retorzióra az ukrán kormány részéről. A házelnök válaszában kifejtette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök magatartása előtt értetlenül áll:

„Amióta az eszemet tudom és figyelem a világpolitika eseményeit (...), nem emlékszem rá, hogy egy segítségre szoruló, bajban lévő ország vezetője olyan hangot mert volna megütni bárkivel szemben, mint amilyen hangot Zelenszkij elnök úr nem csak Magyarországgal szemben, hanem akár a német kancellárral szemben is megüt. Általában (...) aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni és végképp nem fenyegetőzni. Fenyegetőzni az ember általában az ellenségeivel szemben szokott, azokkal szemben, akit barátul akar megnyerni, ritkán.Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni" - idézte Kövér Lászlót a 444.

Kövér szerint pedig a kárpátaljai magyarságnak van félnivalója a háború után az ukránoktól. „Nagyon oda kell figyelnünk, hogy nehogy véletlenül a nagyobb baj örve alatt valakinek eszébe jusson szépen elintézni a magyar kisebbség, a magyar közösség kérdését. Mondjuk egy olyan nyomással, ami arra késztetné a közösségünk tagjait, hogy hagyják ott a szülőföldjüket 1100 esztendő után” - mondta a házelnök.

A kárpátaljai magyarság jövője kapcsán úgy látta: van ok az aggodalomra, eddig is a legsanyarúbb körülmények között élő magyar közösségnek számított, most az a veszély fenyeget, hogy a háború és következményei fenekestől felforgatja az életüket. Példaként említette, hogy a menekültek nem biztos, hogy vissza tudnak térni a szülőföldjükre - írta az MTI.

Az Országgyűlés elnöke felidézte, tavaly a cselekvő nemzet éveként hirdették meg a 2022-es esztendőt, de akkor még nem sejtették, hogy ez egészen más értelmet nyer a háború kitörésével.

Amikor cselekvő nemzetről beszélnek, látnak is egy cselekvő nemzetet, amely a koronavírus-járvány miatti problémákat maga után hagyva egy emberként mozdult, hogy a kárpátaljai magyarokon és ukrán embereken próbáljon segíteni. Az Országgyűlés elnöke megindítónak nevezte azt az összefogást, ami jellemzi a magyar közösségeket.

Több mint egymilliárd forint gyűlt össze - folytatta, jelezve, hogy ennek az adománynak inkább az erkölcsi értékét hangsúlyozza. Kiemelte: a nemzeti összefogásnak a kárpátaljai magyarság nem csupán segélyezettje, hanem közvetítője is a magyar nemzet segítségének az ukrán emberek felé.

Arról, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdését meddig lehet félretenni, azt mondta: lelkiekben nem lehet félretenni, politikailag igen. Nem most van itt az ideje, hogy ezen a témán kezdjenek vitatkozni a hivatalos ukrán politikával, hiába is akarnának, süket fülekre lelnének, és igazolást is nyújtana az ukrán félnek a háború - fejtette ki.

Kövér László megerősítette: Magyarország Ukrajna szuverenitásának, területi épségének az elvitatását elfogadhatatlannak tartja.  

Magyarország egy erős, demokratikus jogállamban érdekelt Ukrajna területén, egy olyan jogállam és demokrácia felépítésében, amely gazdasági értelemben is képes garantálni a polgárainak - beleértve a nemzeti kisebbségeket is - nemcsak a biztonságát, hanem a szülőföldön való boldogulását is - fűzte hozzá.

Ehhez harminc éven keresztül Magyarország minden segítséget megadott Ukrajnának - emlékeztetett, jelezve: azért is szeretnék, ha béke lenne, hogy immár sok tanulsággal a hátuk mögött, újra elő tudják venni higgadtan ezt a kérdést, akár kétoldalú viszonylatban, akár a nemzetközi porondon.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Ekkora pusztítást végzett az amerikai nehézfegyver egy orosz bázison (videó)

Az ukránok nemrég jutottak az új fegyverhez, a felvétel Donbaszban készült - szúrta ki a Mandiner . Egy videofelvételen látható, hogy milyen károkat okozott egy orosz katonai bázison egy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvető, amelyhez nemrég jutottak hozzá az ukránok. A felvétel a Donbaszban, Izjum környékén készült. The first results of American HIMARS work on the positions of the occupiers in the #Izyum direction. pic.twitter.com/nSFESPCHXS — NEXTA (@nexta_tv) June 26, 2022 Az amerikai fegyverek a múlt hét közepén érkeztek meg Ukrajnába, szombaton pedig az ukrán hadsereg vezérkari főnöke közölte, hogy már hadrendbe állították ezeket, és megkezdték a működésüket. Hangsúlyozzák: a HIMARS-októl és a többi, nyugati államoktól érkező nehéztüzérségi eszköztől a szakértők azt várják, hogy ellensúlyozzák az orosz tüzérségi fölényt, amely a háború kezdete óta tapasztalható. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: