Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a HVG-nek beszélt az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról.
"Az eddig nyújtott támogatás minden várakozást felülmúlt, és nagyra értékeljük, amit kaptunk. De a háború olyan méreteket ölt, hogy a hatalmas segítség sem elég. Ez azonban nem a mi vagy a partnereink hibája. Az az Oroszország a bűnös, amely a február 24-én indított háborúban teljes hadigépezetét mozgósította Ukrajna ellen. Csak egy példa arra, mennyire súlyos a helyzet: a jelenleg a fő hadszíntérnek számító Szeverodonyeck térségében az orosz hadseregnek tizenötször annyi ágyúja van, mint az ukránnak. Ennyi is elég annak megértéséhez, hogy több fegyverre van szükségünk" - mondta a politikus.
Már felmerült a hetedik szankciós csomag lehetősége. Arról, hogy annak mit kellene tartalmaznia Kuleba a következőket mondta: "Három héttel ezelőtt, amikor az EU még nem fogadta el a hatodik szankciós csomagot, azt az üzenetet kaptuk több tagországtól, hogy amint megszületik, egyből elkezdik összeállítani a hetediket. Az EU azonban a vártnál jóval később véglegesítette, most pedig azt halljuk, várni kell, az újabb büntetőintézkedések megszavazása előtt ugyanis fel kell mérni, miként hatnak a már megtett lépések. Nekünk erre az a válaszunk, hogy nem várhatunk, mert Oroszország sem vár az offenzíva folytatásával."
Hozzátette: "Nem késlekedhetünk, az újabb szankciós csomag részeként még inkább el kell vágni Oroszországot a globális pénzügyi folyamatoktól,még több bankot felvenni a tiltólistákra és tovább korlátozni a pénzügyi tranzakciókat. Azt szeretnénk, ha a hetedik csomagban tovább szűkítenék az orosz árucikkek exportját, és bővítenék a szankciókkal sújtott személyek listáját. Arra az oligarchák mellett fel kell venni az állami vállalatok vezetőit, különösen azokat, akik a hadsereg megrendeléseit elégítik ki. És be kell zárni az eddigi büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentő kiskapukat."
"Az egyeztetések elején tartunk az EU-val és a G7 csoporttal. Korai lenne arról beszélni, mikor fogadja el az EU az újabb szankciós csomagot. Egy hét múlva már tudni fogjuk, hogy az unió kész lépni, vagy inkább a halogatás mellett dönt" - adott választ a külügyminiszter arra a kérdésre, hogy mennyi az esélye az újabb csomag gyors elfogadásának.
A HVG megjegyezte: a késlekedés egyik oka, hogy a magyar kormány is fékezte a folyamatot.
Dmitro Kuleba a lapnak azt is elmondta, mi a véleménye Budapest politikájáról és a Kijevet bíráló magyar nyilatkozatokról. A külügyminiszter három részre osztotta a magyar állásponttal kapcsolatos véleményét.
Az első kérdéskör az, hogy mit tesz Magyarország a humanitárius területen. "Ezt az alkalmat is megragadom arra, hogy megköszönjem mindazt a magyar kormánynak, amit ezen a téren eddig tett. Látjuk, hogy Magyarország elkötelezett az Ukrajnának és az ukrajnai menekülteknek adandó humanitárius segítség folytatása mellett" - mondta.
A második elem az energetikai és személyes szankcióké, illetve a közvetlenül Ukrajnának szánt, valamint a Magyarországon keresztül eljuttatandó fegyverek ügye. "Ezen a téren véleménykülönbség van közöttünk, de Magyarország az EU tagja, nem pedig Ukrajna. Ez az EU és a magyar kormány belső ügye, nekik kell dűlőre jutni. De nem értjük, milyen érvek szólnak a mellett, hogy védelembe vegyék, s kivonják a személyek elleni uniós szankciók alól Kirill pártiárkát, az orosz ortodox egyház fejét. Ennek semmi köze a vallásszabadsághoz, Kirill ugyanis szemet huny az orosz agresszió és az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények fölött. Bízunk abban, hogy Magyarország a kompenzációkért cserébe felülvizsgálja az energiaszállításokkal kapcsolatos szankciók ügyében elfoglalt álláspontját."
A harmadik kérdéskör az állami vezetőktől érkező sértő nyilatkozatok ügye. Ezeket Kijev kategorikusan visszautasítja, úgy vélik, ezek a megnyilvánulások semmilyen körülmények között nem elfogadhatóak. "Vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni, ezek közé tartoznak a személyeknek címzett sértések. Amit például Kövér László parlamenti elnök mondott néhány nappal ezelőtt, az teljes mértékben elfogadhatatlan a nemzetek közötti kommunikációban." - tette hozzá.
A magyar állásponttal kapcsolatban Kuleba kifejtette: az mindenképpen figyelemre méltó, hogy míg az egyik oldalon ott van Kirill megvédelmezése, a másikon az látszik, hogy Magyarország támogatja Ukrajna európai integrációját, ami pedig egyáltalán nem áll Oroszország érdekében. A külügyminiszter reméli, hogy Budapest nem változtatja meg az álláspontját, és a június végi EU-csúcson támogatni fogja, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölti státust. Ukrajna és Magyarország egymás szomszédja, és történelmi barátság köti össze a két nemzetet - jegyezte meg. "Magyarország és Ukrajna is európai állam, Oroszország pedig Európa-ellenes pályán halad" - tette hozzá.
"Úgy vélem, hogy a szomszédoknak és a valódi európaiaknak együtt kell működniük a társadalmaink alapvető értékeinek védelmében. Mivel igaz ügyért harcolunk, és az Isten is velünk van, győzni fogunk. És jobb a győztesekkel lenni, mint azokkal, akik végül vereséget szenvednek." - hangoztatta.
Kárpátalján állítólag sokan panaszkodnak amiatt, hogy megromlik az ott élő ukránok és magyarok viszonya, az ukránok ugyanis a helyi magyarokon töltik ki a hivatalos budapesti politika miatti dühüket.
Függetlenül a nemzetiségi hátterünktől, mindannyian ukrajnaiak vagyunk. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy magyar nemzetiségű katonák is harcolnak a fronton, mert Ukrajnát tartják hazájuknak, és meg akarják azt védeni. Biztos vagyok abban, hogy az ukránok és a magyar származású ukrán állampolgárok közti nézeteltérésekről szóló hírek túloznak, én nem is tudok semmiféle komoly incidensről. A politikusok feladata nem az, hogy elmélyítsék a megosztottságot, hanem az, hogy hidakat építsenek. Nagyra értékeljük az összes Ukrajnában élő nemzetiséget, mert ők is a társadalom részét képezik, ahogy az ukrán kisebbség is részét képezi a magyar, a román, a lengyel vagy a szlovák társadalomnak." - fejtette ki véleményét Dmitro Kuleba.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: