Ugrás a fő tartalomra

Kuleba az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a HVG-nek beszélt az Ukrajnának nyújtott nyugati segítségről, Magyarországról és a kárpátaljai magyarokról.

"Az eddig nyújtott támogatás minden várakozást felülmúlt, és nagyra értékeljük, amit kaptunk.  De a háború olyan méreteket ölt, hogy a hatalmas segítség sem elég.  Ez azonban nem a mi vagy a partnereink hibája. Az az Oroszország a bűnös, amely a február 24-én indított háborúban teljes hadigépezetét mozgósította Ukrajna ellen. Csak egy példa arra, mennyire súlyos a helyzet: a jelenleg a fő hadszíntérnek számító Szeverodonyeck térségében az orosz hadseregnek tizenötször annyi ágyúja van, mint az ukránnak. Ennyi is elég annak megértéséhez, hogy több fegyverre van szükségünk" - mondta a politikus.

Már felmerült a hetedik szankciós csomag lehetősége. Arról, hogy annak mit kellene tartalmaznia Kuleba a következőket mondta: "Három héttel ezelőtt, amikor az EU még nem fogadta el a hatodik szankciós csomagot, azt az üzenetet kaptuk több tagországtól, hogy amint megszületik, egyből elkezdik összeállítani a hetediket. Az EU azonban a vártnál jóval később véglegesítette, most pedig azt halljuk, várni kell, az újabb büntetőintézkedések megszavazása előtt ugyanis fel kell mérni, miként hatnak a már megtett lépések. Nekünk erre az a válaszunk, hogy nem várhatunk, mert Oroszország sem vár az offenzíva folytatásával."

Hozzátette: "Nem késlekedhetünk, az újabb szankciós csomag részeként még inkább el kell vágni Oroszországot a globális pénzügyi folyamatoktól,még több bankot felvenni a tiltólistákra és tovább korlátozni a pénzügyi tranzakciókat. Azt szeretnénk, ha a hetedik csomagban tovább szűkítenék az orosz árucikkek exportját, és bővítenék a szankciókkal sújtott személyek listáját. Arra az oligarchák mellett fel kell venni az állami vállalatok vezetőit, különösen azokat, akik a hadsereg megrendeléseit elégítik ki. És be kell zárni az eddigi büntetőintézkedések hatékonyságát csökkentő kiskapukat."

"Az egyeztetések elején tartunk az EU-val és a G7 csoporttal. Korai lenne arról beszélni, mikor fogadja el az EU az újabb szankciós csomagot. Egy hét múlva már tudni fogjuk, hogy az unió kész lépni, vagy inkább a halogatás mellett dönt" - adott választ a külügyminiszter arra a kérdésre, hogy mennyi az esélye az újabb csomag gyors elfogadásának.

A HVG megjegyezte: a késlekedés egyik oka, hogy a magyar kormány is fékezte a folyamatot. 

Dmitro Kuleba a lapnak azt is elmondta, mi a véleménye Budapest politikájáról és a Kijevet bíráló magyar nyilatkozatokról. A külügyminiszter három részre osztotta a magyar állásponttal kapcsolatos véleményét. 

Az első kérdéskör az, hogy mit tesz Magyarország a humanitárius területen. "Ezt az alkalmat is megragadom arra, hogy megköszönjem mindazt a magyar kormánynak, amit ezen a téren eddig tett. Látjuk, hogy Magyarország elkötelezett az Ukrajnának és az ukrajnai menekülteknek adandó humanitárius segítség folytatása mellett" - mondta.

A második elem az energetikai és személyes szankcióké, illetve a közvetlenül Ukrajnának szánt, valamint a Magyarországon keresztül eljuttatandó fegyverek ügye. "Ezen a téren véleménykülönbség van közöttünk, de Magyarország az EU tagja, nem pedig Ukrajna. Ez az EU és a magyar kormány belső ügye, nekik kell dűlőre jutni. De nem értjük, milyen érvek szólnak a mellett, hogy védelembe vegyék, s kivonják a személyek elleni uniós szankciók alól Kirill pártiárkát, az orosz ortodox egyház fejét. Ennek semmi köze a vallásszabadsághoz, Kirill ugyanis szemet huny az orosz agresszió és az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűncselekmények fölött. Bízunk abban, hogy Magyarország a kompenzációkért cserébe felülvizsgálja az energiaszállításokkal kapcsolatos szankciók ügyében elfoglalt álláspontját."

A harmadik kérdéskör az állami vezetőktől érkező sértő nyilatkozatok ügye. Ezeket Kijev kategorikusan visszautasítja, úgy vélik, ezek a megnyilvánulások semmilyen körülmények között nem elfogadhatóak. "Vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni, ezek közé tartoznak a személyeknek címzett sértések. Amit például Kövér László parlamenti elnök mondott néhány nappal ezelőtt, az teljes mértékben elfogadhatatlan a nemzetek közötti kommunikációban." - tette hozzá.

A magyar állásponttal kapcsolatban Kuleba kifejtette: az mindenképpen figyelemre méltó, hogy míg az egyik oldalon ott van Kirill megvédelmezése, a másikon az látszik, hogy Magyarország támogatja Ukrajna európai integrációját, ami pedig egyáltalán nem áll Oroszország érdekében. A külügyminiszter reméli, hogy Budapest nem változtatja meg az álláspontját, és a június végi EU-csúcson támogatni fogja, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölti státust. Ukrajna és Magyarország egymás szomszédja, és történelmi barátság köti össze a két nemzetet - jegyezte meg. "Magyarország és Ukrajna is európai állam, Oroszország pedig Európa-ellenes pályán halad" - tette hozzá. 

"Úgy vélem, hogy a szomszédoknak és a valódi európaiaknak együtt kell működniük a társadalmaink alapvető értékeinek védelmében. Mivel igaz ügyért harcolunk, és az Isten is velünk van, győzni fogunk. És jobb a győztesekkel lenni, mint azokkal, akik végül vereséget szenvednek." - hangoztatta.

Kárpátalján állítólag sokan panaszkodnak amiatt, hogy megromlik az ott élő ukránok és magyarok viszonya, az ukránok ugyanis a helyi magyarokon töltik ki a hivatalos budapesti politika miatti dühüket. 

Függetlenül a nemzetiségi hátterünktől, mindannyian ukrajnaiak vagyunk. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy magyar nemzetiségű katonák is harcolnak a fronton, mert Ukrajnát tartják hazájuknak, és meg akarják azt védeni. Biztos vagyok abban, hogy az ukránok és a magyar származású ukrán állampolgárok közti nézeteltérésekről szóló hírek túloznak, én nem is tudok semmiféle komoly incidensről. A politikusok feladata nem az, hogy elmélyítsék a megosztottságot, hanem az, hogy hidakat építsenek. Nagyra értékeljük az összes Ukrajnában élő nemzetiséget, mert ők is a társadalom részét képezik, ahogy az ukrán kisebbség is részét képezi a magyar, a román, a lengyel vagy a szlovák társadalomnak." - fejtette ki véleményét Dmitro Kuleba.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Ezt a 7 pontot kell teljesíteni Ukrajnának, hogy megőrizhesse EU-tagjelölti státusát

Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie A brüsszeli testület a tagjelöltséggel kapcsolatban Ukrajnának átadott dokumentumban jelezte, fenntartja a státusz megvonásáról szóló döntés lehetőségét abban az esetben, ha Ukrajna nem teljesíti a vállalt kötelezettségeit - írta a 444 . 1. Az Alkotmánybíróság reformja Az ukrán Alkotmánybíróság és az ukrán elnöki hivatal közötti viták általánosak voltak az elmúlt években, ami több esetben éles szembenállássá fajult. A helyzetet bonyolította, hogy a testület elnökét, Olekszandr Tupickijt még a Janukovics-korszak végén nevezték ki, és ezt a pozícióját Petro Porosenko elnöksége idején is megőrizte. A korrupcióval vádolt Ab-elnököt 2021 tavaszán vitatott jogszerűségű rendelettel felfüggesztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ám a csatározások folytatódtak. Május végén Andrij Szmirnov, az államfő hivatalának he

Volodimir Zelenszkij felhívta Orbán Viktort

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kedden felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt; a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról valamint a magyar-ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. Orbán Viktor a tárgyalás során hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat Ukrajna tényleges uniós csatlakozása előtt is. A magyar miniszterelnök tájékoztatta az ukrán államfőt, hogy az e heti európai uniós csúcstalálkozón Brüsszelben ezt az álláspontot fogja képviselni. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország immár közel 800 ezer ukrajnai menekültet fogadott be, és készen áll a további energiaügyi együttműködésre, az ukrán gabona vasúti fuvarozására valamint még több ukrán diák fogadására is. Volodimir Zelenszkij az ukrán nép nevében köszönetet mondo

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Az oroszok hadrendbe állítják a Szarmat rakétarendszert, amellyel egy fél kontinenst el lehet pusztítani

Az év végéig hadrendbe áll az első Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétarendszer - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy katonai iskolák végzős hallgatóival kedden Moszkvában megtartott találkozón. Putyin szerint az orosz csapategységekhez elkezdtek megérkezni az Sz-500-as légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek is, amelyeknek nincs párjuk a világon. Az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva lehetséges katonai fenyegetések és kockázatok figyelembe vételével  fogja erősíteni és fejleszteni fegyveres erőit. Kiemelt feladatnak nevezte a csapatok felszerelését új fegyverrendszerekkel. "Sokkal szélesebb körben kell majd alkalmaznunk a robotikát, a legújabb irányító és felderítő berendezéseket, a pilóta nélküli légi járműveket, és aktívan ki kell fejlesztenünk az új fizikai elveken alapuló fegyverrendszereket. A lézer-, az elektromágneses és egyéb fegyverekre gondolok" - mondta Putyin, aki szerint a világon jelenleg nincs az orosznál hatékonyabb haderő. Korábbi tájék

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Ha minden ország eladná is az összes készletét Ukrajnának a szovjet típusú lőszerekből, az sem lenne elég

Oroszország az elmúlt nyolc évben folyamatosan akadályozta a Szovjetunió fennállása idején gyártott lőszerek eladását Ukrajnának, és valószínűleg köze van a Kelet-Európa kulcsfontosságú lőszer-raktárjaiban történt robbantásokhoz is - állította Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter a The Washington Post című amerikai napilapnak adott nyilatkozatában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken. A tisztségviselő szavai szerint Oroszország több, mint 60 ezer lövedéket gyárt naponta, tízszer többet, mint Ukrajna. A legtöbb ukrán tüzérségi eszköz a szovjet korszakból származik, s ez azt jelenti, hogy ugyanazokat a 122 és 152 milliméteres lőszereket használják, mint Oroszország. "Az Oroszországon kívüli készletek azonban szűkösek, nagyrészt azért, mert Oroszország éveket töltött azzal, hogy megsemmisítse az ukrajnai és más kelet-európai lőszerraktárakat, illetve megakadályozza, hogy a lehetséges szállítók ilyen típusú lövedékeket eladjanak Ukrajnának" - állí