Ugrás a fő tartalomra

Lavrov megdicsérte Magyarországot, mert kárpátaljai magyarokat a honfitársainak tekinti

Ha az ukrán vezetés nem próbálta volna betiltani a kisebbségek nyelvi jogait, akkor semmi sem történt volna – vélekedett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Szerinte Kijevvel olyan megállapodás született Isztambulban, ami reményt adott, de az ukrán vezetés végül nem volt hajlandó megállapodni - írta az Index.

"Ami Magyarországot illeti, tudom, hogy Kárpátalján, azokon a területeken, ahol magyarok élnek, megtartják a nyelvüket és tanítják azt. Magyarország az az ország, amely ezeket az embereket honfitársainak tekinti, támogatja őket, segíti a magyar nyelvű oktatás megteremtését" – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjújában.

"Ha az ukrán rezsim nem indított volna frontális támadást az oroszok ellen, és nem próbálta volna betiltani a magyar és a román nyelvet is, amikor elfogadta az államnyelvről szóló törvényt, amely kimondta, hogy csak az ukrán nyelvet lehet használni, nem csak az állampolgárok és az államok közötti hivatalos ügyekben; ha az ukrán rezsim nem indított volna ilyen frontális támadást, és egyszerűen végrehajtotta volna a minszki megállapodásokat, amelyeknek a lényege a különleges státusz, és a különleges státusz elsősorban az anyanyelvhez való jogon alapul, akkor semmi sem történt volna" – mondta a külügyminiszter. Hozzátette: "Készek lettünk volna a kapcsolatok fejlesztésére a minszki megállapodások végrehajtásának keretében. De ők ezt nem voltak hajlandóak megtenni. Nem tudom elképzelni, hogy mi lesz most ennek az Ukrajnának a sorsa".

A tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy valamikor március végén, amikor Isztambulban találkoztak, olyan eredményre vezettek, amely „mindannyiunk számára reményt adott, köszönhetően annak, hogy az ukrán fél először vetett papírra olyan álláspontot, amely számunkra megfelelő alapot jelentett a munkához”.

"Néhány nappal később feladták ezt az álláspontot. Azóta, április közepe óta az ukrán fél nem reagált azokra a javaslatokra, amelyeket saját kezdeményezésük alapján átadtunk nekik. Április közepe óta teljes a csend" – fogalmazott.

Kiemelte, hogy ha az ukrán fél megértést tanúsít, hogy szükség van valamilyen megállapodás megkötésére, mi készen állunk rá. De nem mutattak ilyen szándékot – tette hozzá.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rakétatámadás ért egy orosz légibázist Moszkva mellett

Feltételezhetően ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Engels–2 légibázist – számolt a Twitterre feltöltött videók alapján a német Focus Online. A jelentések szerint két orosz Tu–95-ös vadászrepülő megsérült a robbanásban. A Focus szerint az orosz légierő gépei rendszeresen indítottak innen bombázásokat ukrán városok ellen. Az Engels–2 légibázis Moszkvától 450 kilométerre délkeletre, Szaratov mellett található, tehát nem az ukrán határ közelében - tudatta a Híradó . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták. Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz

Az EU pénzügyminiszterei nem járultak hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajnának

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében - tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden. Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor - tették hozzá. A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves u

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

Az ukrán hadsereg nem fog megállni a határnál

A háború nem csak Ukrajna területének a teljes felszabadításával ér majd véget, hanem szükség lesz Oroszország határövezetének a demilitarizálására is – jelentette be szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós műsorban. A tisztségviselő az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva azt mondta: „úgy gondolom, hogy egyértelmű konvencionális háború lesz, amelynek során Oroszország fokozatosan vissza fog vonulni az 1991-es határaihoz.” De mint hozzátette, „a háború ott biztosan nem áll meg, mert szükség lesz az Oroszországi Föderáció határainak a demilitarizálására.” „Ezért az orosz csapatokat 50-100 kilométerre el kell távolítani a határtól. Így alakulnak majd tovább a háborús fejlemények” – mutatott rá Mihajlo Podoljak. ( Kárpát.in.ua / RBK-Ukrajina ) Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Putyin: a háború elhúzódhat

Az ukrajnai "különleges hadművelet" elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán. Azt mondta, hogy az ősszel végrehajtott részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnába, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni "nincs értelme". Putyin szerint a "különleges hadművelet" hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott "jelentős eredményeket" Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy "új területek jelentek meg" és hogy az Azovi-tenger orosz "beltengerré" vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik "amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni". Az