Ugrás a fő tartalomra

Liz Truss külügyminiszter reagált a két brit állampolgárra kirótt halálos ítéletre

A brit külügyminiszter szerint nincs jogérvénye annak a halálos ítéletnek, amelyet a "Donyecki Népköztársaság" nevű - csak Oroszország által elismert - szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága rótt ki csütörtökön két brit állampolgárra.

A 28 éves Aiden Aslint és a 48 esztendős Shaun Pinnert a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogták el még áprilisban, és azzal vádolták őket, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban. Ugyanezen vád alapján a donyecki bíróság halálra ítélt egy Szaaudun Brahim nevű marokkói állampolgárt is.

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitter portálon csütörtök este megjelent bejegyezésében közölte, hogy mélységesen elítéli az "oroszok megbízottjai" által Kelet-Ukrajnában fogva tartott két brit elleni ítéletet.

Truss leszögezi, hogy Aiden Aslin és Shaun Pinner hadifogoly, és az ellenük hozott "álítéletnek" semmiféle jogi érvényessége nincs.

A miniszter közölte azt is, hogy a brit kormány minden lehetséges módon támogatja Aiden Aslint és Shaun Pinnert.

Nem sokkal korábban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője is kijelentette, hogy a két brit hadifogolynak számít, a genfi megállapodás alapján megilleti őket a hadviselő feleknek kijáró mentesség, és így nem lehet büntetőeljárást indítani ellenük azon a címen, hogy ellenséges tevékenységben vettek részt.

A Downing Street illetékese közölte: London folytatja az együttműködést az ukrán hatóságokkal mindazon brit állampolgárok szabadlábra helyezésének elérése végett, akik az ukrán fegyveres erők kötelékében szolgálnak és hadifogolyként tartják őket fogva.

Hozzátette: a hadifoglyokat a nemzetközi jog alapján nem használhatják fel politikai célokra.

Pinner egy korábbi interjúban, amelyet a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, elmondta, hogy kilenc évet szolgált a brit hadseregben, ukrán felesége van és 2018 óta él Ukrajnában.

Robert Jenrick, Aslin nagy-britanniai lakóhelyének alsóházi képviselője a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: Aslin brit-ukrán kettős állampolgár, aki még az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt csatlakozott "normál eljárással" az ukrán fegyveres erőkhöz.

Aiden Aslinnek ukrán menyasszonya van és 2018-ban lett az ukrán haditengerészet tagja.

Jenrick szerint mindkét brit állampolgárt koholt vádak alapján ítélték el, és mindkettőjüket az első adandó alkalommal, esetleg fogolycsere keretében szabadon kell engedni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén, néhány nappal a háború kitörése után közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Liz Truss brit külügyminiszter röviddel Zelenszkij kijelentése után, a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.

"Ha lesznek, akik úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet segítik, én támogatom őket e döntésükben" - tette hozzá.

Trusst e kijelentéséért azóta saját kormányának más tagjai és a brit hadsereg vezetői részéről is alig burkolt bírálatok érték.

Ben Wallace brit védelmi miniszter nem sokkal Liz Truss nyilatkozata után, egy londoni kereskedelmi rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy "vannak ennél jobb módszerek is" az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.

Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke néhány nappal később a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a brit haderő professzionális tagjai szerint "nem lenne feltétlenül észszerű cselekedet" brit állampolgárok közvetlen harci részvétele az ukrajnai háborúban.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Augusztus végén véget ér a hadiállapot Ukrajnában?

Ukrajnában a hadiállapot valószínűleg nem ér véget augusztus 23-án - jelentette ki az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában Olekszandr Zavitnevics, a Legfelsőbb Tanács Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottságának vezetője. Szavai szerint ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, Ukrajnának meg kell nyernie a háborút. "Nem csak be kell fejezni, hanem katonai győzelmet kell aratnunk, fel kell szabadítani az összes megszállt területet" - tette hozzá. Zavitenics biztos abban, hogy ilyen rövid időn belül nem valószínű a győzelem. Szerinte ősszel várható a háború aktív szakasza. "Sok múlik a beérkező fegyvereken, azok mennyiségén és minőségén” – jegyezte meg. Zavitenics hangsúlyozta: jelenleg a mozgósítás második hulláma zajlik az országban, egyelőre nem terveznek újabbat. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Hatályba lép az ukrán nyelvtörvény második és hatodik cikkelye, a szabálysértőket akár 12 ezer hrivnyára is büntethetik

Július 16-án lép hatályba Ukrajna Az ukrán nyelv államnyelvként való működésének biztosításáról szóló törvényének második és hatodik cikkelye. Ennek értelmében minden árunak az ukrán fogyasztókat kell megcélozni. Az az áru, amely jelenleg már Ukrajna területén van, megmaradhat a korábbi formájában, de minden másnak, amely július 16-át követően jelenik meg országunkban, ukrán felülettel kell rendelkeznie. Az ukrán nyelvre való átállást a vállalkozásoknak kell biztosítaniuk. A törvény betartását az államnyelv védelméért felelős biztos felügyeli. A felület ukrán nyelvű változatának hiánya esetében első alkalommal három és fél ezer hrivnyától hét és fél ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság szabható ki. A jogszabályi normák ismételt be nem tartásáért 7500-tól csaknem 12 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírságot kell fizetnie a szabálysértőnek. Ezenkívül Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás helyettes vezetője elmondta, hogy a web- és közösségi oldalak, a YouTube-, a Viber-, a

Hivatalos közlemény jelent meg a nők mozgósításáról

Egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ közben a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek.  A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra - mutattak rá a központnál. (MTI)

Törvényben tiltanák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását

Ukrajna Legfelső Tanácsa azt javasolja, hogy törvényben tiltsák meg a 18 és 60 év közötti katonaköteles férfiak külföldre történő kiutazását a hadiállapot idején. A képviselők által összeállított törvényjavaslat szövege felkerült a parlament hivatalos honlapjára. A törvényjavaslat meghatározná azon személyek kategóriáit is, akik katonai szolgálatot teljesíthetnek a tartózkodási vagy nyilvántartási helyükön. Jelenleg Ukrajnában a hadiállapot idején az ukrán állampolgárságú hadköteles férfiak kiutazásának rendjét csak az ukrán elnök rendelete szabályozza, azonban törvény erről nem rendelkezik.  Az ukrán törvényalkotók új cikkellyel egészítenék ki Ukrajna Alkotmányát: Az állampolgárok Ukrajnából való kilépésének és Ukrajnába való belépésének eljárásáról. Kivételt képeznének az ukrán kormány által felmentett személyek és a halasztásra jogosultak. Ilyenek például a felsőfokú szakképzési és felsőoktatási intézmények hallgatói, az asszisztensek és gyakornokok, aspiránsok és doktoranduszok, ha

Kreml: a nap végére véget érhet a háború, ha Kijev teljesíti Moszkva feltételeit

Akár már a mai nap végére véget érhetne a háború, ha Ukrajna kapitulálna és teljesítené az orosz fél valamennyi követelését - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az RBK-Ukrajina hírportál szerint.  Peszkov szerint amennyiben Kijev kiadja a parancsot a fegyverletételre és elfogadja Moszkva követeléseit, az a harcok végét jelentené. Arról, hogy Moszkva milyen feltéleket szabott, Peszkov nem adott bővebb tájékoztatást. Volodimir Zelenszkij szerint a legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak. Korábban Kirilo Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a ITV brit televíziónak adott interjújában azt állította, hogy augusztustól fordulópont következik be az orosz-ukrán háborúban, az év végére a harcok intenzitása szinte a nullára fog csökkenni. KÖVESSEN MIN

Fény derült az oroszok igazi tervére

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Nyugtalanító kijelentést tett az orosz külügyminiszter arról, mikor ér véget az ukrajnai háború

Minél több nyugati ország küld fegyvereket Ukrajnába, annál tovább fog tartani a konfliktus – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Híradó szerint. Oroszország többször is a Nyugatot vádolta a konfliktus elhúzódásáért, és rakétacsapásokat intézett az Egyesült Államok és Európa által Kijevnek szállított fegyvereket tároló fegyverraktárak ellen. A türkmenisztáni látogatása során tartott sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, hogy Oroszország nem célzott meg egy bevásárlóközpontot sem az ukrajnai Kremencsuk városában hétfőn. Lavrov – az orosz védelmi minisztérium által kedden kiadott nyilatkozatot megismételve – újságíróknak azt mondta, hogy a bevásárlóközpont üres volt, amikor a tűz keletkezett annak következtében, hogy Oroszország csapást mért egy nyugati fegyvereket tároló fegyverraktárra, amely a bevásárlóközpont mellett volt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: