Oroszország és Ukrajna háborújában semmi nem dőlt el, de az tisztán látszik, hogy egyre több dologról szól ez a küzdelem

Oroszország hadserege taktikai sikereket ért el Kelet-Ukrajnában. Azzal, hogy állandó tüzérségi támadások mellett pokoli ember veszteségeket szenvedve másfél hónap alatt elfoglalták Szeverodonyeck városát illetve annak környéket, elérték, hogy a Kreml által 2014-ben megfogalmazott hadicélok nyolc év után teljesülni látszanak - írta legfrissebb elemzésében Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő. "Még így is vannak területek ukrán kézben Donbászban illetve Luhanszkban, de az említett térségek orosz ellenőrzése közel száz százalékos" - tette hozzá. 

Tarjányi megjegyezte: Ukrajna 20 százalékát nem az elmúlt három és fél hónapban foglalta Oroszország, Moszkvának ehhez nyolc évre volt szüksége.

A szakértő szerint Kijev helyzete továbbra is súlyos. Az orosz haderő támadásai miatt az ukrán hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett el és egyes alakulatok morálja megrendült, de a háborút Moszkva nem nyerte meg. "Az orosz hadsereg bevetett katonai eszközei alapján látszik, hogy a 70-es, 80-as évek hadianyag tartalékait is használja illetve egyre több orosz tartalékos jelenik meg a harcmezőkön" - jegyezte meg. Kiemelte: mindkét fél számára továbbra is a logisztikai, utánpótlási idő a legfontosabb a harctéri cselekmények mellett. 

"Azok, akik temetik Ukrajnát vagy Oroszországot egyaránt tévednek, mert a háború nem dőlt el. A gond az, hogy gazdasági szempontból egyre élesebb a helyzet az egész bolygón. A Kreml szövetségeseket gyűjt Brazíliától kezdve, Kínán át, Dél-Afrikáig. Tisztán látszik, hogy Oroszország a bolygóra kiterjedő globális érdekközösséget akar a Nyugat ellenében kereskedelmi, gazdasági, katonai fejlesztési, utánpótlási szempontból aminek az eredményei évek múlva jelentkezhetnek, de már most megmutatják, miért önbecsapás abban bízni, hogy az ukrán háború esetleges lezárulása egyben a katonai válság végét is jelenti" - írta.

"Meg kell értenünk, hogy a civilizációnknak vannak ellenségei akik például az EU kapcsán nem egy politikai, gazdasági értékközösséget látnak, hanem egy megszerezendő valamit amelynek leigázása, birtoklása megoldást nyújt politikai, vallási vagy gazdasági problémáikra. Ezért van, hogy az Ukrajnában zajló háború jóval többről szól, mint csupán arról ki birtokolja Dél vagy Kelet-Ukrajna területeit" - véli Tarjányi. 

Szerinte a NATO nagyon nem egységes abban mennyire legyen erős Kijev hadserege. "Ukrajna legyen képes rommá verni az orosz hadsereget és bizonyos stratégiai fontosságú területeket is megszerezni Oroszországban? Ez nem jó, mert abban a pillanatban ha orosz területeit birtokol vagy foglal el Ukrajna a Kreml komoly eséllyel nyúl atomfegyverhez. A NATO ne erősítse meg annyira Ukrajnát? Viszont, ha így tesz fennáll annak a lehetősége, hogy Moszkva győz és közép illetve hosszútávon megerősödve kerül ki a küzdelemből" - fejtette ki véleményét a szakértő.

Eközben szerinte például Törökország, vagy Kína saját céljaira használja a háborút. "Előbbi a kurdokkal akar leszámolni, utóbbi pedig egyfajta hintapolitika mentén hasznot húz mindkét oldal gazdasági problémaiból. Ezek a lépések nem szépek, de az adott országok számára hasznosak, azonban a világ szempontjából további destabilizációs tényezők" - tette hozzá.

Tarjányi meggyőződése, hogy 50 év múlva az orosz-ukrán háború "egy globális, az egész bolygóra kiterjedő válság nyitó epizódjaként kerül a történelemkönyvekbe."

Szerinte ezért is lényeges, hogy lépni kell az EU-s energia önállóság felé, és hogy erős NATO és EU-s haderő legyen. "Így készülhetünk fel a következő évtizedek biztonságpolitikai válságaira legyenek azok gazdasági vagy katonai formátumúak" - tette hozzá.

"Oroszország és Ukrajna háborújában semmi nem dőlt el, a harcok folytatódnak, de az tisztán látszik, hogy egyre több dologról szól ez a küzdelem és az életünk elkövetkező éveit alapjaiban befolyásolják a ma történései" - foglalta össze Tarjányi Péter.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: