Ugrás a fő tartalomra

Oroszország és Ukrajna háborújában semmi nem dőlt el, de az tisztán látszik, hogy egyre több dologról szól ez a küzdelem

Oroszország hadserege taktikai sikereket ért el Kelet-Ukrajnában. Azzal, hogy állandó tüzérségi támadások mellett pokoli ember veszteségeket szenvedve másfél hónap alatt elfoglalták Szeverodonyeck városát illetve annak környéket, elérték, hogy a Kreml által 2014-ben megfogalmazott hadicélok nyolc év után teljesülni látszanak - írta legfrissebb elemzésében Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő. "Még így is vannak területek ukrán kézben Donbászban illetve Luhanszkban, de az említett térségek orosz ellenőrzése közel száz százalékos" - tette hozzá. 

Tarjányi megjegyezte: Ukrajna 20 százalékát nem az elmúlt három és fél hónapban foglalta Oroszország, Moszkvának ehhez nyolc évre volt szüksége.

A szakértő szerint Kijev helyzete továbbra is súlyos. Az orosz haderő támadásai miatt az ukrán hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett el és egyes alakulatok morálja megrendült, de a háborút Moszkva nem nyerte meg. "Az orosz hadsereg bevetett katonai eszközei alapján látszik, hogy a 70-es, 80-as évek hadianyag tartalékait is használja illetve egyre több orosz tartalékos jelenik meg a harcmezőkön" - jegyezte meg. Kiemelte: mindkét fél számára továbbra is a logisztikai, utánpótlási idő a legfontosabb a harctéri cselekmények mellett. 

"Azok, akik temetik Ukrajnát vagy Oroszországot egyaránt tévednek, mert a háború nem dőlt el. A gond az, hogy gazdasági szempontból egyre élesebb a helyzet az egész bolygón. A Kreml szövetségeseket gyűjt Brazíliától kezdve, Kínán át, Dél-Afrikáig. Tisztán látszik, hogy Oroszország a bolygóra kiterjedő globális érdekközösséget akar a Nyugat ellenében kereskedelmi, gazdasági, katonai fejlesztési, utánpótlási szempontból aminek az eredményei évek múlva jelentkezhetnek, de már most megmutatják, miért önbecsapás abban bízni, hogy az ukrán háború esetleges lezárulása egyben a katonai válság végét is jelenti" - írta.

"Meg kell értenünk, hogy a civilizációnknak vannak ellenségei akik például az EU kapcsán nem egy politikai, gazdasági értékközösséget látnak, hanem egy megszerezendő valamit amelynek leigázása, birtoklása megoldást nyújt politikai, vallási vagy gazdasági problémáikra. Ezért van, hogy az Ukrajnában zajló háború jóval többről szól, mint csupán arról ki birtokolja Dél vagy Kelet-Ukrajna területeit" - véli Tarjányi. 

Szerinte a NATO nagyon nem egységes abban mennyire legyen erős Kijev hadserege. "Ukrajna legyen képes rommá verni az orosz hadsereget és bizonyos stratégiai fontosságú területeket is megszerezni Oroszországban? Ez nem jó, mert abban a pillanatban ha orosz területeit birtokol vagy foglal el Ukrajna a Kreml komoly eséllyel nyúl atomfegyverhez. A NATO ne erősítse meg annyira Ukrajnát? Viszont, ha így tesz fennáll annak a lehetősége, hogy Moszkva győz és közép illetve hosszútávon megerősödve kerül ki a küzdelemből" - fejtette ki véleményét a szakértő.

Eközben szerinte például Törökország, vagy Kína saját céljaira használja a háborút. "Előbbi a kurdokkal akar leszámolni, utóbbi pedig egyfajta hintapolitika mentén hasznot húz mindkét oldal gazdasági problémaiból. Ezek a lépések nem szépek, de az adott országok számára hasznosak, azonban a világ szempontjából további destabilizációs tényezők" - tette hozzá.

Tarjányi meggyőződése, hogy 50 év múlva az orosz-ukrán háború "egy globális, az egész bolygóra kiterjedő válság nyitó epizódjaként kerül a történelemkönyvekbe."

Szerinte ezért is lényeges, hogy lépni kell az EU-s energia önállóság felé, és hogy erős NATO és EU-s haderő legyen. "Így készülhetünk fel a következő évtizedek biztonságpolitikai válságaira legyenek azok gazdasági vagy katonai formátumúak" - tette hozzá.

"Oroszország és Ukrajna háborújában semmi nem dőlt el, a harcok folytatódnak, de az tisztán látszik, hogy egyre több dologról szól ez a küzdelem és az életünk elkövetkező éveit alapjaiban befolyásolják a ma történései" - foglalta össze Tarjányi Péter.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Labels:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem
Bővebben >>>

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
Bővebben >>>

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l
Bővebben >>>

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
Bővebben >>>

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori
Bővebben >>>

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása
Bővebben >>>

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.
Bővebben >>>