Ugrás a fő tartalomra

Putyin az ukrajnai háború elindítását "kényszerű" és "szükséges" döntésnek nevezte

Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni, fejlődésében a magánvállalkozásokra fog támaszkodni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén elmondott beszédében, amelyben a világgazdaság gondjaiért a Nyugatot tette felelőssé.

Helyzetértékelésében Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború után "Isten küldöttének" hirdette ki magát Földön, olyannak, akinek nincs felelőssége, csak érdekei. Szerinte a leggazdagabb államok még mindig mindenki mást gyarmatnak, másodrendűnek tekintenek.

"Tektonikusnak" és "forradalminak" nevezte a gazdaságban és a nemzetközi politikában végbemenő változásokat, amelyek között a nyugati elit szerinte illúziókban él, a múlt árnyékába kapaszkodva. Tévedésnek nevezte, hogy a viharos változásokat ki lehet várni, arra számítva, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat Putyin "őrültnek" és "meggondolatlannak" nevezte. Azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják. Prognózisa szerint az orosz költségvetés idén 3 ezer milliárd rubel többlettel fog teljesülni, a kedvezményes jelzáloghitel-kamatláb pedig az év végéig 7 százalékra csökken.

Elmondta, hogy a VEB bank 120 milliárd rubelt kap a Nemzeti Vagyonalapból a feltőkésítésre. Megjegyezte, hogy a magas kamatlábak miatt az oroszok megtakarításai a bankokban maradtak.

Putyin szerint az Európai Uniónak a tulajdon szankciói miatti közvetlen veszteségei egy év alatt meghaladhatják a 400 milliárd dollárt, aminek terheit az emberek viselik, az infláció pedig az euróövezet egyes országaiban már most meghaladja a 20 százalékot. Azt hangoztatta, hogy az unió "végleg elvesztette politikai szuverenitását", és a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, hosszú távon pedig az elitváltáshoz fog vezetni

Az orosz vezető véleménye szerint ami a világban történik, az nem az elmúlt hónapok eseményei, köztük az ukrajnai háború, hanem a G7 csoport régóta folytatott "felelőtlen politikájának" következménye, beleértve az ellenőrizetlen kibocsátást és a fedezetlen adósságok felhalmozását. Az inflációért, az élelmiszer- és energiaproblémákért a Nyugat "elhibázott gazdaságpolitikáját" tette felelőssé. Úgy vélekedett, hogy az orosz "különleges hadművelet" a Nyugat számára ürügy, hogy a problémákért a felelősséget Oroszországra hárítsa.

Rámutatott, hogy a műtrágya világpiaci ára 2021 közepétől 2022 februárjáig 70 százalékkal emelkedett. A globális közösség legfontosabb feladatának az élelmiszer-ellátás biztosítását nevezte meg, és képesnek mondta Oroszországot a szállítások növelésére. Megismételte, hogy Moszkva nem akadályozza az ukrajnai gabonaexportot, és nem Oroszország aknásította el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

Putyin az ukrajnai háború elindítását "kényszerű" és "szükséges" döntésnek nevezte, és leszögezte, hogy a hadművelet minden célkitűzését teljesíteni fogják.

Az elnök a gazdasági fejlődés elvei közül az első helyen a nyitottságot nevezte meg, és azt ígérte, hogy országa soha nem fog az önelszigetelés és az önellátás útjára lépni. Második helyen a magánvállalkozásra való támaszkodás elvét említette. Mint mondta, a hosszú távú fejlődés a vállalkozói szabadságon fog alapulni, ezért a vállalkozások túlszigorított állami ellenőrzésének megszüntetését, a normáknak és követelményeknek való megfelelés kényszerítése helyett motiválást ígért, továbbá azt, hogy egyes gazdasági bűncselekményeket dekriminalizálnak.

Az észak-déli közlekedési folyosón az áruforgalom szerinte hamarosan folyamatosan növekedni fog. Célként nevezte meg a 4 százalékos infláció elérését.

Az orosz gazdasági fejlődés harmadik és negyedik alapelveként a kiegyensúlyozott makropolitikát és a társadalmi igazságosságot nevezte meg. Mint mondta, már idén el kellene érni a szegénység csökkentését és a jövedelmek növekedését, amit a hatóságok értékelésére szolgáló fő mutatónak nevezett. Radikális intézkedéseket ígért a gyermekes családok támogatására.

Ötödik alapelvnek az infrastruktúra gyorsuló ütemű fejlesztését mondta, átfogó programot sürgetve a lakás- és közüzemi ágazat korszerűsítésére. Putyin szerint az oroszországi belföldi turistaforgalomnak idén meg kell haladnia a 12 millió főt. Külön kiemelte a Bajkál idegenforgalmának fejlesztését.

A hatodik alapelv az orosz elnök szerint a technológiai szuverenitás elérése. Mint mondta, az importhelyettesítés nem csodaszer, mert nem másolni kell, hanem egy lépéssel előrébb kell járni. Azt hangoztatta, hogy lehetetlen és nem kell mindent előállítani, de Oroszországnak a kritikus technológiákkal rendelkeznie kell. Méltatta, hogy a hiperszonikus fegyverek terén sikerült mindenkit megelőzni.

Sürgette az ipari klaszterek új működési módja legfontosabb paramétereinek, kidolgozását, beleértve a finanszírozásét is. Ezeknek szerinte január 1-től már működniük kell. Putyin azt mondta, hogy az ipari jelzáloghitelt 5 százalékos éves kamatláb mellett kell adni, és azon vállalatok számára kell elérhetővé tenni, amelyek készek új termelési létesítményeket építeni.

Putyin a beszédét a konferencia létesítményeit ért hackertámadások miatt a tervezetthez képest csaknem két órával később kezdte el. A plenáris ülésen felszólalt Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök és a fórumnak videoüzenetet küldött Hszi Csin-Ping kínai és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna hozzálátott a nyelvtörvény módosításának előkészítéséhez

Bedő Dávid, a Momentum képviselője egyhetes ukrajnai úton vett részt, a tapasztalatairól pedig a Magyar Narancsnak számolt be. A politikus szerint a magyar kormány a háború kirobbanása óta nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna mellé, ezért is érezték erkölcsi kötelességüknek a támogatást - írta az Index .  A küldöttség az ukrajnai útja során találkozott ukrán kormány Európa Tanács-beli képviselőjével, kijevi parlamenti képviselőcsoportokkal, a kisebbségi ombudsmannal, valamint a beregszászi polgármesterrel is. Bedő Dávid szerint a magyar nyelv oktatását is korlátozó nyelvtörvényt, illetve a munkácsi várból eltávolított turulszobor esetét is érintették.  "A kisebbségi ügyekért felelős ombudsman biztosított minket arról, hogy a legfőbb prioritások között kezeli a nyelvtörvény ügyét, de a többi partnerünk is foglalkozik a kérdéssel. A tárgyalásokon azt a visszajelzést kaptuk a kormány, illetve a parlament képviselőitől, hogy bő egy éven belül módosítani fogják a nyelvtörvényt, am

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Baloga: az ukránoknak a Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni

Viktor Baloga szerint „Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni” - írta a Mandiner . Orbán Viktor magyar miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán politikust. „Egyértelmű, hogy a magyar fasiszták nem kapták meg a magukét a második világháború alatt, ha azt hiszik, hogy más országok területeinek elfoglalásával hatalmas állammá válhatnak. Mindenesetre jó, hogy felfedte a térképet, így könnyebb lesz nekünk, ukránoknak Nagy-Magyarország összes szimbólumával, szellemiségével végképp leszámolni” – fogalmazott az ukrán politikus. „Orbán Viktornak jól fog még jönni a sál, ha végképp megőrül és úgy dönt, hogy elfoglalja Ukrajna egy részét, lesz majd mivel törölgesse a pofáját” - írta Baloga. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Szijjártó: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívásához

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt. "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta

Novák Katalin: a kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni

Legyen béke! Legyen békés jövő a magyaroknak is Kárpátalján! - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a beregszászi járási Csepében, ahol vasárnap ünnepélyesen átadták a Tulipán Tanoda épületét, ahol a gyerekek ápolhatják a népi hagyományokat, népzenei és néptáncoktatásban részesülhetnek. Novák Katalin kifejtette, hogy "azért kell ez a hely, hogy megtanulják a legkisebbek is közös kultúránknak a kincseit, hogy aztán ők is tovább tudják majd adni a gyerekeiknek". A köztársasági elnök aláhúzta, hogy az Ukrajnában dúló háború ellenére, amikor az intézmények általában bezárnak, Kárpátalján ennek az ellenkezője történik. A kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni, de "nem csak túlélni kell - élni kell" - mondta Novák Katalin. "Ez az intézmény a bizonyítéka annak, hogy van, hogy lesz magyar jövő itt, Kárpátalján is" - fogalmazott az államfő, hozzáfűzve, hogy ehhez most és a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására az o