Ugrás a fő tartalomra

Putyin szerint Ukrajna a Szovjetunióból való kilépése óta "elherdálta" a gazdaságát

Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

"Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem" - mondta.

Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában "valamiféle összeszerelő gyártás" megvalósítható.

"Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga" - fogalmazott Putyin.

"Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük" - tette hozzá az orosz vezető.

Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta "elherdált". Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet.

Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és "elkerülhetetlennek" nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország "civilizációs választásáról" valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott.

Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, "nem lenne probléma még a Krímmel sem". Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.

Ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszország fellépése a Donyec-medencében "teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal", nem úgy, mint az, amit az Egyesült Államok tett minden meghívás és megállapodás nélkül Líbiában és Irakban, "mert kinevezte magát az Úristen képviselőjének a Földön". Putyin precedensértékűnek nevezte az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovó függetlensége ügyében hozott ítéletét, amelynek értelmében a szakadár köztársaságoknak szerinte nem kellett engedélyt kérniük Kijevtől a függetlenségük kikiáltásához.

Hibáztatta az Egyesült Államokat, amiért 2014-ben támogatta a Kijevben Viktor Janukovics elnök ellen végrehajtott - Putyin fogalmazása szerint - államcsínyt ahelyett, hogy új választások kiírására szólították volna fel Ukrajnát. Érvelése szerint "innen eredtek a krími események".

A harci cselekményekről szólva Putyin elmondta, hogy katonai szakértők szerint a nagy emberveszteséggel járna frontális támadást indítani azon megerősített területek ellen, ahonnan az ukránok Donyecket ágyúzzák, ezért ezt nem nevezte célszerűnek. Közölte, hogy "tervszerű munka folyik" annak érdekében, hogy ezeknek az erőknek a hátába kerüljenek, amihez szerinte időre van szükség. A Donyeck lakónegyedei elleni támadásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.

Putyin közölte, hogy Donyecknél ütegelhárító harc folyik, amely erősödni fog. Hozzátette, hogy az orosz tüzérségi fölény nagyon nagy, és úgy értékelte, hogy a Donyec-medencéért folytatott ütközetekben részt vevő "helyi erők" jól harcolnak.

Kijelentette: megtartja magának az arra a kérdésre vonatkozó választ, hogy mely "vörös vonalak" átlépésére válaszolna Oroszország az ukrán döntéshozatali központokra mért csapásokkal. Hozzátette, hogy ebben az ügyben az ország katonai-politikai vezetésére kell bízni a döntést.

"Készek vagyunk mindenkivel kapcsolatokat építeni a ma zajló események ellenére - ez az első. Másodszor: biztonságunkat csakis a hadsereg és a haditengerészet garantálhatja" - hangoztatta.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az amerikai elit öntelten gyakran lenéz mindenkit, ám éppen az ő hibái erősítették fel gazdaság gondjait. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok tiszteletet érdemel, mert alig háromszáz év alatt világelső lett, és nagy jövő elé néz.

Putyin azt mondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul az amerikai néphez, amely szerinte ki fogja kényszeríteni az elitből, hogy reagáljon a problémáira.

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki Putyinnal együtt szerepelt a fórumon, kijelentette, hogy hazája nem ismeri el a donyecki és a luhanszki "népköztársaság", valamint más olyan "kvázi állami területek" függetlenségét, mint Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia vagy Abházia, mert szerinte a nemzetek önrendelkezési jogának széles körű alkalmazása "káoszhoz" vezethet. Mint mondta, ha ennek a jognak valóban érvényt szereznének az egész világon, akkor a jelenlegi 193 helyett több mint 500 állam lenne a Földön.

Elmondta azt is, hogy nehezen tudja elképzelni Ukrajna uniós csatlakozását a szigorú belépési követelmények miatt.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna hozzálátott a nyelvtörvény módosításának előkészítéséhez

Bedő Dávid, a Momentum képviselője egyhetes ukrajnai úton vett részt, a tapasztalatairól pedig a Magyar Narancsnak számolt be. A politikus szerint a magyar kormány a háború kirobbanása óta nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna mellé, ezért is érezték erkölcsi kötelességüknek a támogatást - írta az Index .  A küldöttség az ukrajnai útja során találkozott ukrán kormány Európa Tanács-beli képviselőjével, kijevi parlamenti képviselőcsoportokkal, a kisebbségi ombudsmannal, valamint a beregszászi polgármesterrel is. Bedő Dávid szerint a magyar nyelv oktatását is korlátozó nyelvtörvényt, illetve a munkácsi várból eltávolított turulszobor esetét is érintették.  "A kisebbségi ügyekért felelős ombudsman biztosított minket arról, hogy a legfőbb prioritások között kezeli a nyelvtörvény ügyét, de a többi partnerünk is foglalkozik a kérdéssel. A tárgyalásokon azt a visszajelzést kaptuk a kormány, illetve a parlament képviselőitől, hogy bő egy éven belül módosítani fogják a nyelvtörvényt, am

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Baloga: az ukránoknak a Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni

Viktor Baloga szerint „Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni” - írta a Mandiner . Orbán Viktor magyar miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán politikust. „Egyértelmű, hogy a magyar fasiszták nem kapták meg a magukét a második világháború alatt, ha azt hiszik, hogy más országok területeinek elfoglalásával hatalmas állammá válhatnak. Mindenesetre jó, hogy felfedte a térképet, így könnyebb lesz nekünk, ukránoknak Nagy-Magyarország összes szimbólumával, szellemiségével végképp leszámolni” – fogalmazott az ukrán politikus. „Orbán Viktornak jól fog még jönni a sál, ha végképp megőrül és úgy dönt, hogy elfoglalja Ukrajna egy részét, lesz majd mivel törölgesse a pofáját” - írta Baloga. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Szijjártó: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívásához

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt. "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta

Novák Katalin: a kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni

Legyen béke! Legyen békés jövő a magyaroknak is Kárpátalján! - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a beregszászi járási Csepében, ahol vasárnap ünnepélyesen átadták a Tulipán Tanoda épületét, ahol a gyerekek ápolhatják a népi hagyományokat, népzenei és néptáncoktatásban részesülhetnek. Novák Katalin kifejtette, hogy "azért kell ez a hely, hogy megtanulják a legkisebbek is közös kultúránknak a kincseit, hogy aztán ők is tovább tudják majd adni a gyerekeiknek". A köztársasági elnök aláhúzta, hogy az Ukrajnában dúló háború ellenére, amikor az intézmények általában bezárnak, Kárpátalján ennek az ellenkezője történik. A kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni, de "nem csak túlélni kell - élni kell" - mondta Novák Katalin. "Ez az intézmény a bizonyítéka annak, hogy van, hogy lesz magyar jövő itt, Kárpátalján is" - fogalmazott az államfő, hozzáfűzve, hogy ehhez most és a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására az o