Ugrás a fő tartalomra

Stoltenberg: a NATO-nak tovább kell támogatnia Ukrajnát, amely a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe

A NATO most kezdődő madridi csúcstalálkozója fordulópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégiai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban fog alkalmazni a szövetség - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Madridban kedden, nem sokkal a háromnapos eseménysorozat megnyitása előtt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel közösen nyilatkozva újságíróknak.

Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfogadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességében, ráadásul ezeket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készültségi szintű katonai erő támogatja.

A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok elfogadnak egy Ukrajnát támogató átfogó csomagot is. "Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe" - hangsúlyozta.

Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy haladást érnek el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában, valamint beszélt arról is, hogy még többet kell befektetni a védelembe, "ha szeretnénk megvédeni magunkat egy veszélyesebb világban".

A főtitkár kiemelte: a csúcstalálkozónak otthont adó Spanyolország épp idén 40 éve tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.

"A cél világos: közvetíteni a szövetségesek és azon túl az európai uniós tagországok egységességének üzenetét" - fogalmazott Pedro Sánchez.

A spanyol miniszterelnök szavai szerint a csúcstalálkozón demokráciák találkoznak azzal a céllal, hogy védjék közös értékeiket, amelyek "a szabadság, a politikai sokszínűség, az emberi jogok tisztelet és a nemzetközi rend".

Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a NATO irányvonalát a következő évtizedben meghatározó stratégiai koncepció a spanyol főváros, Madrid nevét fogja viselni.

Mint mondta, a csúcstalálkozón a résztvevők felmérik azokat a fenyegetéseket, amelyekkel a jövőben szembe kell nézni, valamint meghatározzák azt, hogy ezeket miként kell kezelni, és milyen források állnak mindehhez rendelkezésre.

A csúcstalálkozó megerősíti az észak-atlanti szövetséget, "amelynek jelenlegi és jövőbeli létjogosultsága még nyilvánvalóbbá vált (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ukrajnai inváziója után" - jelentette ki.

A spanyol fővárosba 44 nemzetközi delegáció érkezését várják keddtől. A 30 NATO-tagország állam-, illetve kormányfői mellett jelen lesznek az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó uniós tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei is mások mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel.

A Kína és Észak-Korea jelentette globális biztonsági kihívásokra figyelemmel Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviselteti magát az eseményen.

A spanyol fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcstalálkozó idejére. Madrid több fontos közlekedési útvonalán korlátozták a forgalmat, a helyieket a metró használatára kérték, amelynek járatait sűrítették. A delegációkat fogadó 33 belvárosi hotel környékén megszüntették a parkolási lehetőséget. A találkozónak helyt adó kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) körül három kilométeres sugarú biztonsági zónát hoztak létre, a behajtás engedélyhez kötött, az autósokat igazoltatják. A szállodák, nagykövetségek, rendezvényhelyszínek környékén a csatornahálózatot is átvizsgálták, a kanálisfedőket lezárták, az utcai szemeteseket eltávolították. A delegációkat négy rendőrségi helikopter is kíséri a levegőből. A biztonságra több mint 10 ezer rendfenntartó vigyáz.

A csúcstalálkozó miatt fokozott ellenőrzést vezettek be a spanyol határokon, amely érinti a főváros nemzetközi repülőterét, valamint a francia és portugál közúti határátkelőket is, ahol szúrópróbaszerűen átvizsgálják az autókat.

A spanyol kormány tájékoztatása szerint az esemény megrendezése mintegy 50 millió euróba (20 milliárd forint) került.

A találkozót megelőzően vasárnap több mint kétezren tüntettek Madridban, követelve, hogy a katonai kiadásokat az állam fordítsa inkább az iskolák, a kórházak és a közszolgáltatások fejlesztésére.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.