Az orosz hadsereg folytatta támadásait Kelet-Ukrajnában és taktikai sikereket ért el. Ezt a magyarországi szakértők egy része túldimenzionálja és döntő csataként állítja be az ukrán haderő szempontjából - írta elemzésében Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: a valóság az, hogy Donbászban és Luhanszkban az orosz tüzérségi fölény párosul a két területre kiterjedő orosz légi-fölénnyel ami lehetővé teszi, hogy Moszkva részeredményeket érjen el néhány 10 kilométeres frontszakaszon.
"Pontosítást igényel az a kijelentés is ami arról szól, hogy Ukrajna 20 százaléka orosz kézben van. Önmagában a szám igaz, de a területeket nem az elmúlt három hónapban, hanem az elmúlt nyolc évben szerezte meg a Kreml. Ami igazán Kijevnek fáj az az ukrán gazdaság komoly részének a lerombolása, amit szisztematikusan folytat nap mint nap Oroszország" - írta.
Tarjányi szerint a katonai műveletek jelenleg hullámzanak és nincs döntő áttörés egyik fél oldaláról sem. 5-10 kilométeres előrenyomulás jellemzi mindkét fél időleges “sikereit”, majd több esetben egy ellentámadás utáni visszavonulás, kiszorítás történik, hogy minden kezdődjön elölről. A megjelent nyugati fegyverszállítmányok adatai alapján páncéltörő fegyverek tekintetében az ukrán hadsereg jól áll, de tüzérségi fegyverek tekintetében alaposan el van maradva az orosz erőktől. "Így érthető miért könyörög az ukrán politikai vezetés több fegyverért" - fogalmazott a szakértő.
A segítség úton van az Egyesült Államokból illetve Nagy-Britanniából, sőt Norvégia is két tucat önjáró tarackot küldött Kijevnek, de ezek a számok még nem elegendőek Moszkva fölényének ellensúlyozásához - véli a szakértő. "Ez azonban változni fog, de lassabban mint várható volt" - jegyezte meg.
Komoly gond a humanitárius és egészségügyi válság Kelet-Ukrajnában - hívja fel a figyelmet Tarjányi. Az ivóvíz rossz minősége, a csatornahálózat megsemmisülése miatt az ukrán területek egyes részein várható a kolera megjelenése amit a nyári meleg még fokozni tud. Emellett a Fekete-tengeren működő orosz blokád miatt Észak és Kelet-Afrikában illetve a Közel-Keleten élelmiszer válság, éhínség várható 1-2 hónapon belül amiatt, hogy Ukrajna nem tud gabonát, kukoricát szállítani. De a szankciók közvetett mellékhatásaként Oroszország is nehezen tudja ugyanezt megtenni, ami komoly fejtörést okoz mindenkinek Nyugaton és Keleten egyaránt.
"Moszkva kijelentette semmi köze a problémához, sőt tulajdonképpen áldozat illetve azt is, hogy szívesen segít a Fekete-tengeren ha, Kijev tengeri-aknamentésítést hajt végre. Nyilván nem fog, mert ha megtenné nagyobb mozgást biztosítana az orosz haditengerészetnek. Megjegyzem nemcsak Kijev telepített a tengeren “aknamezőket” hanem Oroszország is. Ezt itthon a szakértők egy része totál nem érti. Bő 100 éve minden tengeri háborúban minden fél használt ilyen fegyvereket. Egyszerűen azért, mert így blokkolni lehet területeket, hajózási irányokat. Az aknamentesítést mindkét félnek végre kéne hajtani ami hónapokat jelent és ez előrevetíti a valós éhínség rémképét a fent említett országokban" - írta Tarjányi.
Törökország igyekszik ebben a kérdésben közvetíteni de még nincs eredmény.
"Ez az egy eseménysor is jól példázta, hogy világunkban minden összefügg mindennel. A harc önmagában hiába lokális annak gazdasági hullámai az egész bolygóra kihatnak" - összegzett a szakértő.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: