Szakértő: ismét látható, hogy a háborúban elveszett emberi élet mennyire csak papíron és kommunikációban fontos
Kelet-Ukrajnában pokoli harcok folynak, Oroszország tüzérségi támadásokat hajt végre és nem tesz különbséget civil illetve katonai célpontok között - írta elemzésében Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a tüzérségi előkészítés után következik az orosz gyalogsági “roham” ami terepen eredményeket hoz Moszkvának, városi környezetben viszont csak súlyos véráldozattal tudnak eredményeket elérni.
Tarjányi úgy véli, "az orosz hadigépezet" már elsősorban nem győzni akar, hanem pusztítani, hiszen a 200 ukrán halott és 400-500 sebesült naponta most már erős veszteség Kijevnek. "Ez a veszteség spirál heteken, hónapokon át nem lesz tartható. Ezt az “új” stratégiát követi Moszkva mivel emberi és általános katonai (nem precíziós fegyverek) tartalékok tekintetében jobban áll mint Ukrajna. Nyilván ez a jelenlegi állás és ezen változtathatnak a nyugati fegyverszállítmányok" - írta.
A szakértő kiemelte: ukrán oldalon erősen fogyóban vannak a lőszer és fegyverkészletek illetve lassan érkeznek a fejlett nyugati fegyverrendszerek. Az ukrán katonai kezelőszemélyzet kiképzése szintén lelassult. "Ennek oka kettős. Egyrészt a mobilizálható nyugati tartalék készletek komoly része átadásra került. Másrészt erősen odafigyel a NATO vezetése különösen az USA, hogy ne a legjobb, legkorszerűbb eszközöket kapja Ukrajna, mert ez extrém durva lépéseket eredményezhet a Kreml oldaláról. Így Ukrajna időt húz és igyekszik minden méteren olyan erőfeszítéssel harcolni ami nagy veszteséget okoz Moszkvának és közben folyamatosan még több fegyverért könyörögnek mindenhol és mindenkinél" - véli Tarjányi.
A szakértő megjegyezte: "Kijev retteg attól, hogy a Nyugat “ráun” a háború miatti gazdasági nehézségekre és valahogyan megállapodik Moszkvával". Álláspontja szerint erre van esély, mert az elmúlt két hétben elindultak olyan folyamatok az EU-ban és a NATO-ban is amelyek ilyen irányokat mutatnak. Ennek számtalan oka van: energetikai, élelmezési általános gazdasági és természetesen katonai is. "Nyilván a Baltikum, Lengyelország a legkeményebb, a legelkötelezettebb a Moszkva elleni harcban míg Németország, Franciaország már szíve szerint zárná ezt a háborút, mert túl sokba kerül a konfliktus" - jegyezte meg Tarjányi. "Ismét látható, hogy a háborúban elveszett emberi élet mennyire csak papíron és kommunikációban fontos" - tette hozzá.
Törökország igyekszik a gabonaválságot tárgyalásos úton Oroszország és Ukrajna között rendezni, nem sok sikerrel. A Közel-Keleten és Afrikában fogy az élelmiszer és nagyon szükség lenne az ukrán gabona - hívta fel a figyelmet a szakértő.
"A felek állóháborúban szisztematikusan gyilkolják egymást és arra várnak, hogy a másik tartalékainak kimerülése esetén jobb helyzetbe kerüljenek a tárgyalóasztalnál vagy a harcmezőn. Ha minden így marad akkor nyár végén várhatóak tárgyalások" - foglalta össze Tarjányi.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: