Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij: miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felszólította az európai politikusokat, ne kételkedjenek abban, hogy jó döntést hoznak, ha Ukrajnának megadják az EU-tagjelölti státust, mert a közvélemény Ukrajna oldalán áll.

Erről az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az ukrán államfő Koppenhágában beszélt a Demokrácia-csúcsnak nevezett konferencia résztvevői előtt, videokapcsolaton keresztül.

"Ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európaiak 71 százaléka Ukrajnát az európai család részének tekinti, miért vannak még mindig politikai szkeptikusok, akik haboznak megengedni, hogy belépjünk az Európai Unióba?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Kifogásolta még, hogy ha az európai alapértékek szerint minden nemzet egyformán fontos és tisztelet érdemel, "miért mondják mégis az ukrán népnek olyan régóta, hogy maradjon az Oroszország és az Európai Unió közötti "szürke" zónában. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy "ha Oroszország cinikusan megsérti a nemzetközi jog minden létfontosságú dokumentumát, miért haboznak még mindig blokkolni egy ilyen állammal a kapcsolatokat".

Zelenszkij szavai szerint 2014 óta mostanáig Oroszország körülbelül négyszáz nemzetközi megállapodást sértett meg. Ezek közül kiemelte az 1994-es budapesti memorandumot, amelynek Oroszország egyik aláírója volt. A megállapodás értelmében az aláíró országok szavatolják Ukrajna területi épségét, utóbbi pedig cserébe lemondott összes nukleáris fegyveréről. "Mindannyiunknak emlékeznünk kell a budapesti memorandumra, amelynek Oroszország általi megsértése maximális cinizmust ad ehhez a képhez. Ezzel a jogsértéssel Oroszország megnyirbálta a világ nukleáris leszereléséért folytatott küzdelmét. Mit érnek most a nukleáris leszerelésről szóló szavak, ha Ukrajnát, ahonnan a harmadik legnagyobb atomarzenált elvették, egy olyan állam támadja meg, amely az agressziótól való tartózkodás kötelezettségét aláíró államok között volt, és amely továbbra is atomhatalom marad?" - kérdezte Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint Európa jövője most azon múlik, hogy a demokratikus világ hajlandó-e az emberi jogokról, a demokráciáról, a szabadságról és a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szavakról a közvetlen és egyértelmű cselekvésekre térni. Azt javasolta, hogy Ukrajna tagjelölt státusa mellett változtassák meg az európai kontinens biztonsági berendezkedését, és dolgozzanak ki mechanizmusokat megelőző büntetésre, ha egy "agresszor a fegyvertelen lakosság megtámadásával és megölésével fenyegetőzik". Ezenkívül fontosnak nevezte, hogy a nemzetközi intézményeken keresztül minden orosz háborús bűnöst vonjanak felelősségre.

Közben az ukrán vezérkar helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében azorosz erők a Szlovjanszk elleni offenzíva folytatására készülnek, a harcok tovább folynak Szeverodoneckért, amely felett az oroszok igyekeznek teljes ellenőrzést kialakítani.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármestere egy tévéműsorban azt mondta, hogy a várost megszállva tartó orosz és szakadár erők kórházakat zárattak be, hogy eltitkolják a terjedő kolerajárványt. A városvezető szavai szerint "bizonyítékok vannak" kolerás megbetegedésekre a városban. Hozzátette: a "megszállók ez ellen úgy küzdenek, hogy gyakorlatilag karanténba zárták az egész várost".

Az UNIAN hírügynökség emlékezetetett arra, hogy Mariupolban már régóta nincs sem áram, sem ivóvíz, a stratégiai fontosságú várost az orosz erők gyakorlatilag teljesen lerombolták.

Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Luhanszk megye orosz-szakadár megszállás alá került részében lévő Sztarobilszk településről 650 tonna gabonát szállítottak Oroszországba. A jelentés szerint Leonyid Paszicsnik luhanszki szakadár vezető személyesen tekintette meg, hogyan töltik vasúti kocsikba a gabonát.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: