A luganói nyilatkozatnak elnevezett dokumentum alapelvként nevezi meg, hogy az újjáépítési projekteket az egész társadalmat bevonó demokratikus folyamat iránti elkötelezettség jellemezze, és szintén alapvetésként említi a magáncégek partnerségét, a szén-dioxid-mentes társadalom felé vezető zöld átalakulást, a digitalizált közigazgatás bevezetését, valamint a kivételezéstől való mentességet és a meggazdagodás kizárását.
„Ez egy hosszú folyamat kezdete” – mondta Ignazio Cassis svájci elnök, a konferencia házigazdája. „Az újjáépítési folyamatnak átláthatónak kell lennie” – áll a kiadott közleményben. „A jogállamiságot szisztematikusan meg kell erősíteni és a korrupciót fel kell számolni” – tették hozzá.
„A korrupció elleni küzdelem nagyon fontos kérdés” – jelentette ki Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a dpa hírügynökségnek a helyszínen nyilatkozva. Hozzátette, hogy e küzdelem érdekében az ukrán kormány is mindent meg akar tenni. „Németország sokat segít. Segítettünk olyan önkormányzati struktúrákat létrehozni, ahol pontosan látni lehet, hogy mi történik az oda kerülő pénzzel.”
Schulze szerint a legsürgetőbb feladat a felkészülés a télre. „Meg kell oldani, hogy az embereknek télre meleg otthonuk legyen, és ne csak tető legyen a fejük felett” – mondta. „A fűtési szezon már szeptemberben, októberben elkezdődik, és ezt ez alatt a rövid idő alatt elvégezni még mindig hatalmas erőfeszítés lesz” – fűzte hozzá.
A jelentős reformtörekvések ellenére Ukrajna a háború előtt a Transparency International korrupciós indexében 180-ból a 122. helyen állt. Az ukrán kormány már kiépítette a kormányzati szolgáltatások digitális platformjait, hogy lehetetlenné tegye a korrupciót – mondta Denisz Smihal kormányfő.
Az ukrán miniszterelnök a konferencia első napján ismertette az újjáépítési folyamat prioritásait is. Elmondta, hogy Ukrajna már legalább 100 milliárd dollár értékű infrastruktúrát veszített el, és a becslések szerint legalább 750 milliárd dollárra (720 milliárd euróra) lesz szükség az újjáépítéshez. Jelezte egyúttal, hogy az ukrán kormány az újjáépítést nagyrészt orosz pénzből akarja finanszírozni. Úgy vélte, hogy az orosz állam és az oligarchák világszerte befagyasztott, nagyjából 300-500 milliárd dolláros vagyonát kellene felhasználni hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencián egy, a beruházási igények feltérképezésére, a programok koordinálására és a források becsatornázására szolgáló uniós platform létesítését jelentette be.
A platform nyitott lesz az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó országok, intézmények, a magán- és a civil szervezetek előtt. Olyan nemzetközi intézmények is részt vesznek majd benne, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) – mondta von der Leyen.
Az EIB a konferencia első napján már jelente is a szándékát egy „EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” (E-U GTF) nevű pénzalap létrehozására, amely kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az európai uniós országoktól és az uniós költségvetésből Ukrajna számára.
A kétnapos luganói újjáépítési fórum nem egy klasszikus adományozói konferencia volt.
Eredetileg ez lett volna az ötödik éves ukrán reformkonferencia, amelyen a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság irányába mutató reformokról szokott egyeztetni Ukrajna nyugati partnereivel.
A háború miatt kialakult helyzetben azonban azzal a céllal hívták össze, hogy átfogó és szisztematikus tervet dolgozzanak ki Ukrajna újjáépítésére, valamint a meglévő és további források bevonására és felhasználására.
A konferencián mintegy 40 ország, valamint mintegy 15 nemzetközi szervezet képviseltette magát. A jövő évi konferenciát Nagy-Britannia rendezi meg, a 2024-est pedig Svenja Schulze bejelentése szerint Németország.
(MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: