Ugrás a fő tartalomra

Az ukrán kormány az újjáépítést nagyrészt orosz pénzből akarja finanszírozni

A korrupció elleni szigorú küzdelem ígéretével zárult kedden Svájcban az ukrajnai újjáépítési konferencia, amelyen a kijevi kormány és az adományozó országok, nemzetközi szervezetek és pénzügyi intézmények képviselői megállapodtak hét alapelvben.

A luganói nyilatkozatnak elnevezett dokumentum alapelvként nevezi meg, hogy az újjáépítési projekteket az egész társadalmat bevonó demokratikus folyamat iránti elkötelezettség jellemezze, és szintén alapvetésként említi a magáncégek partnerségét, a szén-dioxid-mentes társadalom felé vezető zöld átalakulást, a digitalizált közigazgatás bevezetését, valamint a kivételezéstől való mentességet és a meggazdagodás kizárását.

„Ez egy hosszú folyamat kezdete” – mondta Ignazio Cassis svájci elnök, a konferencia házigazdája. „Az újjáépítési folyamatnak átláthatónak kell lennie” – áll a kiadott közleményben. „A jogállamiságot szisztematikusan meg kell erősíteni és a korrupciót fel kell számolni” – tették hozzá.

„A korrupció elleni küzdelem nagyon fontos kérdés” – jelentette ki Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a dpa hírügynökségnek a helyszínen nyilatkozva. Hozzátette, hogy e küzdelem érdekében az ukrán kormány is mindent meg akar tenni. „Németország sokat segít. Segítettünk olyan önkormányzati struktúrákat létrehozni, ahol pontosan látni lehet, hogy mi történik az oda kerülő pénzzel.”

Schulze szerint a legsürgetőbb feladat a felkészülés a télre. „Meg kell oldani, hogy az embereknek télre meleg otthonuk legyen, és ne csak tető legyen a fejük felett” – mondta. „A fűtési szezon már szeptemberben, októberben elkezdődik, és ezt ez alatt a rövid idő alatt elvégezni még mindig hatalmas erőfeszítés lesz” – fűzte hozzá.

A jelentős reformtörekvések ellenére Ukrajna a háború előtt a Transparency International korrupciós indexében 180-ból a 122. helyen állt. Az ukrán kormány már kiépítette a kormányzati szolgáltatások digitális platformjait, hogy lehetetlenné tegye a korrupciót – mondta Denisz Smihal kormányfő.

Az ukrán miniszterelnök a konferencia első napján ismertette az újjáépítési folyamat prioritásait is. Elmondta, hogy Ukrajna már legalább 100 milliárd dollár értékű infrastruktúrát veszített el, és a becslések szerint legalább 750 milliárd dollárra (720 milliárd euróra) lesz szükség az újjáépítéshez. Jelezte egyúttal, hogy az ukrán kormány az újjáépítést nagyrészt orosz pénzből akarja finanszírozni. Úgy vélte, hogy az orosz állam és az oligarchák világszerte befagyasztott, nagyjából 300-500 milliárd dolláros vagyonát kellene felhasználni hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencián egy, a beruházási igények feltérképezésére, a programok koordinálására és a források becsatornázására szolgáló uniós platform létesítését jelentette be.

A platform nyitott lesz az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó országok, intézmények, a magán- és a civil szervezetek előtt. Olyan nemzetközi intézmények is részt vesznek majd benne, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) – mondta von der Leyen.

Az EIB a konferencia első napján már jelente is a szándékát egy „EU-Ukrajna Gateway Trust Fund” (E-U GTF) nevű pénzalap létrehozására, amely kezdetben 20 milliárd eurót biztosítana vissza nem térítendő támogatásként, hitelként és garanciaként az európai uniós országoktól és az uniós költségvetésből Ukrajna számára.

A kétnapos luganói újjáépítési fórum nem egy klasszikus adományozói konferencia volt.

Eredetileg ez lett volna az ötödik éves ukrán reformkonferencia, amelyen a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság irányába mutató reformokról szokott egyeztetni Ukrajna nyugati partnereivel.

A háború miatt kialakult helyzetben azonban azzal a céllal hívták össze, hogy átfogó és szisztematikus tervet dolgozzanak ki Ukrajna újjáépítésére, valamint a meglévő és további források bevonására és felhasználására.

A konferencián mintegy 40 ország, valamint mintegy 15 nemzetközi szervezet képviseltette magát. A jövő évi konferenciát Nagy-Britannia rendezi meg, a 2024-est pedig Svenja Schulze bejelentése szerint Németország.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Behívók az utcán - Zelenszkij utasítást adott ki

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke augusztus 1-én válaszolt arra az elektronikus petícióra, amelyet az ellenőrzőpontokon, benzinkutaknál vagy éppen utcákon való katonai behívó átadása ellen indítottak. Az erről szóló petíciót június 29-én tették közzé a kormány hivatalos oldalán, és 26 740 állampolgár támogatta. Volodimir Zelenszkij utasította Denisz Smihal miniszterelnököt, hogy az ukrán törvényeknek megfelelően találjanak megoldást erre a kérdésre – tudatta az UNIAN hírügynökségre hivatkozva a Kárpátalja ma. Roman Horbacs, az ukrán fegyveres erők szárazföldi parancsnokságának személyzeti osztályvezetője július 15-én jelentette ki, hogy a behívókat az utcán és más nyilvános helyeken is kézbesíthetik, mert ezt a törvény nem tiltja KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Az állami határőrség hivatalos közleményt adott ki, miért nem engedik ki Ukrajnából a kettős állampolgárságú férfiakat

Március végétől megtagadták a kettős állampolgársággal rendelkező, katonaköteles férfiak kilépését Ukrajnából abban az esetben, amikor az illető ukrán útlevéllel is rendelkezik. A hadiállapot bevezetése előtt, valamint egy rövid ideig még utána is, bevett gyakorlat volt, hogy más ország útlevelével szabadon lehetett átlépni a határon. Ám ez a lehetőség férfiak esetében mára megszűnt. Sokáig semmiféle magyarázattal nem szolgáltak a hatóságok, ám most az állami határőrség hivatalos Facebook-oldalán választ adott a kérdésre, írta a Kárpáti Igaz Szó. A tájékoztatóban az áll, hogy amennyiben valaki több állampolgársággal is rendelkezik, az ukrajnai jogrendben kizárólag ukrán állampolgárnak minősül, ezért azok a szabályok vonatkoznak rá, mint az ukrán állampolgárokra, azaz hadiállapot idején a 18 és 60 év közötti férfiak – a törvényileg előírt bizonyos kivételektől eltekintve – nem hagyhatják el az ország területét. A határőrségi kommüniké arra is emlékeztet, hogy az állampolgársági törvény

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: