Az ukránokkal szimpatizáló csecsen alakulatok fegyveres függetlenségi harcba kezdenek Oroszországban
Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb háborús frontra kell, hogy figyeljen, ezúttal Oroszország területén, mivel egy csecsen zászlóalj támadást készít elő Moszkva ellen – közölte az Ukrajnában harcoló önkéntes csecsen erők szóvivője.
Miután Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, az önkéntes csecsen erők csatlakoztak az ukrán védelmi erőkhöz. Ezzel felszították a régi konfliktust Csecsenföld és Oroszország között. A háborúban ugyanis Putyin leghűségesebb hadurává lépett elő Ramzan Ahmadovics Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke. Az ukrán beszámolók szerint a legkegyetlenebb hadicselekményeket – civilek gyilkolását, foglyok kivégzését – pont a Kadirovhoz hű csecsen alakulatok végzik. Bár ezeket a hadtesteket sok jelentés szervezetlenként írta le, addig az ukrán védelmi erők szerint aktívak a háborúban, ráadásul nagy számban vannak jelen. Mindez állítólag lehetőséget teremtett a függetlenségért harcoló csecsen szeparatisták előtt - írta a Napi.hu.
„Ismerjük az ellenség pozícióit, tudjuk, hol vannak az orosz katonai támaszpontok” – mondta a Fox News birtokába jutott videoüzenetben a Manszur sejk zászlóalj szóvivője, Iszlam Belokiev, miközben bejelentette, hogy ismét harcolni fognak a csecsen függetlenségért. „Három frontra és 16 szektorra osztottuk fel az Icserija Csecsen Köztársaságot” – magyarázta a felvétel szerint.
Egy oroszországi függetlenségi harc, vagy akár csak gerillaműveletek nem tennének jót az orosz katonai inváziónak. Ahogy arról Ukrajna legismertebb katonai szakértője, Oleg Zsdanov nyilatkozott az Indexnek, Oroszország számára egyre inkább gond az üzemanyag-ellátás és a lövegutánpótlás biztosítása. „A hírszerzés szerint egyre nehezebben tudják ezeket pótolni – az európai részen, amit lehetett, gyakorlatilag már felhasználták. Most az Urál környékéről kell hozni, ami több ezer kilométer vasúti szállítást jelent. Szeverodonyeck és Liszicsanszk ostrománál például már nem orosz lövedékeket hoztak, hanem a belarusz készleteket ürítették ki” – mondta a szakértő.
Amennyiben Csecsenföldre is katonai erőket kell átmozgatni, akár csak az utánpótlás biztosítására, az komoly fennakadásokat okozhat az elmúlt időszakban lassan haladó, de egyre sikeresebb orosz hadműveletekben. Ráadásul a logisztikai költségeket is jelentősen növeli, miközben már legkevesebb 500 millió rubelre becsülik az ukrajnai invázió napi költségeit.
A jelentések szerint nagyjából 1000 csecsen szeparatista lehet, tehát valószínűtlen, hogy teljes frontvonalat nyitnának Oroszországban. Viszont a csecsen függetlenségért harcoló alakulatok a gerilla harcmodorban képzettek, így képesek lehetnek gazdasági célpontok és hadi támaszpontok ellen sikeres támadások végrehajtására.
Fotó: Getty Images
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: