Ugrás a fő tartalomra

Csökkenő fizetések, drágább élet

Az Ukrán Nemzeti Bank a napokban részletes jelentést készített Ukrajna gazdasági állapotáról. Ez alapján az országnak folyamatosan külföldi támogatásokra van szüksége, nemcsak a háborús kiadások fedezésére, hanem az alapvető állami feladatok ellátására is - írta a 444.hu.

A jelentés alapján a háború kitörése óta havonta több mint 5 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége az államnak, hogy működőképes maradjon. Ezt a pénzt eddig Ukrajna jórészt kedvezményes, hosszúlejáratú hitelek formájában kapta meg, nagyobb részt az Egyesült Államoktól, illetve más kormányoktól és nemzetközi pénzügyi szervezetektől. A támogatások folyamatos utalása éppen úgy feltétele Ukrajna megmaradásának, mint a fegyverszállítások.

A háború eddig az ország teljes területének 35 százalékát érintette. Ezeken a vidékeken február 24. óta legalább időszakosan teljesen leállt az élet, és sok helyen nem is indult újra a gazdaság.

A helyzet februárban és márciusban volt a legrosszabb, amikor Kijevet is folyamatosan lőtték. Akkoriban az ukrán GDP felét előállító régiókban teljesen leállt a gazdaság. Azzal, hogy az ország északi részén jelentős területekről sikerült kiverni az oroszokat, valamelyest javultak a kilátások.

Június közepére a tavalyi GDP 20 százalékát megtermelő terület maradt orosz kézen, vagy szenvedett el harcokat.

Az ukrán jegybank számítása szerint ha ez az arány érdemben nem romlik már az idén, azaz sikerül az orosz előrenyomulást feltartóztatni, akkor is legalább harmadával lesz alacsonyabb az ukrán GDP a tavalyinál. Ez óriási veszteség, és ebben még nincs benne az a rengeteg lerombolt épület, gyár, infrastruktúra, amit szétlőttek az oroszok. A fizikai kárt a jegybank 100 milliárd dollárra becsüli.

Március elején az ukrajnai cégek 61 százaléka csökkentette legalább egyharmaddal a termelését, de sok közülük teljesen leállt. Mostanra ez az arány 54 százalékra mérséklődött, de ez így is hatalmas kiesés.

Május végére az összes ukrajnai vállalkozás 14 százaléka szűnt meg, és 22 százaléka kevesebb mint felére csökkentette az aktivitását. Az összes vállalkozásnak mindössze 25 százaléka nem kényszerült leépítésre, és ezek szinte mind az ország nyugati felében működnek. Átlagosan 40 százalékkal csökkent a termelés.

Akiknek megmaradt a munkájuk, azoknak a helyzete is rosszabbodott. A fizetések átlagosan 25 százalékkal csökkentek a jegybank adatai szerint, mert a még működő cégek bevételei is jelentősen csökkentek. Mindeközben májusban már 18 százalék volt az infláció (éves szinten), ami miatt az emberek egyébként is csökkenő jövedelme egyre kevesebbet ér. Az elszegényedést mutatja, hogy az albérletárak - az infláció ellenére is - 40 százalékkal mérséklődtek.

Nagyon sok ember vesztette el a munkáját, és a munkanélküliség annak ellenére is növekedett, hogy a lakosság lélekszáma 5 millió fővel csökkent - ennyien vannak jelenleg külföldön a háború miatt. Összesen 7 millióan mentek el, de közülük 2 millió fő már hazatért.

A külföldre menekült munkaképes életkorúak felének volt állása a háború előtt, és kétharmaduknak van felsőfokú végzettsége. Vagyis a legértékesebb munkaerő távozott, és a menekültek egyharmada nem is tervez már hazatérni a felmérések szerint.

Érdekes, hogy miközben a magyar kormány azt állítja, hogy 600-700 ezer menekültet fogadott be, addig a jegybanki jelentés szerint Magyarországon lényegében nincsenek ukránok. A dokumentum szerint Lengyelországban 1,169 millióan, Németországban 800 ezren, Csehországban 400 ezren vannak, illetve további 7 európai országot sorolnak még fel, ahol 200 ezer és 30 ezer fő között lehetnek, de Magyarország még csak nem is szerepel a 10 legtöbb embert befogadó ország listáján. Ez arra utal, hogy a Magyarországra érkezők szinte esetben minden továbbmentek egy másik EU-s tagállamba.

Óriási kárt okoz, hogy az orosz blokád miatt Ukrajna nem használhatja a kikötőit. Naponta 170 millió dollár veszteséget okoz ez az ország gazdaságának. Ezt alig kompenzálja, hogy az EU és az USA eltörölte a vámokat a legtöbb ukrán termék esetében. A vasúti szállításokkal nem lehet pótolni a tengeri útvonalakat, még a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem, áll a jelentésben.

A mezőgazdasági termelés hiába folytatódott az ország nagyobbik részén, óriási problémákkal néz szembe Ukrajna itt is. A megmaradt silók és magtárak ugyanis tele vannak, a tengeri blokád miatt nem lehet belőlük az árut elszállítani, és a frissen betakarított termények jelentős részét nincs hova tenni. Mivel Ukrajna óriási élelmiszer-exportőr volt a háború előtt, ezt az egész világ megszenvedi. A világ kukoricaexportjának 12,9 százalékát, a búzának 8,7 százalékát, a napraforóolajnak 43 százalékát adta Ukrajna 2016-2020 között átlagosan.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna hozzálátott a nyelvtörvény módosításának előkészítéséhez

Bedő Dávid, a Momentum képviselője egyhetes ukrajnai úton vett részt, a tapasztalatairól pedig a Magyar Narancsnak számolt be. A politikus szerint a magyar kormány a háború kirobbanása óta nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna mellé, ezért is érezték erkölcsi kötelességüknek a támogatást - írta az Index .  A küldöttség az ukrajnai útja során találkozott ukrán kormány Európa Tanács-beli képviselőjével, kijevi parlamenti képviselőcsoportokkal, a kisebbségi ombudsmannal, valamint a beregszászi polgármesterrel is. Bedő Dávid szerint a magyar nyelv oktatását is korlátozó nyelvtörvényt, illetve a munkácsi várból eltávolított turulszobor esetét is érintették.  "A kisebbségi ügyekért felelős ombudsman biztosított minket arról, hogy a legfőbb prioritások között kezeli a nyelvtörvény ügyét, de a többi partnerünk is foglalkozik a kérdéssel. A tárgyalásokon azt a visszajelzést kaptuk a kormány, illetve a parlament képviselőitől, hogy bő egy éven belül módosítani fogják a nyelvtörvényt, am

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Baloga: az ukránoknak a Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni

Viktor Baloga szerint „Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni” - írta a Mandiner . Orbán Viktor magyar miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán politikust. „Egyértelmű, hogy a magyar fasiszták nem kapták meg a magukét a második világháború alatt, ha azt hiszik, hogy más országok területeinek elfoglalásával hatalmas állammá válhatnak. Mindenesetre jó, hogy felfedte a térképet, így könnyebb lesz nekünk, ukránoknak Nagy-Magyarország összes szimbólumával, szellemiségével végképp leszámolni” – fogalmazott az ukrán politikus. „Orbán Viktornak jól fog még jönni a sál, ha végképp megőrül és úgy dönt, hogy elfoglalja Ukrajna egy részét, lesz majd mivel törölgesse a pofáját” - írta Baloga. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Szijjártó: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívásához

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt. "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta

Novák Katalin: a kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni

Legyen béke! Legyen békés jövő a magyaroknak is Kárpátalján! - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a beregszászi járási Csepében, ahol vasárnap ünnepélyesen átadták a Tulipán Tanoda épületét, ahol a gyerekek ápolhatják a népi hagyományokat, népzenei és néptáncoktatásban részesülhetnek. Novák Katalin kifejtette, hogy "azért kell ez a hely, hogy megtanulják a legkisebbek is közös kultúránknak a kincseit, hogy aztán ők is tovább tudják majd adni a gyerekeiknek". A köztársasági elnök aláhúzta, hogy az Ukrajnában dúló háború ellenére, amikor az intézmények általában bezárnak, Kárpátalján ennek az ellenkezője történik. A kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni, de "nem csak túlélni kell - élni kell" - mondta Novák Katalin. "Ez az intézmény a bizonyítéka annak, hogy van, hogy lesz magyar jövő itt, Kárpátalján is" - fogalmazott az államfő, hozzáfűzve, hogy ehhez most és a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására az o