A jelentés alapján a háború kitörése óta havonta több mint 5 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége az államnak, hogy működőképes maradjon. Ezt a pénzt eddig Ukrajna jórészt kedvezményes, hosszúlejáratú hitelek formájában kapta meg, nagyobb részt az Egyesült Államoktól, illetve más kormányoktól és nemzetközi pénzügyi szervezetektől. A támogatások folyamatos utalása éppen úgy feltétele Ukrajna megmaradásának, mint a fegyverszállítások.
A háború eddig az ország teljes területének 35 százalékát érintette. Ezeken a vidékeken február 24. óta legalább időszakosan teljesen leállt az élet, és sok helyen nem is indult újra a gazdaság.
A helyzet februárban és márciusban volt a legrosszabb, amikor Kijevet is folyamatosan lőtték. Akkoriban az ukrán GDP felét előállító régiókban teljesen leállt a gazdaság. Azzal, hogy az ország északi részén jelentős területekről sikerült kiverni az oroszokat, valamelyest javultak a kilátások.
Június közepére a tavalyi GDP 20 százalékát megtermelő terület maradt orosz kézen, vagy szenvedett el harcokat.
Az ukrán jegybank számítása szerint ha ez az arány érdemben nem romlik már az idén, azaz sikerül az orosz előrenyomulást feltartóztatni, akkor is legalább harmadával lesz alacsonyabb az ukrán GDP a tavalyinál. Ez óriási veszteség, és ebben még nincs benne az a rengeteg lerombolt épület, gyár, infrastruktúra, amit szétlőttek az oroszok. A fizikai kárt a jegybank 100 milliárd dollárra becsüli.
Március elején az ukrajnai cégek 61 százaléka csökkentette legalább egyharmaddal a termelését, de sok közülük teljesen leállt. Mostanra ez az arány 54 százalékra mérséklődött, de ez így is hatalmas kiesés.
Május végére az összes ukrajnai vállalkozás 14 százaléka szűnt meg, és 22 százaléka kevesebb mint felére csökkentette az aktivitását. Az összes vállalkozásnak mindössze 25 százaléka nem kényszerült leépítésre, és ezek szinte mind az ország nyugati felében működnek. Átlagosan 40 százalékkal csökkent a termelés.
Akiknek megmaradt a munkájuk, azoknak a helyzete is rosszabbodott. A fizetések átlagosan 25 százalékkal csökkentek a jegybank adatai szerint, mert a még működő cégek bevételei is jelentősen csökkentek. Mindeközben májusban már 18 százalék volt az infláció (éves szinten), ami miatt az emberek egyébként is csökkenő jövedelme egyre kevesebbet ér. Az elszegényedést mutatja, hogy az albérletárak - az infláció ellenére is - 40 százalékkal mérséklődtek.
Nagyon sok ember vesztette el a munkáját, és a munkanélküliség annak ellenére is növekedett, hogy a lakosság lélekszáma 5 millió fővel csökkent - ennyien vannak jelenleg külföldön a háború miatt. Összesen 7 millióan mentek el, de közülük 2 millió fő már hazatért.
A külföldre menekült munkaképes életkorúak felének volt állása a háború előtt, és kétharmaduknak van felsőfokú végzettsége. Vagyis a legértékesebb munkaerő távozott, és a menekültek egyharmada nem is tervez már hazatérni a felmérések szerint.
Érdekes, hogy miközben a magyar kormány azt állítja, hogy 600-700 ezer menekültet fogadott be, addig a jegybanki jelentés szerint Magyarországon lényegében nincsenek ukránok. A dokumentum szerint Lengyelországban 1,169 millióan, Németországban 800 ezren, Csehországban 400 ezren vannak, illetve további 7 európai országot sorolnak még fel, ahol 200 ezer és 30 ezer fő között lehetnek, de Magyarország még csak nem is szerepel a 10 legtöbb embert befogadó ország listáján. Ez arra utal, hogy a Magyarországra érkezők szinte esetben minden továbbmentek egy másik EU-s tagállamba.
Óriási kárt okoz, hogy az orosz blokád miatt Ukrajna nem használhatja a kikötőit. Naponta 170 millió dollár veszteséget okoz ez az ország gazdaságának. Ezt alig kompenzálja, hogy az EU és az USA eltörölte a vámokat a legtöbb ukrán termék esetében. A vasúti szállításokkal nem lehet pótolni a tengeri útvonalakat, még a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem, áll a jelentésben.
A mezőgazdasági termelés hiába folytatódott az ország nagyobbik részén, óriási problémákkal néz szembe Ukrajna itt is. A megmaradt silók és magtárak ugyanis tele vannak, a tengeri blokád miatt nem lehet belőlük az árut elszállítani, és a frissen betakarított termények jelentős részét nincs hova tenni. Mivel Ukrajna óriási élelmiszer-exportőr volt a háború előtt, ezt az egész világ megszenvedi. A világ kukoricaexportjának 12,9 százalékát, a búzának 8,7 százalékát, a napraforóolajnak 43 százalékát adta Ukrajna 2016-2020 között átlagosan.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: