Ugrás a fő tartalomra

Gyakorivá vált az önkényes őrizetbe vétel gyakorlata Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területein

Gyakorivá vált az önkényes őrizetbe vétel gyakorlata Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területein – közölte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, hozzátéve, hogy eddig 270 ilyen esetet dokumentáltak.

A főbiztos a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács ülésén elmondta, hogy a jelentés alapjául szolgáló információk összeállításában a világszervezet megfigyelőinek helyszíni látogatásaira és emberi jogi visszaélések több mint ötszáz áldozatával, illetve szemtanújával lefolytatott interjúkra, valamint egyéb forrásokból származó adatokra támaszkodtak.

„A korlátozott hozzáférés ellenére önkényes őrizetbe vétel és elhurcolás 270 esetét dokumentáltuk. Nyolc esetben az áldozatot holtan találták meg” – ismertette Bachelet a február 24-től május 15-ig terjedő időszakra vonatkozó ukrajnai helyzetjelentését.

Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese a Tanács üléséhez intézett beszédében azzal vádolta meg az orosz erőket, hogy tömegesen hurcolnak el embereket,

köztük Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Dzsaparova az érintettek haladéktalan és feltétel nélküli szabadon engedését követelte.

Az orosz nagykövet szerint Bachelet jelentése nem más, mint az Oroszország ellen irányuló félretájékoztatási kampány része, és ennek célja „a kijevi rezsim bűncselekményeinek elkendőzése”. Moszkva következetesen visszautasítja a civilek elleni támadásokról szóló vádakat a háború február 24-i kezdete óta.

Bachelet egyben sérelmezte, hogy a világszervezet emberi jogi hivatala, amely 2014 óta rendelkezik képviselettel Ukrajnában, mindeddig nem tudott eljutni az orosz erők kezére került területekre.

Bejelentette, hogy a hivatal növeli ukrajnai jelenlétét. Az ENSZ egyik szóvivője szerint a világszervezet megfigyelőinek létszámát a mostani 55-ről 80-ra emelnék.

Bachelet beszélt arról is, hogy eddig 4889 olyan civil halálát dokumentálták, aki harci cselekmény áldozata lett. De hangsúlyozta, hogy a halálos áldozatok tényleges száma jóval nagyobb lehet ennél.

Bachelet szerint a civil áldozatok száma és a pusztítás mértéke komolyan felvetik az aggodalmat amiatt, hogy az orosz fegyveres erők támadásai sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Hozzátette: úgy tűnik, az ukrán hadsereg hasonló jogsértéseket követ el az ország keleti részében, de „jóval kisebb mértékben”.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Késhegyre a magyarokkal" - magyarellenes provokáció Beregszászban

Újabb magyarellenes plakátok jelentek meg Beregszászban ma hajnalban a következő felirattal: "Késhegyre a magyarokkal!!! Ki az ukrán földről! Adunk nektek rá egy hetet, különben elkezdünk titeket megmérgezni mint a patkányokat! Dicsőség a nemzetnek!!! Halál az ellenségre!!!"

Az állandó lakcímmel rendelkező hadköteles férfiak elhagyhatják Ukrajnát

10 kategória van érvényben, amelyek értelmében a hadköteles férfiak meghatározott feltételek mellett kiutazhatnak külföldre - írta a Kárpát.in.ua 1. A hadköteles férfi kiutazhat Ukrajnából, ha nem szerepel a katonai nyilvántartásban. Ebben az esetben a Szabályok 2-6. pontjai vannak érvényben, amely meghatározza azon személyek kategóriáit, akik háború idején elhagyhatják Ukrajna területét (Ukrajna A mozgósítási kiképzésről és mozgósításról szóló törvényének 23. cikkelye): Ha a személy a meghatározott eljárásnak megfelelően a fogyatékkal élők nyilvántartásában szerepel, háború idején elhagyhatja Ukrajna területét (Ukrajna A mozgósítási képzésről és mozgósításról szóló törvénye 23. cikkelye, 1. rész, 3. bekezdés,). Ha a személy nem szerepel a katonai nyilvántartásban a katonai orvosi bizottság, a szolgálatra való alkalmatlanságról hozott határozata alapján, háború idején elhagyhatja Ukrajna területét (Ukrajna mozgósítási törvénye 23. cikkelye, 1. rész, 16. bekezdés). Az a személy, aki háb

Ursula von der Leyen: Kanada megmentette Ukrajnát

A Krím félsziget 2014-es elcsatolása után az ukrán erőknek nyújtott kanadai kiképzés kulcsfontosságúnak bizonyult az Oroszország által egy évvel ezelőtt indított ukrajnai háború korai szakaszában – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke Ottawában. Von der Leyen ebben a tisztségében először tesz hivatalos látogatást az észak-amerikai országban. Az ukrajnai háborúról, a kereskedelemről és a transzatlanti kérdésekről folytat megbeszéléseket Kanadában és az Egyesült Államokban, pénteken Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik Washingtonban. „Nem tudom eléggé hangsúlyozni: Kanada megmentette Ukrajnát” – mondta a kanadai parlamentben tartott beszédében. Hozzáfűzte: a kanadaiak „másokat, köztük sok európait megelőzve felismerték az ukrajnai események horderejét”, és a „kötelességen túlmutató” választ adtak a háborúra. Ursula von der Leyen szerint „a teljes körű orosz invázió megindítását követő órákban tavaly létfontosságúnak bizonyult” az ottawai kormány dönté

Hogyan lehet lemondani az ukrán állampolgárságról?

Az ukrán állampolgárság megszüntetése általában hosszadalmas és nem a legegyszerűbb procedúra, éppen ezért sokan nem is vállalkoznak rá, hacsak nem feltétlenül szükséges. A ukrán állampolgárságáról való lemondás semmiképpen nem tanácsos azok számára, akiknek Ukrajnában (is) van a lakhelyük, illetve valamilyen oknál fogva szükségszerű számukra a gyakori vagy/és tartós ukrajnai tartózkodás. Tudniillik, az állampolgárság elvesztésével ukrajnai tartózkodásuk csak az aktuális szabályok szerinti időtartam keretében lesz lehetséges, és bármilyen szabály és/vagy törvénysértés esetén (illetve, mint ezt számos gyakorlati példa mutatja, akár enélkül is) az ukrán szervek megtagadhatják tőlük az ország területére való belépést - írta a Kárpáti Igaz Szó. Az Alkotmány 25. cikke szerint Ukrajna állampolgárát nem lehet megfosztani ukrán állampolgárságától és állampolgársága megváltoztatásának jogától. A jogviszonyok e területét szabályzó állampolgársági törvény 18. cikke ez utóbbi jog gyakorlását, a f

Zaluzsnij: ma az ukrán fegyveres erők a világ egyik vezető hadserege

Az ukrán hadsereg nehéz fejlődési utat járt be az elmúlt három évtizedben, amíg a világ egyik vezető hadserege lett – mondta hétfőn Valerij Zaluzsnij altábornagy, a fegyveres erők főparancsnoka az ukrán hadsereg napja alkalmából mondott köszöntőjében. A Kárpát.in.ua beszámolója szerint a Védelmi Minisztérium honlapján közzétett videoüzenetében a főparancsnok emlékeztetett arra, hogy a harminc év alatt az ukrán fegyveres erők hosszú utat tettek meg. "Visszavertük az ellenség támadását, és megbízhatóan védjük országunkat" - hangoztatta Zaluzsnij. Szerinte ma az ukrán fegyveres erők a világ egyik vezető hadserege. Úgy véli: Ukrajna jövője a NATO-ban van. A tábornok a videóüzenet végén köszönetet mondott mindenkinek, aki úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erők soraiban szolgálja a népét. A hadsereg napja alkalmából a katonáknak kitartást, magabiztosságot és hitet, a fegyveres erőknek és Ukrajnának pedig dicsőséget kívánt. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Gyárat építenek Ukrajnában a Bayraktar típusú török harci drónok gyártására

Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus diplomáciai és jogi síkon fog megoldódni - fejtette ki meggyőződését Recep Tayyip Erdogan török államfő csütörtökön Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. "Őszintén hisszük, hogy a válság békés diplomáciai módszerekkel, a minszki megállapodások keretein belül megoldódik Ukrajna területi integritása és a nemzetközi jog figyelembe vételével" - fogalmazott Erdogan. A török elnök megerősítette: országa készen áll arra, hogy helyszíne legyen olyan csúcstalálkozónak, amelynek a célja a Donyec-medencei konfliktus rendezése a minszki megállapodások keretein belül. Szavai szerint ez lehet akár egy ukrán-orosz csúcstalálkozó vagy egyéb szintű megbeszélés is. Kifejtette: Törökországot az a logika vezérli, hogy "a tűz szítása helyett azon gondolkodik, hogyan lehetne csökkenteni annak hőfokát". Erdogan ismételten leszögezte, hogy Törökország változatlanul támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitásá

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.