Ugrás a fő tartalomra

Szakértő: az orosz tüzérségi fölény döbbenetes, ezt igyekszik Ukrajna egy stratégiai “csavarral” leküzdeni

Oroszország erőt gyűjt, hogy folytassa nyári offenzíváját. Ennek egyik iránya Kelet-Ukrajna, de a tüzérségi támadások tulajdonképpen a teljes kelet- és dél-ukrajnai régiót érintik - olvasható Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő legutóbbi elemzésében.

Szavai szerint az orosz tüzérségi fölény döbbenetes, ezt igyekszik Ukrajna egy stratégiai “csavarral” leküzdeni, melynek lényege, hogy nem az orosz tüzérségi eszközöket támadja, hanem a nagyobb orosz lőszerraktárakat illetve parancsnoki központokat. Ha akadozik a lőszer ellátás és nehézkes az irányítás csökkenhet az orosz támadás mértéke és Kijev időt nyerhet - jegyezte meg. "Az elmúlt napokban volt néhány sikeres ukrán tüzérségi válaszcsapás, de a fent említett stratégia eredménye a teljes fronton nem látszódik még" - írta.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítást adott arra, hogy az ukrán hadsereg foglalja vissza Dél-Ukrajnát, ami Tarjányi szerint stratégiailag érthető, mert Kijevnek kell gazdasági szempontból a térség. "A híradások arról szólnak, hogy már 1 millió katonát mozgósított Ukrajna az elmúlt 4,5 hónapban, ami létszámban lehet igaz, de automatikusan nem jelent gigászi harcképesség növekedést azonnal" - hívta fel a figyelmet a szakértő. "Ezt erősíti, hogy 10 ezer katona alapképzése indult Nagy-Britanniában, ami természetesen jó az ukrán hadseregnek, de nem most hanem hónapokkal később. És a hír úgy pontos, hogy az első pár száz újonc érkezett meg" - magyarázta Tarjányi.

Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnába miért érkeznek ilyen lassan a nyugati fegyverek a szakértő elmondta, a NATO országok gyorsan átadható, mobilizálható eszközei kifogytak. "Ezek elsősorban volt szovjet technológiát jelentettek és azért is voltak jók, mert plusz kiképzés nélkül is tudta használni azonnal Ukrajna. Az új nyugati eszközökből nem könnyű úgy átadni, hogy nyilván a NATO országokban is kell, hogy maradjon eszköz, hiszen nem maradhatnak védtelenül" - jegyezte meg.

Tarjányi kiemelte: ma a NATO-tagországok közül valójában csak az USA - és még ő is nehezen - tud háborús fogyasztást kiszolgálni. A francia gyártmányú Caesar önjáró löveg kiváló tüzérségi eszköz, de éves szinten Franciaország most 12-15 db-ot tud gyártani. Ugyanez igaz Németországra ahonnan Lengyelország több Leonárd-2A7 harckocsit rendelt és a mai napig Berlin nem tudta teljesíteni a gyártási határidőket - említette példaként Tarjányi. "Ez odáig vezetett, hogy Varsó elgondolkodott nem német, hanem dél-koreai harckocsikat vásárol" - tette hozzá.

Tarjányi kiemelte: a hidegháború utáni 30 évben nem kellett Európának valódi, kontinentális háború megvívásában gondolkodnia. "Nyilván ez jó, de a mostani helyzetben idő ezeket a kapacitásokat, akár csak részletekben is visszaépíteni" - véli a szakértő. 

"A gazdasági szankciók oda-vissza “röpködnek” az EU, a NATO, illetve Oroszország között. Kijelenthető, hogy ez is egyfajta háború akkor is ha, “csak” gazdasági… Ennek fejleménye Litvánia döntése amelyben további termékeket nem enged át Kalinyingrádba, ami Moszkva oldaláról válaszlépéseket hoz a napokban. Nyilván nem katonait vagy nem nyílt katonait, de gazdaságit vagy hibrid hadviselésest biztosan. Ez a feszültség növekedését fogja hozni. A harcok folytatódnak és nem kifelé, hanem jócskán befelé tartunk még ebben a háborús válságban. A tárgyalásokat már kommunikáció szintjén sem erőltetik a felek, ami azt jelenti, a fegyvereké a döntő szó jó darabig" - foglalta össze Tarjányi.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna hozzálátott a nyelvtörvény módosításának előkészítéséhez

Bedő Dávid, a Momentum képviselője egyhetes ukrajnai úton vett részt, a tapasztalatairól pedig a Magyar Narancsnak számolt be. A politikus szerint a magyar kormány a háború kirobbanása óta nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna mellé, ezért is érezték erkölcsi kötelességüknek a támogatást - írta az Index .  A küldöttség az ukrajnai útja során találkozott ukrán kormány Európa Tanács-beli képviselőjével, kijevi parlamenti képviselőcsoportokkal, a kisebbségi ombudsmannal, valamint a beregszászi polgármesterrel is. Bedő Dávid szerint a magyar nyelv oktatását is korlátozó nyelvtörvényt, illetve a munkácsi várból eltávolított turulszobor esetét is érintették.  "A kisebbségi ügyekért felelős ombudsman biztosított minket arról, hogy a legfőbb prioritások között kezeli a nyelvtörvény ügyét, de a többi partnerünk is foglalkozik a kérdéssel. A tárgyalásokon azt a visszajelzést kaptuk a kormány, illetve a parlament képviselőitől, hogy bő egy éven belül módosítani fogják a nyelvtörvényt, am

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Baloga: az ukránoknak a Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni

Viktor Baloga szerint „Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni” - írta a Mandiner . Orbán Viktor magyar miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán politikust. „Egyértelmű, hogy a magyar fasiszták nem kapták meg a magukét a második világháború alatt, ha azt hiszik, hogy más országok területeinek elfoglalásával hatalmas állammá válhatnak. Mindenesetre jó, hogy felfedte a térképet, így könnyebb lesz nekünk, ukránoknak Nagy-Magyarország összes szimbólumával, szellemiségével végképp leszámolni” – fogalmazott az ukrán politikus. „Orbán Viktornak jól fog még jönni a sál, ha végképp megőrül és úgy dönt, hogy elfoglalja Ukrajna egy részét, lesz majd mivel törölgesse a pofáját” - írta Baloga. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Szijjártó: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívásához

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt. "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta

Novák Katalin: a kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni

Legyen béke! Legyen békés jövő a magyaroknak is Kárpátalján! - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a beregszászi járási Csepében, ahol vasárnap ünnepélyesen átadták a Tulipán Tanoda épületét, ahol a gyerekek ápolhatják a népi hagyományokat, népzenei és néptáncoktatásban részesülhetnek. Novák Katalin kifejtette, hogy "azért kell ez a hely, hogy megtanulják a legkisebbek is közös kultúránknak a kincseit, hogy aztán ők is tovább tudják majd adni a gyerekeiknek". A köztársasági elnök aláhúzta, hogy az Ukrajnában dúló háború ellenére, amikor az intézmények általában bezárnak, Kárpátalján ennek az ellenkezője történik. A kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni, de "nem csak túlélni kell - élni kell" - mondta Novák Katalin. "Ez az intézmény a bizonyítéka annak, hogy van, hogy lesz magyar jövő itt, Kárpátalján is" - fogalmazott az államfő, hozzáfűzve, hogy ehhez most és a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására az o