A húsvét a keresztény világ egyik nagy ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Mióta világ a világ, az emberek megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra, egyes helyek évtizedes hagyományokból merítenek, ilyen Kárpátalja is, ahol néhány szokás máig fenn maradt. Húsvét, Krisztus feltámadásának napja a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Számos világi népszokás is fűződik ehhez az egyházi ünnephez. Kárpátalján a katolikusok körében máig megőrződött a pászkaszentelés. A pászka ezen a vidéken a húsvéti kalácsot jelenti. Minden katolikus családban van egy fonott kosár, melyet csak erre a célra használnak. A pászkaszentelő kosárba a kalács mellé főtt tojás, sonka, kolbász, vaj, só és bor is kerül. Ezzel a kosárral mennek a vasárnapi misére, ahol a pap megszenteli az ételeket. A szentelményeket otthon a család közösen fogyasztja el. A pászkaszentelés az mindmáig fennmaradt szokás. A régi hagyományok szerint a megszent