Ugrás a fő tartalomra

Duda: az ukrajnai háborúval Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut

Az ukrajnai háborúval Moszkva megtörte a második világháború óta érvényes tabut, eddig ugyanis semmilyen nagyhatalom nem indított nyílt támadást egy másik állammal szemben - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn Varsóban a lengyel hadsereg napja alkalmából rendezett ceremónián.

Az ukrajnai háborúra az államfő a hétfői lengyel állami ünnephez kötődő, az 1919-1920-es lengyel-bolsevik háború során a lengyelek győzelmét eldöntő varsói csata 102. évfordulójáról megemlékezve tért ki - írta az MTI.

A Varsó egyik főterén, a Pilsudski téren rendezett központi megemlékezésen beszélve Duda úgy ítélte meg: Ukrajnában "az orosz rezsim megtört egy nagy tabut, mely kemény biztonsági határt jelentett a második világháború óta". Kifejtette: a tabu lényege, hogy semmilyen nagyhatalom "nem támad meg frontálisan egy másik államot azért, hogy megfossza a szabadságától, a függetlenségétől, a területétől", hogy kétségbe vonja az adott állam és nemzet létezését.

Duda kiemelte a lengyel hadsereg korszerűsítésének fontosságát is. Az erre szánt kiadások szerinte azt szolgálják, hogy Lengyelországnak "olyan képességei legyenek, amelyektől tartanának az esetleges támadók".

A visztulai csodának is nevezett, 1920. augusztus 12-25. között vívott ütközetsorozatban Lengyelország megvédte az első világháború végén visszanyert függetlenségét, és megakadályozta az orosz kommunista forradalom Nyugatra terjedését. Az ütközetsorozat emlékére augusztus 15-ét 1992-ben lengyel állami ünnepnek nyilvánították, a lengyel hadsereg napjaként ünneplik.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök az évforduló alkalmából a Facebook közösségi honlapon azt írta: a lengyelek Varsónál "megállították a bolsevikok előretörését Európában".

A lengyel ünnep alkalmából Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában közzétett videoüzenetében megköszönte a lengyelek segítségét az ukrajnai háború során. Felidézte: a lengyel és az ukrán nemzet "hosszú utat tett meg, és végül történelmi megegyezésre jutottak az ukránok és a lengyelek számára legfontosabb ügyben - a szabadság ügyében". Zelenszkij szerint "csak együtt védhetjük meg államainkat a jövő nemzedékek számára".

Augusztus 15-én hagyományosan felidézik a varsói csata során a lengyeleknek nyújtott magyar segítséget is, azt a 80 vagonnyi lőszerszállítmányt, amely 1920. augusztus 12-én érkezett meg. Hétfőn a varsói Lazienki Királyi Parkban varsóiak tömegei tekintették meg a lengyel-magyar lovasbemutatót, amelyen a budapesti Ludovika Egyetem magyar huszárjai vettek részt a lengyel államfő lovas őrségével együtt.

A rendezvény programjában kardvívó műhely, történelmi ruha- és fegyverbemutató, valamint táncház is szerepelt. A Lazienki Királyi Park Múzeuma és a varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet szervezte műsor végén a lovas díszőrség kíséretében megkoszorúzták a lengyel és a magyar szabadságharc hőse, Bem József (Józef Bem) tábornok Lazienkiben álló emlékművét.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: ha Oroszország elismeri a „népszavazások” eredményeit, nincs miről tárgyalnunk Putyinnal

Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt négy megyéjében tartott álreferendumokat, akkor nincs miről tárgyalnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be az RBK-Ukrajina hírportál. „Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el ezeket az álreferendumokat, az úgynevezett „krími forgatókönyv” végrehajtásával, ami egy újabb kísérlet területeink annektálására, azt jelenti, hogy nincs miről beszélnünk Volodimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök szerint az annektálás az a lépés, amely Putyint egytől egyig az egész emberiséggel állítja szembe - írta a Kárpát.in.ua. „Ezért a világ minden országától megfelelő jelzéseket várunk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: