Ugrás a fő tartalomra

Ez történne, ha Putyin bármelyik NATO-tagország ellen támadást rendelne el

A jelenleg fennálló világrend elleni támadásnak nevezte Oroszország Ukrajna elleni támadását csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, leszögezve: nem szabad megengedni, hogy Moszkva megnyerje ezt a háborút. Stoltenberg a norvégiai Utoya szigetén elmondott beszédében leszögezte: a szervezet érdeke az, hogy az ilyen jellegű agresszió ne lehessen sikeres.

„A második világháború óta nem volt ilyen veszélyes a helyzet Európában” – emelte ki továbbá Stoltenberg, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik NATO-tagország ellen rendelne el támadást, a szervezet összes tagállama mozgósítana.

Mindazonáltal leszögezte: a NATO nem azért van, hogy háborúzzon, a szervezet feladata a háborúk megakadályozása, és a béke megőrzése, s ezt teszi már több mint 70 éve.

Beszéde további részében Putyin szemére vetette, hogy egy teljes országot, egy teljes, ártatlan népet rohant le azért, hogy érvényt szerezzen politikai céljainak, s azzal vádolta, hogy a világrendet akarja megváltoztatni, és nem tartja tiszteletben más országok szuverenitását.

Stoltenberg úgy vélte, a kialakult konfliktusban a NATO-nak két feladata van: Ukrajna támogatása és a harcok eszkalációjának megakadályozása, azaz elkerülni a NATO és Oroszország közti háborút.

Méltatta egyúttal az ukrán nép bátorságát, és hangsúlyozta: a szervezetnek morális kötelessége támogatni őket.

„Háborús cselekményeknek vagyunk tanúi, civilek elleni támadásoknak vagyunk tanúi, és a második világháború óta példátlan pusztítást látunk. Nem maradhatunk közömbösek” – jelentette ki.

Hangsúlyozta továbbá azt is, hogy Oroszország győzelme esetén Putyin azt hinné, hogy az erőszak a megoldás a vitás kérdések rendezésére, “és a következő a többi szomszédos ország lehet”.

„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – idézte a főtitkár a latin közmondást, s bejelentette, hogy a háború február 24-i kirobbanása óta mintegy 40 ezer katona működik a NATO parancsnoksága alatt, nagy részük a szervezet keleti határainál. Elmondta azt is, hogy a madridi NATO-csúcstalálkozón újabb, a védelmi kapacitás növelését célzó határozatokat fogadtak el.

Leszögezte: jóllehet Putyin azt akarta elérni, hogy a NATO visszavonja csapatait Oroszország határairól és felhagyjon a bővítéssel, ennek ellenkezőjét érte el, hozzátéve, hogy a szervezet nemsokára tagjai között üdvözli Svédországot és Finnországot is.

Szülőhazájára, Norvégiára – amelynek 2005 és 2013 között miniszterelnöki tisztét is betöltötte – kitérve Stoltenberg arra figyelmeztette Oslót, hogy Putyin a szomszédos országokhoz intézett fenyegetései Norvégiát is érinthetik, és elsősorban az Oroszországból érkező kibertámadásokra hívta fel a figyelmet, valamint elismerően szólt a norvég kormány beruházásairól a hadi ipar terén.

„Az erős védelem az erős és stabil társadalmak alapja” – fogalmazott.

(MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"A harcképes embereknek kell harcolniuk, az elnök engedélyezze a 18-60 év közötti férfiak kiutazását"

Több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze az ukrán elnök honlapján a hadköteles férfiak országból történő kiutazására vonatkozó korlátozások megszüntetését szorgalmazó harmadik elektronikus petíció alatt, tehát Volodimir Zelenszkijnek válaszolnia kell a beadványra – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálra hivatkozva a Kárpát.in.ua. A cikk szerint a petíció szerzője, Julija Bulavina úgy vélte, hogy „a harcképes embereknek kell harcolniuk”. Ezért arra kéri az elnököt, hogy engedélyezze a 18-60 év közötti, katonai tapasztalattal nem rendelkező, valamint a korlátozott katonai szolgálati alkalmassággal rendelkező férfiak kiutazását az országból. A petíció május 19-én jelent meg az elnök honlapján, és több mint 27 000 aláírást gyűjtött össze, és most Zelenszkijnek válaszolnia kell rá. Mint Bulavina közölte, február 24-e után több mint 110 000 ember tért vissza Ukrajnába, és több mint 100 000 önkéntes jelentkezett a területvédelmi egységekbe, és 20 000 harcos a Nemzetközi Légióba. Ezenkívül

Kuleba elmondta, Ukrajna mikor fog problémaként tekinteni Magyarországra

Ukrajna Magyarországra csak akkor fog problémaként tekinteni, ha a magyar kormány Kijev ellenes kijelentései egybeesnek a döntéseivel" - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajina hírportál szerint. "Úgy gondolom, hogy Magyarország önmagának "ötödik oszlopa". Ez az ő belpolitikájuk, a magyar embereknek kell eldönteniük, hogy ez mennyiben felel meg az ő érdekeiknek" - mondta a diplomata. Szerinte Magyarország kijelentései nem mindig jelentenek problémát Ukrajnának, hiszen nem mindig esnek egybe az ország döntéseivel és tetteivel. Budapest például csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, támogatta Ukrajna EU-tagjelölt státuszának megadását. Ugyanakkor előfordultak olyan esetek, amikor Magyarország blokkolt néhány lehetséges új szankciót a Kreml ellen. "Vagyis amíg Magyarország nyilatkozatai nem esnek egybe Ukrajnával kapcsolatos döntéseivel, addig lehet élni és dolgozni. Ha az, amit mondanak, kezd egybeesni azzal, amit csinál

Ezek a férfiak elhagyhatják Ukrajnát, de a végső döntést a határőrök hozzák meg

A katonai nyilvántartásból törölt férfiak elhagyhatják Ukrajnát  - közölte az Állami Határőrszolgálat a hivatalos honlapján. Ugyanakkor hozzátették: a végső döntést a határőrök hozzák majd meg, miután átellenőriztek minden szükséges okmányt. A hatályban lévő törvények értelmében a következő kategóriákba eső férfiaknak engedélyezték, hogy elhagyják az országot: rokkanttá nyilvánított személyek, illetve azok a férfiak, akiket a hadkiegészítő parancsnokság egészségügyi bizottsága szolgálatra alkalmatlannak nyilvánított és törölték a katonai nyilvántartásból. Azon férfiak, akik rendelkeznek a területi toborzóközpont által kiállított, „katonai nyilvántartásból eltávolítva” jelzéssel ellátott okmánnyal, ez a jelzés nem igazolja sem a rokkantságot, sem a katonai szolgálatra alkalmatlanságot, ezért nekik fel kell venniük a kapcsolatot a toborzóközponttal. ( Kárpátalja ) KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin visszavonta két kárpátaljai magyar állampolgárságát

Novák Katalin magyar köztársasági elnök Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére arról döntött, hogy mostantól ketten már nem magyar állampolgárok - írta a 24.hu. A határozatok most is a törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. A határozatokban feltüntetett adatok alapján Novák Katalin egy Csománfalván (Ukrajna, Kárpátalja, Técsői járás) született 35 éves nő, illetve egy Kovácsréten (Ukrajna, Kárpátalja, Huszti járás) született 41 éves férfi magyar állampolgárságát vonta vissza. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Az ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek elhagyhatják Ukrajnát

Az érvényben lévő szabályok értelmében azok a férfiak, akiket a katonaorvosi bizottság ideiglenesen szolgálatra alkalmatlannak ítél, átléphetik a határt - olvasható az állami határőrség közleményben . Ehhez fel kell mutatniuk a határátkelőn az ezt igazoló okmányt. Ukrajna „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvénye értelmében a mozgósítás során a meghatározott eljárás szerint fogyatékosnak minősített, illetve a katonaorvosi bizottság következtetése szerint ideiglenesen katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített hadköteles személyek, nem sorozhatók be. Az átmeneti alkalmatlanság hat hónapig érvényes, utána ismét részt kell venni egy orvosi vizsgálaton - írta a Kárpáti Igaz Szó . Nem hagyhatja el viszont az országot az, akinek a katonakönyvében „békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlan, háborúban korlátozottan alkalmas” minősítés szerepel, mivel „A mozgósítás előkészítéséről és a mozgósításról” szóló törvény 23. cikkelye 1. részében nem szerepel ilyen kategória,

Danilov üzent a külföldre menekült ukrán férfiaknak: ne bújjanak a nők szoknyája mögé

Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára biztos abban, van más alternatíva, ha egy férfi nem tud fegyvert fogni a háború alatt, ezért semmi esetre sem meneküljön senki külföldre - írta az RBK-Ukrajina hírportál. "Nem kell a nők szoknyája mögé bújni, és elmenekülni az országból. Segítenünk kell. Ha nem tud harcolni és fegyvert fogni, segítsen más módon. Keressen meg minden más lehetőséget" - fogalmazott a tisztségviselő. Danilov megjegyezte: igazságtalan az, hogy míg egyes férfiak védelmezik Ukrajnát, addig mások menekülőre fogják. Az más kérdés, ha valakit bizonyos okok miatt valóban nem lehet mozgósítani - tette hozzá. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ekkor függeszthetik fel a nyugdíj utalását Ukrajnában

Abban az esetben, ha a nyugdíjra jogosult személy számláján hat hónapon keresztül nem látnak a kiutaláson kívül más mozgást, a Nyugdíjalap felfüggeszti a folyósítást - mondta el az Interfax ukrán hírügynökségnek adott interjújában Okszana Zholnovics szociálpolitikai miniszter. A tárcavezető szavai szerint erre azért van szükség, mert nem tudhatják, hogy az adott személy valami oknál fogva nem tud a pénzéhez jutni, vagy történt vele valami. Megnyugtatásul elmondta, az összeg nem tűnik el: amint a nyugdíjas jelentkezik, és igazolja a személyazonosságát, folytatják a folyósítást. A miniszter hangsúlyozta: a korábban zárolt összegek is kiutalásra kerülnek. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: