Ugrás a fő tartalomra

Lengyel igazságügyi miniszter: Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.

Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ellenzi ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke.

Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása "a németek részéről történő megtévesztés". A Der Spiegel "azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt (...), hanem Jourová asszony" - mondta a miniszter.

Úgy látta: Von der Leyen fontos német politikusként "nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt", mivel újabb feltételeket támaszt a több közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek.

Ziobro felidézte: 2020 decemberében figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a "cinikus (...) német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére".

"Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszanak a német Von der Leyennel az élén" - mondta Ziobro.

Bejelentette: a Szolidáris Lengyelország azt fogja kérni Morawieckitől, hogy mutasson be egy B tervet a helyreállítási eszközökkel összefüggő helyzet megoldására. Lengyelország az EU szuverén tagjaként jogosult arra, hogy teljesítsék elvárásait már csak azért is, mert az Európai Bizottság "csak közvetítő volt a részben a lengyel adófizetők terhére felvett nagy hitel igénylésében" - hangsúlyozta Ziobro.

A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet, ennek eszközeinek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek - úgynevezett mérföldkövek - teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.

Augusztus elején Jaroslaw Kaczynski, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke egy interjúban azt mondta: Brüsszellel tárgyalva Lengyelország "maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget" mutatott, de mivel az Európai Unió a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó kifizetni a pénzt, pártja kénytelen felülvizsgálni az EU-val való kapcsolatát.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: ha Oroszország elismeri a „népszavazások” eredményeit, nincs miről tárgyalnunk Putyinnal

Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt négy megyéjében tartott álreferendumokat, akkor nincs miről tárgyalnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be az RBK-Ukrajina hírportál. „Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el ezeket az álreferendumokat, az úgynevezett „krími forgatókönyv” végrehajtásával, ami egy újabb kísérlet területeink annektálására, azt jelenti, hogy nincs miről beszélnünk Volodimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök szerint az annektálás az a lépés, amely Putyint egytől egyig az egész emberiséggel állítja szembe - írta a Kárpát.in.ua. „Ezért a világ minden országától megfelelő jelzéseket várunk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: