Ugrás a fő tartalomra

Lengyelország a háború utolsó napjáig támogatja Ukrajnát

Andrzej Duda lengyel államfő kedden Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén kijelentette, hogy országa addig támogatja Ukrajnát, amíg szükséges - jelentette a Jevropejszkaja Pravda hírportál.

"Szeretném kifejezni nagy tiszteletemet az ukrán népnek a szülőföldjéért folytatott rendkívül hősies küzdelméért. Azt akarom, hogy bízzanak Lengyelország erőteljes támogatásában, abban, hogy a lengyelek velük vannak, és támogatni fogják őket a harcok utolsó napjáig" - idézte Dudát a lengyel elnöki hivatal a Twitteren.

Duda elmondta, hogy Zelenszkijvel a katonai és a humanitárius együttműködésről tárgyalt, valamint Lengyelország részvételéről Ukrajna helyreállításában. Felköszöntötte Ukrajnát nemzeti zászlójának és függetlenségének augusztus 24-i ünnepnapja alkalmából.

"Nekünk, lengyeleknek és a Baltikum minden lakosának ez is egy fontos évforduló: a Ribbentrop-Molotov Paktum évfordulója, amely alapján megtámadták Lengyelországot és más országokat. Lengyelország ekkor veszítette el államiságát. Az a tény, hogy én itt vagyok, a mai napnak szimbolikus jelentést is ad. Számunkra ez egyben a háború és az orosz imperializmus újjáéledése elleni tiltakozás napja is" - mondta. Hozzátette: "Ukrajna védi függetlenségét, állama integritását az orosz agressziótól, amely nem február 24-én, hanem 2014-ben kezdődött".

"Ukrajna számíthat Lengyelországra. Hiszem, hogy Ukrajna nemcsak megvédi magát, hanem győz is, visszaszerzi minden földjét, és helyreáll Lengyelország és minden becsületes nép támogatásának köszönhetően" - hangoztatta a lengyel államfő.

 Zelenszkij a Dudával közösen megtartott sajtótájékoztatón az Ukrinform hírügynökség szerint leszögezte, hogy Oroszország erőteljes választ fog kapni, ha augusztus 23-24-én megsokszorozza az Ukrajna elleni támadásainak számát. Közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzéstől és a partnerországoktól erre utaló jelzéseket kapott. Megjegyezte, hogy egyébként az orosz fenyegetés "mindennapos és állandó".

Ukrajna nem tesz különbséget aközött, hogy Oroszország Kijevet vagy a Donyec-medencét támadja, minden ágyúzásra válaszol - hangsúlyozta Zelenszkij. "Nekem mint államfőnek Kijev, Csernyihiv és Donbász egyformán kedves, de minden ukránnak is. Mindenhol ukránok laknak, Harkivban, Zaporizzsjában is. Ezekben a városokban ugyanaz lesz a válasz" - szögezte le.

Közben elkezdődött a Krími Platform című ukrán kezdeményezés második csúcstalálkozója, amelyre Zelenszkij szavai szerint hatvan vezető politikus érkezett különböző országokból. "Az afrikai kontinens és Latin-Amerika országai is csatlakoztak hozzánk" - mondta Zelenszkij.

Nyitóbeszédében kiemelte, hogy február 24-e óta Oroszország mintegy 750 rakétát lőtt ki Ukrajnára a Krím területéről - írta az MTI. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a félszigetünket felszabadítsuk" - szögezte le, hozzátéve, hogy "a Krími Platform kiváló eszköz" erre.

Duda hangsúlyozta, hogy fel kell szabadítani Ukrajna egész területét a Krímmel együtt, továbbá síkra szállt az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték teljes leállítása mellett.

"Nincs visszatérés a megszokott üzletmenethez az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban, miután Oroszország háborút folytat Ukrajna ellen, támadja a nemzetközileg elismert határokat, elfoglal területeket. A politika változása Nyugaton nem csupán az Északi Áramlat-2 teljes leállítását jelenti, hanem ennek a vezetéknek a felszámolását, teljes lebontását is. Miután láttuk, hogy bombák érték Harkivot, Kijevet, rakéták semmisítették meg Irpinyt, Borogyankát, Bucsát és Mariupolt, tanúi voltunk ezeknek a bűncselekményeknek, már nem tudunk visszatérni ahhoz a viszonyhoz, amely idén február 23-a előtt fennállt.  Ukrajna egész területét fel kell szabadítani a Krímmel együtt" - hangsúlyozta Duda.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá