Ugrás a fő tartalomra

Lettország helikoptereket adományozott Ukrajnának

Lettország négy katonai helikoptert adományozott az ukrán légierőnek, a gépek hamarosan hadrendbe állnak - írta hétfőn a Jevropejszka Pravda hírportál a lett védelmi minisztérium bejelentése alapján.

"Hat hónappal ezelőtt a Lettország által adományozott Stinger légvédelmi rakétarendszerek segítették az ukrán hadsereget az orosz invázió visszaszorításában. Most, amikor az ukrán katonák sok helyen ellentámadásba lendülnek, adományozott helikoptereink segítenek a katonai műveletek végrehajtásában és a mentésben. A nyugati támogatás nem állhat le addig, amíg Ukrajna fel nem szabadítja területeit az orosz megszálló csapatok alól" - hangoztatta Artis Pabriks védelmi miniszter.

A két Mi-17-es és a két Mi-2-es típusú helikoptert részben szétszerelve szállították az ukrán légierőhöz. A leszállítás előtt a helikoptereket lefestették, az egyik Mi-17-est pedig fel is újították. Az ukrán légierő az összeszerelés befejezése után kezdi meg a helikopterek használatát - írta az MTI.

Lettország azon országok közé tartozik, amelyek a bruttó hazai termék tekintetében a legjelentősebb támogatást nyújtották Ukrajnának. Lettország több mint 200 millió euró értékben szállított eddig Ukrajnának fegyvereket és személyi felszereléseket, pilóta nélküli légi járműveket, szárazeledelt, lőszert, páncéltörő fegyvereket és Stinger légvédelmi rakétákat - emlékeztetett az ukrán hírportál.

Közben hétfő délután ismét robbanások hallatszottak a zaporizzsjai atomerőmű melletti Enerhodarban. Dmitro Orlov, a város polgármestere felszólította a lakókat, hogy maradjanak az otthonaikban. Szavai szerint a robbanások egy imaház környékén történtek, további részletek azonban egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. Később Orlov arról adott hírt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az Enerhodart megszállva tartó orosz erők újabb állami intézmény fölött vették át az ellenőrzést: elfoglalták a zaporizzsja megyei betegségmegelőzési és járványügyi központ vaszilivkai részlegének laboratóriumát, ahol 33-an dolgoznak. A polgármester szerint az oroszok nyomást gyakorolnak az általuk elfoglalat vállalatok és intézmények alkalmazottaira. A laboratórium dolgozói nem hajlandók együttműködni a megszállókkal, azért keddtől nem mennek munkába - fűzte hozzá a városvezető.  

Megosztás

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Labels:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.
Bővebben >>>

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is
Bővebben >>>

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz
Bővebben >>>

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
Bővebben >>>

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
Bővebben >>>

Aresztovics: ha nem lesz elegendő ember a védekezésre, akkor mozgósítás lesz

Ukrajna területén körülbelül 40 millió ember él, ezért szükség esetén az ország hadserege jelentősen, akár 5,5 millió fővel növelhető – jelentette ki Olekszij Aresztovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy interjúban, melyet az RBK-Ukrajina hírportál szemlézett. Aresztovics a Fegin Live Live YouTube-csatornának nyilatkozatkozva megjegyezte: Ukrajnának van mozgósítási potenciálja. „Ha nem lesz elegendő ember a védekezésre, akkor mozgósítás lesz. Még egyszer. Van egy 5,5 millió fős mozgósítási tartalékunk” – mutatott rá. A tanácsadó felvetette: a Nyugat segíthet Ukrajnának az új katonák felfegyverzésében és felszerelésében - írta a Kárpát.in.ua. Ugyanakkor rámutatott: jelenleg nem soroznak be diákokat a hadseregbe. Szerinte azonban megeshet, hogy „mindenki vagy nagyon sokan elmennek”.  „Ha egymillió főt mozgósítanak Oroszországban, milyen külföldre utazásról beszélhetünk? Azt akarjuk, hogy Ukrajna egyáltalán fennmaradjon, vagy a sorbonne-i vagy oxfordi tanulással akarjuk meg
Bővebben >>>

Zelenszkij: ha Oroszország elismeri a „népszavazások” eredményeit, nincs miről tárgyalnunk Putyinnal

Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt négy megyéjében tartott álreferendumokat, akkor nincs miről tárgyalnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be az RBK-Ukrajina hírportál. „Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el ezeket az álreferendumokat, az úgynevezett „krími forgatókönyv” végrehajtásával, ami egy újabb kísérlet területeink annektálására, azt jelenti, hogy nincs miről beszélnünk Volodimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök szerint az annektálás az a lépés, amely Putyint egytől egyig az egész emberiséggel állítja szembe - írta a Kárpát.in.ua. „Ezért a világ minden országától megfelelő jelzéseket várunk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:
Bővebben >>>