Ugrás a fő tartalomra

Medvegyev: az európai atomerőművekben is történhetnek balesetek

Az európai atomerőművekben is történhetnek balesetek – írta pénteken Telegram-csatornáján Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.

Medvegyev, aki jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese, azokra a vádakra reagált, melyek szerint Oroszország lőtte csütörtökön a zaporizzsjai atomerőművet.

„Még az ENSZ sem hiszi el. Az ukránok azt mondják, hogy mi voltunk, de ez még a buta oroszgyűlölő közönség számára is teljes nonszensz” – írta Medvegyev.

„Rakéták és lövedékek hevernek mind közelebb a zaporizzsjai erőmű reaktorához és a radioaktív izotópok tárolójához” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson a politikus.

Hozzátette: az ukránok „azt mondják, puszta véletlen, nem volt szándékos. Most erre mit mondjak? Ne felejtsük el, hogy az Európai Unióban is vannak atomerőművek. Ott is történhetnek balesetek”.

A volt államfő és ex-miniszterelnök a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint azzal vádolta meg az ukrajnai vezetést és a Nyugatot, hogy „új Csernobilt akarnak előidézni” a zaporizzsjai erőműben.

Ukrajna és Oroszország csütörtökön kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy a másik fél adott le lövéseket az erőműre - emlékeztetett az MTI.

A támadások kapcsán az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy az Európa legnagyobb atomerőműve elleni tüzérségi támadás atomkatasztrófát idézhet elő.

A kijevi vezetés, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár és a hét legfejlettebb ipari államot tömörítő G7-országcsoport is sürgette: nyilvánítsák demilitarizált övezetté az erőmű környékét.

Felszólították továbbá Oroszországot, hogy adja vissza az ukránoknak az atomerőmű területe fölötti ellenőrzést.

Leonyid Szluckij parlamenti képviselő, az orosz parlament alsóháza, a duma külügyi bizottságának elnöke a biztonság szavatolásának szempontjából „viccnek” nevezte az erőmű visszahelyezését ukrán ellenőrzés alá.

„A G7-csoport külügyminisztereinek pedig a kérésük alátámasztására tett nyilatkozatai nem mások, mint a nukleáris terrorizmus szponzorálása” – írta Szluckij a Telegramon. A képviselő szerint a térség nukleáris biztonságának záloga az orosz katonai ellenőrzés megtartása az erőmű felett.

Mint mondta, Moszkva kész együttműködni a NAÜ-vel, de Ukrajnának be kell szüntetnie az atomerőmű elleni támadásokat. Erről pedig elsősorban a G7-országoknak kell gondoskodniuk – írta a politikus.

Szluckij szerint ellenkező esetben a lehetséges atomkatasztrófáért nem csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de „a nyugati gazdái is” viselni fogják a felelősséget.

Olga Kovitidi, az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács krími szenátora szerint az erőmű elleni rendszeres támadásokkal Kijev mindenki másnál súlyosabban veszélyezteti az európai országokat. A szenátor állítása szerint a kijevi rezsim rakétatámadást igyekszik mérni az erőmű betontárolóira, amelyekben több ezer tonna radioaktív hulladékokot őriznek. Kovitidi azzal vádolta meg a nyugati országok vezetőit, hogy oroszgyűlölő politikájukban, saját ambícióik által vezetve képesek feláldozni Európa atombiztonságát és emberek millióinak életét”.

GMLRS amerikai precíziós rakéták darabjait fedezték fel Enerhodarban, a városban, ahol zaporizzsjai erőmű dolgozóinak lakásai vannak – állította a Telegramon Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai-polgári közigazgatása főtanácsának a tagja. A rakétákat Rogov szerint az ukrán hadsereg lőtte ki az erőmű irányába.

Oroszország márciusban foglalta el a zaporizzsjai atomerőművet, miután február 24-én megtámadta Ukrajnát, de a létesítményt a mai napig is az eredeti ukrán személyzet működteti. Kijev szerint csütörtökön ötször érte találat a létesítményt, az egyik lövedék a sugárzó anyagok tárolóhelyének közelében csapódott be.

A TASZSZ hírügynökség a helyi Moszkva-barát közigazgatást idézve azt írta, hogy Ukrajna kétszer nyitott tüzet az erőműre, amivel egy műszakváltást is megzavart.

A mintegy hatezer megawatt kapacitású, hat reaktorblokkal üzemelő, az ukrán energiatermelés egynegyedét adó zaporizzsjai erőmű a legnagyobb Európában. Jelenleg az erőmű 70 százalékos kapacitással üzemel.

New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén Szerhij Kiszlicja ukrán nagykövet ismét Oroszországot vádolta meg az atomerőmű lövetésével, és Kijev szerint Moszkva ezen felül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrző misszióját is akadályozza.

„Oroszország veszélyes provokációt hajtott végre és saját maga vitte véghez az atomerőmű lövetését” – hangzott el Kiszlicja beszédében. Hozzátette: „az oroszok méltán híresek a csalásról, szabotázsról és eltussolásról szóló, alaposan kidolgozott terveikről”.

Az ukrán ENSZ-nagykövet a BT-ülésen beszámolt róla, hogy a „romboló hatású orosz attitűd”, Moszkva indokolatlan feltételei és a tüzérségi támadások megakadályozták a NAÜ szakértőinek zaporizzsjai ellenőrző látogatását.

A nukleáris létesítmény esetleges katasztrófájától óva intve a nagykövet úgy fogalmazott: „egyikünk sem képes megállítani a szelet, és megakadályozni a radioaktív sugárzás terjedését, de együtt megállíthatjuk az orosz terrorista államot”.

Kiszlicja felszólította az orosz haderőt, hogy tegyék aknamentessé az erőmű környékét és vonják ki onnan az összes csapatukat, fegyverüket és felszerelésüket. Hangoztatta emellett, hogy Kijev készen áll rá, hogy biztosítsa a NAÜ képviselői számára az erőműhöz vezető biztonságos útvonalat, ezt azonban, a zaporizzsjai körülmények fényében, kizárólag ukrán katonai szakértők segítségével lennének hajlandók kivitelezni.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

A hadköteles férfiak nagy valószínűséggel egyhamar nem hagyhatják el Ukrajnát

A hadiállapotot február 24-én vezették be Ukrajnában, és azóta folyamatosan tart. Ez azt jelenti, hogy több mint fél éve tilos külföldre utazni a hadköteles, 18 és 60 év közötti férfiak számára. Az állampolgárokat azonban érdekli, hogy ez változhat-e a közeljövőben, és átléphetik-e a határt a hadiállapot idején? A katonai szakértők megjegyzik, hogy a hadköteles férfiak nagy valószínűséggel nem hagyhatják el az országot háború idején. Véleményük szerint a korlátozás addig tart majd, amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben. Petro Csernik katonai szakértő szerint a határok megnyitásáról és a szabad külföldre utazás lehetőségéről még egyhamar nem lehet beszélni. ( Kárpátalja ma ) Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: