Ugrás a fő tartalomra

Németországban egyre többen szorulnak a civil szervezetek élelmiszersegélyeire és adósságkezelési tanácsadásra

Szakítani kell Németországban az energiadrágulás és az emelkedő infláció ellensúlyozására szolgáló eddigi támogatási politikával, és másfél évig havi száz euró közvetlen állami támogatást kell adni mindenkinek a közepes és az alacsony jövedelmű háztartásokban az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató intézet szerint.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) vezetője egy hétfői interjúban kiemelte, hogy az általános drágulás kezelésére tett eddigi intézkedések - például a nyári hónapokra biztosított 9 eurós közlekedési bérlet és a földgáz áfájának csökkentése - alapján úgy tűnik, a szövetségi kormánynak "nincs világos stratégiája" az alacsony és közepes jövedelmű rétegek helyzetének javítására, miközben a középosztályt is fenyegető "drámai társadalmi szakadék" keletkezik.

A gondok súlyosságát mutatja, hogy a lakosság 40 százalékának nincs megtakarítása, és egyre többen szorulnak a civil szervezetek élelmiszersegélyeire és adósságkezelési tanácsadásra, mert nem tudnak lépést tartani az "egekbe szökő" energia- és élelmiszerárakkal. Ebben a helyzetben "a legjobb eszköz a közvetlen pénzügyi transzfer" a leginkább rászorulóknak - mondta a szakember a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.

A DIW számításai szerint az alacsony és közepes jövedelműeknek - négyfős család esetén a havi 6000 eurónál kevesebb bruttó jövedelemmel rendelkező háztartásoknak - havonta fejenként 100 euró szabad felhasználású támogatást kellene biztosítani az eddigi juttatások mellett. Az úgynevezett energiapénz (Energiegeld) révén egy négytagú család 18 hónapig havi 400 euró plusz forrást szerezne, amely fedezné a magasabb energia- és élelmiszerárak okozta többletköltségeket - fejtette ki Marcel Fratzscher.

Mint mondta, "az ilyen típusú közvetlen kifizetések jelentik a legjobb megoldást, mert így mindenki maga döntheti el, hogy mire költi a pénzt". Az egyik embernek a fűtésre kell, a másiknak a munkába járás költségeire, megint másnak pedig talán élelmiszerre - sorolta.

Arra a kérdésre, hogy elbír-e egy ilyen kiadást az államháztartás, elmondta, hogy számításaik szerint az új támogatási forma éves szinten 30-35 milliárd eurós terhet jelentene, míg a koronavírus-világjárvány hatásainak ellensúlyozására tízszer nagyobb összeget, 350 milliárd eurót fordított az állam.

Az évi 30-35 milliárd euró azonban önmagában is "elég sok pénz", de az alacsony és a közepes jövedelműek közvetlen támogatására fordítva "jól befektetett pénz, a rászorulók védelmébe, a társadalmi békébe és a szolidaritásba fektetett pénz lenne" - tette hozzá a DIW vezetője.

Kiemelte: nemigen van még ország a világon, amely annyira szilárd államháztartással rendelkezik, mint Németország, ami abban is megmutatkozik, hogy alig van olyan kormány, amelynek kevesebb kamatot kell fizetnie az adósságai után, mint a német szövetségi kormánynak.

Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék - az 1973-as olajválság óta a legmagasabb - volt. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű emelkedése, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.

A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd értékű támogatási csomagot dolgozott ki a terhek csökkentésére. Terveznek egy harmadik csomagot is, ennek első eleme a földgáz áfájának átsorolása az eddigi 19 százalékos kulcs alól a kedvezményes, 7 százalékos kulcs alá - írta az MTI.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá