Ugrás a fő tartalomra

Oroszország kazettás bombákat használ Ukrajnában, civilek százainak okoznak maradandó sérülést és szenvedést

Az orosz hadsereg által az ukrajnai háborúban széles körben használt kazettás bombák civilek százainak okoznak maradandó sérülést és szenvedést – közölte a Human Rights Watch jogvédő szervezet a Szabad Európa szerint.

A New York-i székhelyű csoport a Cluster Munition Monitor 2022 című globális jelentésében azt írta, hogy jelenleg Ukrajna az egyetlen olyan ország, ahol ilyen lőszereket alkalmaznak, ezért sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy hagyjon fel ezek használatával, és csatlakozzon a 2008-as nemzetközi egyezményhez, amely tiltja ezeket.

Oroszország az ukrajnai invázió kezdete óta széles körben használ kazettás bombákat, míg az ukrán erők a jelek szerint legalább háromszor vetettek be ilyet a háborúban – áll a jelentésben.

A kazettás lőszerek, amelyeket ágyúval, rakétával lehet kilőni vagy repülőgéppel ledobni, a levegőben szétnyílnak, és számos kis robbanószert szórnak szét nagy területen.

Sok ilyen résztöltet azonban nem robban fel, és ezek később válogatás nélkül megcsonkíthatják és megölhetik a civileket, köztük gyerekeket is, bárkit, aki hozzáér.

A jelentés szerint Ukrajnában az orosz invázió kezdete és a július közötti időszakban legalább 689 polgári áldozatot regisztráltak, akiket kazettás lőszer ölt meg.

A jelentés szerint Ukrajna 24 régiójából legalább tízben több száz orosz kazettás bombatámadást dokumentáltak, jelentettek vagy valószínűsítettek.

Oroszország nem tagadta, hogy kazettás lőszert használt Ukrajnában, mert „a lőszerek legitim típusának” tekinti, amelyek „csak akkor károsak, ha rosszul használják”.

A jelentés szerint az ukrán erők legalább három alkalommal használhattak kazettás lőszert tartalmazó rakétákat olyan helyszíneken, amelyek az orosz fegyveres erők vagy az általuk támogatott fegyveres csoportok ellenőrzése alatt álltak.

Ukrajna sem tagadta, hogy kazettás bombákat használt a konfliktusban, de azt mondta, hogy „Ukrajna fegyveres erői szigorúan betartják a nemzetközi humanitárius jog normáit” – áll a jelentésben.

Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese a kazettás bombákról szóló, 2008-as egyezménynek, amely tiltja az ilyen típusú lőszereket, és amelyet eddig 110 ország ratifikált és további 13 ország aláírt.

„A kazettás bombák által a civileknek okozott azonnali és hosszú távú szenvedés miatt jelenlegi ukrajnai alkalmazásuk túlzott, és kivétel nélkül jogellenes” – mondta Mary Wareham, a HRW munkatársa.

„A kazettás bombák széles körű használata Oroszország által Ukrajnában kijózanítóan emlékeztet arra, hogy az egyezménynek mit kell legyőznie, hogy sikerüljön véget vetni az emberi szenvedésnek, amelyet ezek a válogatás nélkül gyilkoló fegyverek okoznak – mondta Wareham, hozzátéve: – Minden országnak minden körülmények között el kell ítélnie ezeknek a fegyvereknek a használatát.”

A HRW vizsgálata Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában megállapította, hogy az orosz erők kazettás lőszert tartalmazó rakétákat lőttek ki, amelyeknek a résztöltetei házakat, utcákat és parkokat, valamint egy szülészeti kórház járóbeteg-rendelőjét és egy kulturális központot találtak el májusban és júniusban.

A közeli Derhacsi városát ért május 12-i támadásban egy nő azonnal meghalt a kertjében, férje pedig elvesztette a lábát, amibe később belehalt.

A HRW jelentése szerint a kazettás bombák áldozatainak száma csökkent az elmúlt években, most ezt a tendenciát törte meg Oroszország inváziója Ukrajnában.

A jelentés szerint Moszkva régi kazettás bombákat és újonnan gyártottakat egyaránt használt.

A HRW nem talált bizonyítékot arra, hogy Ukrajna kazettás lőszereket is kapott volna a más országoktól érkezett tüzérségi és rakétarendszerek, valamint egyéb fegyverek mellett.

A jelentés szerint az Egyesült Államok 2016-ban gyártott utoljára kazettás lőszert, de nem csatlakozott a nemzetközi betiltásához, és nem kötelezte el magát, hogy a jövőben soha nem gyárt ilyet.

A jelentés kiemelte Kínát és Iránt is, akik aktívak az új típusú kazettás bombák kutatásában és fejlesztésében.

A jelentést a kazettás bombákról szóló egyezmény tízéves találkozóján mutatják be a részt vevő országoknak az ENSZ genfi székházában jövő héten.

„Azoknak a kormányoknak, amelyek még nem csatlakoztak az egyezményhez, át kell gondolniuk álláspontjukat, és csatlakozniuk kell a többiekhez, akik segítenek megszabadítani a világot a kazettás bombától” – mondta Wareham.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Ukrajnában eltörölték az őszi behívást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a soron következő, őszi sorkatonai behívás eltörléséről szóló rendeletet – közölte az államfő sajtószolgálatának közleményére hivatkozva a Korrespondent hírportál. Az elnöki rendelet értelmében az őszi sorozás mellett elhalasztják a háború előtt sorkatonai szolgálatra behívott katonák leszerelését is. Változásokkal egészültek ki az október-decemberre tervezett leszerelésről szóló passzusok. Ennek végrehajtásáról külön rendelkeznek majd - írta a Kárpáti Igaz Szó. Ez azt jelenti, hogy a fegyveres erőknél és más fegyveres testületeknél 2022-ben nem lesz őszi behívás sorkatonai szolgálatra. Azonban az általános mozgósítás továbbra is érvényben marad. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

A hadköteles férfiak nagy valószínűséggel egyhamar nem hagyhatják el Ukrajnát

A hadiállapotot február 24-én vezették be Ukrajnában, és azóta folyamatosan tart. Ez azt jelenti, hogy több mint fél éve tilos külföldre utazni a hadköteles, 18 és 60 év közötti férfiak számára. Az állampolgárokat azonban érdekli, hogy ez változhat-e a közeljövőben, és átléphetik-e a határt a hadiállapot idején? A katonai szakértők megjegyzik, hogy a hadköteles férfiak nagy valószínűséggel nem hagyhatják el az országot háború idején. Véleményük szerint a korlátozás addig tart majd, amíg Ukrajnában hadiállapot van érvényben. Petro Csernik katonai szakértő szerint a határok megnyitásáról és a szabad külföldre utazás lehetőségéről még egyhamar nem lehet beszélni. ( Kárpátalja ma ) Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: