Ugrás a fő tartalomra

Több mint 4 milliárd koronát küldött eddig a cseh civil szféra Ukrajnának

Több mint 4 milliárd koronát küldött eddig a cseh civil szféra, állampolgárok, cégek, szervezetek Ukrajna megsegítésére - jelentette az MTI szerint kedden a CTK cseh hírügynökség a legnagyobb segélyszervezetek adatainak összegzése alapján.

A kimutatásból kitűnik, hogy a háború áldozatai és a menekültek megsegítése mellett a pénz egy részét fegyvervásárlásra fordították az ukrán hadsereg számára. A pénz fele az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után február végén, március elején gyűlt össze, de azóta is folyamatos az adakozás.

A ukránok segélyezésének új impulzust adott Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának idei 54. évfordulója. A prágai ukrán nagykövetség kedden közölte, hogy a cseh állampolgárok és cégek ebből az alkalomból mintegy 25 millió koronát küldtek a diplomáciai képviselet által nyitott bankszámlára. A nagykövetség szerint ezt a pénzt fegyver- és lőszervásárlásra fordítják.

A háború mintegy hat hónapja alatt a cseh állam a védelmi tárca képviselőinek nyilatkozatai szerint több mint 1,8 milliárd korona értékben szállított fegyvereket - a kézifegyverektől a harckocsiig - és lőszert Ukrajnának.

A Hospodárské Noviny című tekintélyes prágai gazdasági és politikai napilap e heti elemzése szerint a cseh hadiipar számára új konjunktúrát jelent az ukrajnai háború; az ukrán megrendelések értéke a háború utáni első hónap alatt meghaladta a 40 milliárd koronát. A megrendelésekből leginkább a Czechoslovak Group és az STV Group profitál. Mindkét csoport az utóbbi időben bővítette termelését.

Tomás Kopecny védelmiminiszter-helyettes az adatokat megerősítette, de leszögezte, hogy a fegyverszállítások pontos összetétele nem nyilvános. Az Ukrajnának szállított cseh fegyvereket részben az ukrán kormány, részben pedig különféle támogatók, illetve más NATO-tagállamok kormányai fizetik - mutatott rá a Hospodárské Noviny.

Csehország keddig több mint 415 ezer ukrajnai menekültnek adott speciális vízumot, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, a cseh egészségügyi, szociális rendszer és az iskolai hálózat igénybevételére jogosít fel. Hivatalos becslések szerint több mint 300 ezer ukrajnai menekült készül hosszabb ideig az országban maradni, a prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai menekültek számára Csehország célország.

A munkaügyi és népjóléti minisztérium a CTK kérdésére kedden közölte, hogy a cseh állam eddig 5,9 milliárd koronát fordított humanitárius segélyekre, alapvetően az országba érkezett ukrán menekültek megsegítésére. Minden menekült Csehországba érkezése után néhány hónapig havi 5 ezer korona segélyt kap. A menekültek kétharmada nő. A cseh iskolákba szeptembertől mintegy 45 ezer ukrán gyermeket írattak be.

Az ukrajnai menekültek számára kialakított segélyrendszer várhatóan az év végéig marad érvényben, utána a kormány módosításokat tervez - nyilatkozta Martin Jurecka, kormányfő-helyettes, munkaügyi és szociális miniszter.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: ha Oroszország elismeri a „népszavazások” eredményeit, nincs miről tárgyalnunk Putyinnal

Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt négy megyéjében tartott álreferendumokat, akkor nincs miről tárgyalnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be az RBK-Ukrajina hírportál. „Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el ezeket az álreferendumokat, az úgynevezett „krími forgatókönyv” végrehajtásával, ami egy újabb kísérlet területeink annektálására, azt jelenti, hogy nincs miről beszélnünk Volodimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök szerint az annektálás az a lépés, amely Putyint egytől egyig az egész emberiséggel állítja szembe - írta a Kárpát.in.ua. „Ezért a világ minden országától megfelelő jelzéseket várunk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: