Ugrás a fő tartalomra

Az ukrán erők 50 kilométerre vannak az orosz határtól

Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni, és már ötven kilométerre vannak az ukrán-orosz államhatártól - számolt be Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben  - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - azt írták, hogy Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta  összes művelete során elfoglalt. Megjegyezték, hogy az ukrán erők helyenként mintegy 70 kilométeres mélységig is áttörték az orosz vonalakat.

"Az ukrán erők nagy valószínűséggel Harkiv megyében Izjum városát is elfoglalják a következő 48 órában, ha még nem tették meg. Izjum felszabadítása lesz Ukrajna legjelentősebb katonai eredménye a márciusi kijevi csata megnyerése óta" - fogalmaztak a független amerikai intézet elemzői. Kiemelték: Izjum visszafoglalása megakadályozhatja Oroszországot abban, hogy a donyecki régiótól északnyugatra előrenyomuljon az E40-es autópályán, amelyet az orosz hadsereg megpróbált felhasználni arra, hogy Szlovjanszk és Kramatorszk irányában az ukrán erők "hátába kerüljenek".    

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben a közösségi portálokon tudatta, hogy az ukrán erők felszabadítottak egy újabb kistelepülést, Cskalovszkét Harkiv megyében. "Ez mindenhol így lesz. Kiűzzük a betolakodókat minden ukrán városból és faluból" - tette hozzá az államfő, aki közzétett egy videófelvételt is arról, hogy felvonják az ukrán zászlót a településen.Az ukrán vezérkar vasárnapi jelentésében arról tájékoztatott, hogy az orosz megszállók egy nap alatt 400 katonájukat, 33 páncélozott járművüket és 18 harckocsijukat veszítették el. A vezérkari összesítés szerint eddig 52 650 orosz katona halt meg Ukrajnában, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 242 orosz repülőgépet, 213 helikoptert, 2154 harckocsit, 4617 páncélozott járművet és 1263 tüzérségi fegyvert.

A vezérkar jelentésében azt is írta, hogy a veszteségek miatt az oroszok az ideiglenesen megszállt területeken a férfi lakosság erőszakos mozgósítását tervezik, ezért a férfiaknak tilos elhagyni a településeket. Herszonban átkutatták a város keleti részében lévő lakóövezet lakásait, amelyekből az Antonyivszkij híd látható. Kahovka és Kozacke helyi lakosait az orosz hadsereg figyelmeztette, hogy ha az átkelőhelyekhez közelednek, tüzet nyitnak rájuk és agyonlövik őket - jelentette a vezérkar.

Hanna Zamazejeva, a Mikolajiv megyei tanács elnöke a Telegramon közölte, hogy az orosz erők támadást hajtottak végre a régióban Vozneszenszk település polgári létesítményei ellen, aminek következtében legalább két civil sérült meg.

Az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát Dnyipropetrovszk megye fölött - közölte a régió kormányzója. Ugyancsak orosz rakétát lőttek le a Cserkaszi megyei Umany fölött, a roncsok magánházakra zuhantak, de emberi sérülés nem történt - számolt be Ihor Taburec helyi kormányzó.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhotaom vállalat vasárnap a Telegramon közzétett közleményében a zaporizzsjai atomerőmű hatos számú energiablokkjának az ukrajnai villamos hálózatról történt lekapcsolását azzal magyarázta, hogy az elmúlt három napban a hatos blokk "sziget" üzemmódban üzemelt, vagyis csak az atomerőmű saját szükségleteit táplálta kritikusan alacsony energiaszinten, mivel a nukleáris létesítményt Ukrajna energiarendszerével összekötő valamennyi vonal megsérült az orosz bombázások miatt.

Az ukrán és az orosz oldal az atomerőmű és környéke lövetésével hetek óta egymást vádolja. Az Enerhoatom közleményében kifejtette, hogy szombat este, miután az egyik ilyen összekötő vonalat sikerült üzemképessé tenni, lehetővé vált az erőmű segédáramellátása Ukrajna energiarendszeréből. Ennek következtében született az a döntés, hogy lekapcsolják a hatos blokkot és áthelyezik a legbiztonságosabb állapotba, úgynevezett hidegleállásba. "Az ukrán villamosenergia-rendszer és az erőmű közti összekötő vezetékek ismételt károsodása esetén, amelynek kockázata továbbra is magas, a nukleáris létesítmény saját szükségleteit dízelgenerátorok fogják ellátni, amelyeknek az élettartama viszont igencsak korlátozott" - figyelmeztetett a vállalat.

Az erőmű utolsó működő blokkját helyi idő szerint 03.41-kor választották le az elektromos hálózatról. Még tartanak az előkészületek a lehűtésére és a hideg állapotba állításra - írta az Ukrajinszka Pravda az Enerhoatom közlése alapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy szeptember 6-án a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kiadott egy jelentést az enerhodari látogatásáról, amelyben megerősítette, hogy Oroszország katonákat és haditechnikai felszerelést tart a zaporizzsjai atomerőmű területén - írta az MTI. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: ha Oroszország elismeri a „népszavazások” eredményeit, nincs miről tárgyalnunk Putyinnal

Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el az Ukrajna ideiglenesen megszállt négy megyéjében tartott álreferendumokat, akkor nincs miről tárgyalnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök videobeszédében az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, számolt be az RBK-Ukrajina hírportál. „Ha az Oroszországi Föderáció normálisnak ismeri el ezeket az álreferendumokat, az úgynevezett „krími forgatókönyv” végrehajtásával, ami egy újabb kísérlet területeink annektálására, azt jelenti, hogy nincs miről beszélnünk Volodimir Putyinnal, az Oroszországi Föderáció elnökével” – hangsúlyozta az államfő. Az elnök szerint az annektálás az a lépés, amely Putyint egytől egyig az egész emberiséggel állítja szembe - írta a Kárpát.in.ua. „Ezért a világ minden országától megfelelő jelzéseket várunk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: