Ugrás a fő tartalomra

Elemzők szerint az orosz mozgósítás lassíthatja, de nem állítja meg az ukrán offenzívát

Jelentős akadályokba ütközik a Kreml célja, hogy akár háromszázezer embert is mozgósítson az ukrajnai harcokra. Még ha sikerül is, nem biztos, hogy ez megakadályozza, hogy Oroszország további területeket veszítsen, vagy elveszítse a háborút – vélik elemzők.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást, amelynek azonnal meg kell kezdődnie. Minderről a nemzethez intézett beszédében, közel nyolc hónappal azután szólt, hogy nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen, amelyről úgy vélte, hogy néhány napon belül térdre kényszeríti Kijevet. Ehelyett most annak hatására kezdik postázni a behívókat, hogy az ukrán erők keleten sikeres ellentámadást indítottak, ami nyilvánvalóvá tette Oroszország állománybeli és egyéb katonai hiányosságait a több száz kilométeres fronton - írta a Szabad Európa.

A mozgósítás „meghosszabbíthatja az oroszok képességét arra, hogy valamilyen módon fenntartsák a háborút, de nem változtatja meg az események általános pályáját és kimenetelést” – mondta Michael Kofman katonai elemző, az amerikai székhelyű CNA agytröszt Oroszország-tanulmányok programjának vezetője egy online vitában.

Rob Lee katonai szakértő, az amerikai székhelyű Foreign Policy Research Institute (Külpolitikai Kutatóintézet) Eurázsia Programjának vezető munkatársa szerint a mozgósítás néhány hónapra megoldhatja a létszámproblémát, de nem jelent hosszú távú megoldást. „Még mindig úgy gondolom, hogy Ukrajnának jelentős előnye van a jövőre nézve” – mondta.

Putyin szerint a részleges mozgósítás a katonai tartalékosok tagjaira korlátozódna, különösen azokra, akik harci tapasztalattal vagy különleges képességekkel rendelkeznek. Még aznap egy interjúban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy a hadsereg szakaszosan akár háromszázezer tartalékos besorozását célozhatja meg. A tartalékosok szeptember 20-án kapták meg az értesítést, hogy jelenjenek meg a hónap végén kezdődő kéthetes kiképzésen.

Elemzők azonnal kétségbe vonták, hogy Oroszország képes lesz-e ilyen nagy létszámú haderőt a közeljövőben besorozni, kiképezni, ellátni és felszerelni.

Mark Hertling, az amerikai hadsereg európai erőinek korábbi parancsnoka egy tweetben azt írta, hogy rendkívül nehéz lenne háromszázezer embert mozgósítani, míg Kofman fiktív számként utasította el.

Dara Massicot, a RAND Corporation nevű, konzervatív, washingtoni székhelyű védelmi agytröszt katonai elemzője szerint az orosz védelmi minisztérium azért hagyta évekig lezülleni mozgósítási rendszerét, mert valóban arra számított, hogy nem kell ismét nagyszabású szárazföldi háborút vívnia. „Ezt a mozgósítást nem fogják tudni jól végrehajtani. A rendszer strukturálisan képtelen kezelni” – írta egy tweetben.

Oroszországban több mint kétmillió volt sorköteles és szerződéses katona van tartalékban – papíron – a Háborútudományi Intézet szerint. Ugyanakkor közülük csak kevesen esnek át aktívan kiképzésen vagy vannak felkészítve a háborúra. Az Egyesült Államokban a katonai tartalékosok tagjainak havi gyakorlaton és egy kéthetes éves kiképzésen kell részt venniük.

Eközben Kofman szerint természetes határa van annak, hogy Oroszország egyszerre hány katonát tud Ukrajnába vezényelni. „Nem számít, hogy hány katonát mozgósítanak – bármennyi is legyen a szám, amit elképzelünk –, az orosz hadsereg valójában eléggé korlátozott a hadszíntéren fenntartható és irányítható csapatok számát illetően” – mondta Kofman.

Bár a mozgósítás az elkövetkező hónapokban segíthetne Oroszország létszámproblémájának kezelésében, a hadsereg szenved a hivatásos katonák, vezetők és kiképzők hiányától, valamint az alacsony moráltól – mondták a szakértők.

„Amikor a létszámról beszélünk, nemcsak a mennyiség fontos, hanem az is, hogy mennyire jól képzettek a katonák, mennyire van meg a kohézió, milyen a morál – mindezek a nem kézzelfogható dolgok befolyásolják, hogy mennyire hasznosak az egységek” – mondta Lee.

„Ezt a háborút egyre inkább az ukrán oldalon lévő önkéntesek fogják vívni, akik motiváltak és akikben magas a harci morál. Orosz oldalon egyre nagyobb arányban lesznek olyanok, akik nem akarnak ott lenni” – mondta.

Az ukrán sorkatonákat és önkénteseket a brit erők szakmai képzésben részesítik, és „ez idővel egyre fontosabbá válik” – mondta.

Sok orosz tisztet, aki tartalékosokat képez ki, az év elején a frontra küldtek helyettesítésre vagy további, átdobott erők vezetésére, mindez pedig kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki fogja felkészíteni és vezetni az újonnan mozgósított embereket – mondták elemzők.

Massicot szerint az orosz hadseregnek hónapokig vagy akár egy évig is eltarthat, amíg olyan jól kiképzett páncélosegységet hoz létre, amelynek esélye van a második világháború óta Európában zajló legnagyobb háborúban.

Lee szerint a haderőből évekkel korábban kikerült egykori sorkatonák két hét kiképzés után nem lesznek olyan helyzetben, hogy sokat tudjanak tenni, ha nem rendelkeznek már fejlett készségekkel. „Egy lövészárokban ülni és lőni valakire? Ezt meg tudják csinálni. De hogy támadó műveleteket hajtsanak végre? Nehezen fognak boldogulni” – mondta.

Mivel Putyin hatalmának megtartása a tét ebben a háborúban, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi szakaszban Ukrajna tartja a lendületet, nem biztos, hogy Putyin megáll a jelenlegi, részleges mozgósítás bejelentett határszámánál – mondták elemzők.

Putyin mozgósítási rendeletének egy részét visszatartották a nyilvánosság elől, ami tovább erősíti a gyanút, hogy bármikor kiszélesíthető.

„Ez a mozgósítási szakasz lehet, hogy csak a kezdete a további mozgósításnak – mondta Kofman. – Oroszországban mindenki érti, hogy benne lehet a következő hullámban, és hogy ez csak a kezdet.”

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Szijjártó: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívásához

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt. "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

A zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát

Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal.  Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk - akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának - ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, "úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít". Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és "előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt". Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy "ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik mind

Magyarország ellenezte, ezért Dmitro Kuleba nem vehet részt a NATO-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján

Magyarország ellenezte Dmitro Kuleba külügyminiszter teljes körű részvételét a NATO-tagállamok külügyminisztereinek hivatalos bukaresti találkozóján. Mint ismeretes, kedden és szerdán a szövetség országainak külügyminiszterei újabb találkozót tartanak Románia fővárosában, melyen várhatóan Ukrajna további támogatásáról lesz szó az Oroszország elleni háborúban. A Financial Times elsőként számolt be arról, hogy Magyarország ellenezte Dmitro Kuleba részvételét a hivatalos ülésen, ezért az ukrán külügyminiszter kénytelen egy külön vacsorán találkozni kollégáival. Az ukrán külügyminisztérium a Jevropejszka Pravdának megerősítette, hogy az ukrán diplomácia vezetője a NATO-főtitkár által szervezett külön megbeszélés keretében tárgyal a külügyminiszterekkel. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: