Ugrás a fő tartalomra

Így készítette elő Ukrajna a nagy átverést

Az ukrán „déli offenzívához” komoly, összehangolt munka és kitartó, hónapokon át folyó dezinformációs kampány kellett.

Augusztus 29-én Ukrajna déli parancsnoksága bejelentette, hogy a régóta várt ukrán déli offenzíva elkezdődött. A herszoni frontvonalon állomásozó katonák azonban arról számoltak be, hogy a bejelentett offenzívának semmilyen bizonyítékát nem látták, és ha történtek is csaták, azok általában az orosz előre nyomulásra adott válaszok voltak. A The Guardian a témában írt cikkét szemlézte a 168.hu.

Az ezt megelőző két hétben az ukránok elfoglaltak néhány kisebb falut – nem nagy eredmény az orosz állomások erejéhez és pozíciójához képest. Ez az előrehaladás nem volt feltűnően eltérő a júliusban és augusztusban tapasztalható ukrán mozgásokhoz képest, de valamiért ezek a kis herszoni falvak hirtelen nagy nemzetközi hírré dagadtak.

Natalia Humeniuk, az ukrán déli haderők szóvivője ragaszkodott hozzá, hogy hírzárlatot rendeljenek el a herszoni frontvonalon, és ideiglenesen kitiltott onnan minden újságírót. Taras Berezovets, korábban nemzetbiztonsági tanácsadó, most az ukrán különleges erők Bohun-dandárjának sajtótisztje azonban azt mondta, hogy ez a nemzetközi médiában nagy, a déli offenzíva körül csoportosuló figyelem valójában egy Ukrajna által koordinált, több hónapja épülő dezinformációs kampány kicsúcsosodása volt. A kampány sikeresen arra provokálta Oroszországot, hogy a haderőit Ukrajna déli régióiba csoportosítsa át, részben a harkivi régióból is. Mindeközben a harkivi haderőket a legkorszerűbb, nagyrészt amerikai fegyverekkel szerelték fel. 

A  hadművelet része volt az is, hogy kiiktassák az ukrán irányítás alatt álló területeken működő orosz informátorokat, akik jelenthették volna az igazi offenzíva előkészületeit. Egy jelentés szerint ezt majdnem teljesen sikerült végrehajtani; sok volt az ukrán civil informátor, de voltak olyan orosz ügynökök is, akik ukrán civileknek álcázták magukat. 

Az Orosz Védelmi Minisztérium beismerte, hogy visszavonta az erőit Harkivból, indoklásként pedig azt adták meg, hogy erőiket az ukránok által visszafoglalt Izjum városától délre található donyecki frontvonalra csoportosították át. Az orosz állami média és bloggerek is megerősítették, hogy az orosz katonák nagyszabású visszavonulásra kényszerültek Harkivból.   

Az ukránok mindössze pár nap alatt sikeresen visszafoglalták a harkivi régió harmadát - nyilatkozta Szerij Kuzan, katonai szakértó az Ukrán Biztonsági és együttműködési Központban. Kuzan hozzátette, hogy meglepte őket az oroszok ügyetlen visszavonulása. „Túlságosan magabiztosak voltak, és nem készítették fel a védelmi erőiket. Ez megmutatta nekünk, hogy az egyetlen előny, amivel rendelkeznek, az a rakétáik és a nehézfegyverzetük száma.”

Az orosz média szerint az elmúlt hét ukrán offenzívájára adott válaszként Moszkva komoly erősítést küld Harkivba. 

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna győzelme Oroszország ellen nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek

Ukrajna győzelme a jelenleg zajló Oroszország elleni háborúban nem vet véget a két ország közötti ellenségeskedésnek – erről Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka nyilatkozott az amerikai Time magazinnak adott interjújában, adta hírül az RBK-Ukrajina hírportál. „Az oroszokat ismerve, győzelmünk nem jelenti majd a háború végét. Diadalunkkal levegőhöz juthatunk, amely lehetőséget biztosít ahhoz, hogy felkészüljünk a következő háborúra” – fogalmazott Zaluzsnij. A tábornok elmondása szerint az orosz február végi támadása nem érte meglepetésszerűen Ukrajnát, ugyanis hadgyakorlatokon előre készültek egy esetleges offenzívára. A kiképzések során a felszínre kerültek az ukrán hadsereg gyenge pontjai. Ugyanakkor parancsnokaink nem kezelték kellő komolysággal ezeket a hadgyakorlatokat - írta a Kárpáti Igaz Szó. “Előfordult, hogy ordítoztam, hogy elmagyarázzam nekik, ha nem változtatnak, akkor a következmények már nem csupán a mi életünkbe fog kerülni, de hazánk jövőjére is

Novák Katalin kárpátaljai gyerekektől vonta vissza a magyar állampolgárságot

Novák Katalin újabb magyar állampolgárságokat vont vissza. A Magyar Közlönybe n megjelentek szerint az államfő ezúttal is Gulyás Gergely miniszter előterjesztései alapján, a törvénynek arra a paragrafusára hivatkozva döntött, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Az állampolgárság a határozat közzétételének napján szűnik meg. A köztársasági elnök döntése alapján megszűnt a magyar állampolgársága egy kovácsréti ukrán családnak:  a 42 éves apának - Durda Péter (névmódosítás előtti neve: Durda Petro Petrovics; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1979. november 26.) a 38 éves feleségének - Durda Alla, született: Pacan Alla (névmódosítás előtti neve: Durda Alla Vaszilivna, született: Pacan Alla Vaszilivna; születési hely: Kovácsrét, Szovjetunió; születési idő: 1984. március 24.

Dráma az ukrán-magyar határon

Kedd reggel a tiszabecsi határátkelőnél lett rosszul és esett össze hirtelen az az 50 év körüli ukrán férfi, akinek a határrendészek siettek a segítségére - közölte az Országos Mentőszolgálat.  Mentőt hívtak és a tapasztalt mentésirányító utasításai alapján megvizsgálták a beteget, aki már nem lélegzett.  "Rögtön megkezdték az újraélesztést és egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, amit perceken belül helyszínre érkező bajtársaink emelt szinten folytattak. A hős határőrök gyors beavatkozásának köszönhetően a mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a beteget stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők. Mielőbbi felépülést kívánunk, az életmentésben" - olvasható az Országos Mentőszolgálat közleményében. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Videón, ahogyan orosz katonák civil autókra nyitnak tüzet

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben.  A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra.  Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal. (MTI)  Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

A Kreml bejelentette, mi fog változni a kamu népszavazás nyomán

Alapvetően megváltozik a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett "népszavazás" nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után - közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. "Természetesen alapvetően megváltozik a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából. Minden ezzel járó következménnyel a védelem és a biztonság szempontjából ezeken a területeken" - mondta Peszkov arra a kérdésre válaszolva, hogy a referendum után javul-e a biztonsági helyzet a Donyec-medencében és más "felszabadított" területeken. A szóvivő nem kívánta kommentálni a Vedomosztyi című lapnak azt az értesülését, hogy a kedden lezáruló, öt napig tartó népszavazás nyomán megalakul a Krími Szövetségi Körzet Oroszországban, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget, a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint a Herszon megye és Zaporizzsja megye megsz

Egy 25 éves beregszászi nő próbált átcsempészni a határon egy hadköteles férfit

A hatóságok ellenőrzés céljából megállítottak egy járművet Asztélyban, a határtól 500 méterre. Az autót egy 25 éves beregszászi nő vezette, mellette egy 29 éves harkivi lakos ült - számolt be a Kárpátalja ma. A nyomozás során kiderült, hogy a nő 2 500 dollár ellenében hadköteles férfiakat szállított a „zöldhatárhoz”, így az ellenőrzőpontot megkerülve, hivatalos átvizsgálás nélkül léphették át a határt. A nőt letartóztatták, a járművet és a szolgáltatásért kapott pénzt lefoglalták. Az ügyben nyomozás indult. A nőt öttől hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek . Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is. "Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadá